» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬 « 𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «

» 𝙏𝙞𝙯𝙚𝙣𝙚𝙜𝙮𝙚𝙙𝙞𝙠 𝙧𝙚́𝙨𝙯 «

Teljes sokkba estem.
Én most tényleg lefeküdtem a Pető Brúnóval?
Használtunk?
Jézusom, mennyit ihattam múlt éjjel?
És mi van a többiekkel?
Ők most hol vannak?
Lepték el az agyamat a kérdések, miközben keresgéltem az éjjel szanaszét szórt ruháimat, miket vagy a nappaliban, vagy az előtérben hagytam el. Gyorsan felöltöztem, de még gyorsan visszapillantottam a még mindig békésen alvó Brúnóra.
Esküszöm aranyos látvány ahogy ez a nagy cula összehúzott lábakkal öleli magához a takarót.
Nem akartam megvárni míg felébred, hisz az elég kínos lett volna szerintem mindkettőnknek. Vagy csak nem mertem a szemébe nézni.
Ahogy kiértem az utcára nem tudtam hogy most hogyan tovább.
Gondoltam megcsörgetem az egyik lányt a társaságunkból, hogy velük mi van.
Hívtam is Kyra mobilját és egy ismerős hang szólt bele a telefonba

-Nina? Na végre! Hol vagy már? - kérdezte

-Sofi? - kérdeztem

-Igen, én vagyok mivel valahogyan az éjszaka folyamát hozzám került a Kyra telefonja

-Te is ott voltál? - össze voltam zavarodva

-Hát persze, Vini is velünk volt nem emlékszel? Együtt ittunk - mondta kuncogva

-Valami rémlik... - nevettem egy kicsit - Kyra? Ildi? Velük mi van?

-Teljesen kivannak... te hol vagy? Agyon aggódtuk magunkat miattad!

-Hosszú story...fogok egy taxit és megyek.

-Rendben, várunk!

-Jaj de várj! Kinél vagytok? - tettem fel a kérdést nevetve

-Gyere hozzám, nálam van mindkettő - nevetett ő is, majd leraktuk a telefont

Hát ezek szerint Sofiék is ott voltak.
Mik ki nem derülnek.
Gondolkoztam a taxiban ülve, úton a lányokhoz. Valószínű, mivel életképes ő ihatott a legkevesebbet az éjszaka folyamán.
De ahogy ismerem drága barátnőm, ő sem maradt alkohol nélkül.
Mihelyst lerakott a ház előtt a taxi, rohantam is be a csajokhoz.
Ildi csak csendben ül és vizet iszik meg Mekis krumplit ropogtat, Kyra sír és Sofi nyugtatja.

-Sziasztok...hát itt mi van? - ha a kibaszott fejfájásomat leszámítjuk, fogjuk rá használható vagyok a másnaposságomhoz képest.
Leültem hozzájuk a kanapéra és kérdezni kezdtem

-Kivel mi történt múlt éjjel? - kérdeztem kissé szégyenkezve, hiszem eléggé leitta magát az egész brigád

-Smároltam Manuellel.
Szinte az egész éjszaka folyamán, és egyszer csak eltűnt. Fogalmam sincsem hová vagy merre, már arra sem emlékszem hogy mikor, de otthagyott konkrétan és azóta nem jelentkezik... - meséli szomorúan Ildi

-Biztos fog, emiatt ne aggódj! - simogattam meg a hátát - Hát te? - fordultam Kyra felé

-Lefeküdtünk a Milánnal. - bólogatott - igen, mikor eltűntünk közületek azt mondta menjünk, keressünk egy üres szobát. És hát igen, csak hogy nem használtunk... - hajtotta le a fejét

-Mi?! - kérdeztük egyszerre Sofival

-Elragadott a hév oké?! És még nem is ez a nagy dolog, hanem hogy miután megtörtént, reggel azt mondta hogy ez csak egy hiba volt, felejtsük el! - csuklott el a hangja a mondat végére, majd odamentem megölelni

