8.❣︎

1K 46 1
                                    

Haza mentünk ruhákért, majd indultunk Botiért.
Az úton Brúnó háza felé, zenét hallgattunk, a hangulat fantasztikus volt.. Ennyire jól nem éreztem magam.. Vagy mégis, amikor az ölében ébredtem..
Elég későre jár az idő, Eliza még azóta sem írt.. Nem is bánom, jobb így.
Domiék lefürödtek, most épp a Netflix világában vannak elveszve a kanapén.. Laci nem ért haza még, szerintem Maricséknál járhat.. Bár ki tudja.

Brúnó vacsorát rendel, én pedig mosom le a sminkem éppen.
Halk lépteket hallottam magam mögött, a tükörben Brúnót láttam meg aki ráfogott a derekamra..
Megfordított maga felé és mély csókcsatába estünk. Nyaltuk-faltuk egymást, felültetett a pultra és csókolóztunk tovább..
A nyelvünk elfáradása után Brúnó a nyakamra tért át. Gyorsabban vettem a levegőt és sóhajtoztam.

-Brúnó!-itt vannak a kicsik..
-Shh, nyugi.

A lábamat széttárta és nyelvével kezdett el kényeztetni..
Egyre hangosabb sóhajtások törtek ki belőlem.. Csodálatos volt.
Felvett az ölébe, és átvitt a szobájába. Az ajtót kulcsra fordíttuk és az ágyba vetettük magunkat..
Folytatta a nyelvi munkát, a hátában kapaszkodtam, egy hirtelen mozdulattal abba hagyta... Felém tornyosult és lenyalta a száját..
-Maradt egy kicsi belőled rajtam.

A csókunkat Brúnó szakította meg, a fekete ruhámat levette rólam, kicsatolta a melltartóm és ledobta a földre. Én is elkezdtem vetkőztetni, a pólóját lekaptam róla és a nadrágját gomboltam ki..
Az utolsó ruha darabot vettem le róla amikor feltette a nagy kérdést.

-Akarod?
Én csak bólogattam.

A fiókhoz nyúlt, egy kis tasakot vett elő, a szájával kinyitotta és felhúzta magára..
Elkezdte volna belém tolni magát amikor megkellett állítanom..
-Várj egy kicsit!
-Baj van?
-Nem, csak nekem ez az első..
-Óvatos leszek, szólj ha valami nem oké..
Nem tudom hogy ez valamiben más így neki, hogy ez az első nekem.. De azért elmondtam neki, ne legyen titok.
Lassan betolta magát először csak egy kicsit..
-Nagyon fáj?
-Nem.-legszívesebben már most abba hagytam volna.. Nagyon fájt.. de nem akartam elmondani neki, mert láttam rajta hogy tetszik neki.. A hátára markoltam és folytatta tovább..
Nyögések jöttek ki a számon.. Próbáltam minél hallkabban, nehogy meghalják a kicsik..
Brúnó egyszer csak megakadt, elérte a csúcsot. Egy-kettőt nyomott még teljes erejével majd kihúzta magát, zsebkendőbe csomagolta az óvszert és kidobta.
Mellém feküdt és betakart minket.. Az oldalam simogatta és mély álomba estem.
2-3óra elteltével eléggé fáztam, kikeltem az ágyból és felkaptam a pizsomámat. Visszabújtam Brúnó melléa kezeit az oldalamra raktam hogy öleljen át.

Reggel puszikra keltettem Brúnót..A kezeivel jobban magához húzott és puszilgatta a nyakam.

-Jó volt a tegnap este?-súgta a fülembe.
-Tökéletes!-fordultam felé és nyomtam egy puszit az arcára.

Kikeltünk az ágyból és a konyha felé vettük az irányt. Brúnó kávét főzött én pedig bundáskenyeret készítettem. Boti felkeltette Lacit is és asztalhoz ültünk..
Csendben ettük egészen addig amíg Laci meg nem szólalt.

-Elég hangosak voltatok.-nevetett Laci.
Nekem megakadt a torkomon a falat és elvörösödtem.. Olyan voltam mint egy paradicsom..
-Hogy érted?-böktem ki egy kis idő után pár szót.
-Tudjátok ti..
Inkább nem válaszoltam neki, csendben ettünk tovább.. Pár óra elteltével Brúnóék haza vittek minket.. Olyat láttunk ami mindent megválltoztat...

Ilyen nincs! xBEFEJEZETTxDove le storie prendono vita. Scoprilo ora