-Jajj te lány...majd beszélek mindkét csávóval oké? - néztem rájuk nyugtatás képpen - annak örülök hogy legalább a Sofi boldog párkapcsolatban él és ő nem csinál ilyen faszságokat részegen - nevettem egy kicsit

-Hát igen - kuncogott Sofi is

-És veled mi van? Szép a nyakad had ne mondjam - szólt Ildi, mivel hát igen a szívásnyomokat nem igazán tudtam eltűntetni

-Lefeküdtünk Brúnóval - mondtam ki egyenesen, majd mind a három szempár rám szegeződött

-Mit csináltál? - kérdezték egyszerre

-Kibaszott részegek voltunk oké? De legalább kurva jó az ágyban - vontam vállat nyugodtan, most mit idegeskedjek ezen, egyszer megtörtént többször nem fog

-Én emlékszem még rá, hogy már a klubban is eléggé összemelegedtetek - mondta Sofi, mire egy hatalmas sóhaj volt a válaszom.
Utána még lelkiztünk egy kicsit, meg ettünk mert hát a sok piát valaminek fel kell szívnia, majd Sofi azzal az indokkal hogy kikísér az erkélyre cigizni kijött velem beszélgetni

-Amúgy... - kezdett bele a mondandójába, mire csak biccentettem egyet hogy figyelek rá csak éppen az öngyújtóval szarakszom

-Szóval végignéztem amikor a Brúnóval enyelegtetek az éjjel - mondta mire csak egy nagy sóhajjal fújtam kifelé a cigifüstöt - és ha jól láttam, már pedig a női megérzésem nem csal, valakinek nagyon nem tetszett a párosotok - nézett rám

-Hm? - kérdeztem vissza, mert nem értettem hogy ebből mit akar kihozni

-Bár eléggé részeg volt, de ahogy ti eltűntetek ketten a Brúnóval az éjszakában kézen fogva, egyértelműen le lehetett venni hogy mi lesz ott és utána ő is elhúzott haza - meséli teljes komolysággal, de én csak összeráncolt szemöldökkel néztem rá

-Gondolkozz kicsit! - majd otthagyott az erkélyen, egyedül a gondolataimmal.
A Valkusz a húgommal volt, a Manuel az Ildivel, Vini a Sofival, Brúnó velem, Laci hányásig itta magát, akkor maradt a...
Neeem, valószínű hogy akkor Sofi is ivott, és összemosódtak előtte a dolgok.
Ezzel a gondolattal mentem vissza a lakásba és a lakótársaimmal már indultunk is haza egy taxival.
Ahogy hazaértünk rendeltünk pizzát, igen tudom hogy most ettünk Sofinál, de na kaja az mindig jöhet, majd leültünk filmet nézni.
Estefelé olyan 18:40 magasságában fejezhettük be az otthoni mozizást, mire a lányok úgy gondolták elmennek kipihenni magukat.
Én nekem fogalmam sincs hogyan bírtam ennyi ideig fent lenni, mivel másnaposan általában mosottszarok az emberek, de én még kimentem az erkélyünkre levegőzni kicsit.
Pont ment le a nap, épp gyönyörködtem a városban mikor rezgett egyet a telefonom a farzsebembe.

𝙗𝙧𝙪𝙣𝙤𝙥𝙚𝙩𝙤: 𝘉𝘦𝘴𝘻𝘦𝘭𝘯𝘶𝘯𝘬 𝘬𝘦𝘯𝘦...

_________________________

𝐇𝐢𝐢𝐢𝐢𝐢😄
𝐍𝐚 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭𝐞𝐭𝐞𝐤 𝐦𝐢 𝐥𝐞𝐬𝐳 𝐢𝐭𝐭?
𝐊𝐢𝐫𝐨𝐥 𝐛𝐞𝐬𝐳𝐞𝐥𝐭 𝐧𝐞𝐤𝐮𝐧𝐤 𝐒𝐨𝐟𝐢?
𝐕𝐚𝐠𝐲 𝐦𝐢𝐭 𝐚𝐤𝐚𝐫𝐡𝐚𝐭 𝐁𝐫𝐮𝐧𝐨?
👀🤷🏽‍♀️