» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬 « 𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «

» 𝟮. 𝙚́𝙫𝙖𝙙 𝟮. 𝙧𝙚́𝙨𝙯 «

-Na Kincsem, én tele vagyok - terült ki az ágyon Peti

-És én is - ugrottam rá

-Áuu, na, ezt most miért kellett a teli hasamra? - nyavajgott

-Nehari, nem bírtam ki - nevettem, még mindig rajta fekve, majd belefúrtam a fejem a nyakhajlatába

-Mit csináljunk Baba? - ölelt szorosan magához

-Hát... - támaszkodtam fel hogy a szemébe tudjak nézni - nekem van pár ötletem - suttogtam a szájára, majd csípőmet lassan ringatni kezdtem

-Oh, tényleg? - harapott az alsó ajkára, miközben eleresztett egy pimasz mosolyt

-Uhumm - adtam egy nyálas puszit a nyakára, majd csípőmet erősebben az ágyékához nyomtam, mire nyögött egy aprót

-Hallgatlak, mik a terveid? - markolt rá a fenekemre

-Tényleg tudni szeretnéd? - suttogtam mosolyogva a fülébe

-Igen. Biztos. - hajtotta hátra a fejét majd sóhajtott egyet

-Szerintem Fifázzunk! - jelentettem ki boldogan, majd legurultam róla

-Bébi ugye most csak szórakozol velem? - feküdt még mindig kiterülve az ágy közepén - Képes vagy itt hagyni álló farokkal?!

-Aha - kuncogtam majd nyomtam egy cuppanós puszit az arcára

-Kikészítesz te nő - nézett rám mosolyogva, majd felém támaszkodott - Viszont én most úgy el foglak picsázni, hogy soha többé nem mersz velem Fifázni! - vigyorgott önelégülten

-Naah, az majd még meglátjuk - pusziltam meg a szája szélét - Valld be, esélyed nincs! - hunyorítottam felé

-Dehogyisnem van! - mászott le rólam, majd elment a két kontrollerért - Nesze asszony! - nyomta a kezembe az egyiket

-Készen állsz, hogy szokásomhoz híven szét alázzalak? - dőltem neki az ágytámlának

-Haha - huppant le mellém - Hallod! - böködte meg az oldalam

-Nem, nem hallom - fordultam felé semleges arccal - Szerinted?

-Jó, na, szóval, fogadjunk! - hadonászott a kezeivel - Ha én nyerek... - gondolkozott - akkor azt csinálunk amit én szeretnék! - vigyorgott rám szemtelenül

-Rendben, de ha én nyerek... - kezdtem el én is agyalni - akkor nézünk filmet, de én választok - néztem a szemébe - most csak ilyen gyenguszt kapsz, ne aggódj

-Heh - hunyorított felém - Akkor let's gooo - indította is az első meccset

Már vagy fél órája biztos játszunk, az állás pedig egyenlőre 5:2. Egyet tippeljetek kinek a javára...

-Hát Szeri, eddig nagyon úgy néz ki hogy én nyerek! - jelentettem ki büszkén

-Még közel sincs vége he! Még simán leverhetlek! - koncentrált a képernyőre

Még vagy egy órát Fifáztunk biztos, mikor végre kijelentettünk hogy mára befejeztük és lezárhatjuk a fogadást. Az eredmény 9:8 lett, szerintem senkit nem lepek meg, ha azt mondom hogy nyertem

-De ez így nem ér! - nyavajgott megint Peti

-Nem is tudom mire számítottál - dobtam hátra önelégülten a hajam

-De az csak egy pont, nem olyan sok! - mutogatott felém - Jövök felfele mint a talajvíz

-Nagyon ügyes vagy Bébi! - simogattam meg az arcát, majd egy puszit nyomtam rá, de ő visszarántott egy hosszú csókra és az ölébe húzott

-Te most innen nem menekülsz! - szorított magához mindkét karjával a derekamnál fogva

-Ki mondta hogy el akarnék? - csúsztattam kezeimet a tarkójához

-Szeretlek! - súgta ajkaimra, majd hevesen megcsókolt

-Én is szeretlek! - suttogtam én is mikor levegő hiányban elváltunk, majd ajkát újból az enyéimnek tapasztotta

-És mit szeretne nézni az én hercegnőm? - nyomott egy puszit az orromra, amitől nekem instant mosolyogni kellett

-Uhmm nem tudom... - hajtottam a fejem a vállára - De tudom! - kaptam rá hirtelen a tekintetem - Nézzünk Amerika Kapitányt! - csillant fel a szemem mint egy kisgyereknek

-Te azt szereted? - ráncolta össze a szemöldökét mosolyogva

-Há' az a legjobb! - vontam vállat

-Jézusom de tökéletes vagy! - nyomott egy puszit a nyakamra majd szorosan magához ölelt

-Na látod, mégsem olyan szar hogy vesztettél - motyogtam a nyakába

Peti elindította az Amerika Kapitány második részét, majd összebújva kényelembe helyeztük magunkat.
Én háton egy párnának dőlve feküdtem, Peti a mellkasomon pihent és a hasamat cirógatta, miközben én a hátát simogattam.
Ezeregyszer láttam már ezt a filmet, de valahogy most volt a legjobb.

-Veled sem nézek többet ilyet! - mondta Peti, miközben kikísértem a konyhába inni

-Naa most miéért? - kuncogtam

-Nem fogom azt hallgatni, hogy a Kapitányon olvadozol, mert sérti a férfias önbecsülésem!

-Ne izélj már Kicsi - nevettem még mindig

-De izélek! - rakta a mosogatóba a poharát, mire én mögé sétáltam és lassan megöleltem

-Tudod hogy téged szeretlek! - simogattam meg a pocakját a kezemmel amivel a derekánál öleltem, majd a fejemet a hátára döntöttem

-De én nem vagyok Amerika Kapitány! - fordult felém, majd fejét az enyémre döntötte, kezeit pedig a derekamra simította

-Oszt' mi van akkor? - néztem fel rá kuncogva, mire ő is elnevette magát

-Na gyere! - adott egy puszit a számra, majd a kezemnél fogva húzott vissza a szobájába

-Hány óra van? - csaptam seggbe Petit

-Ezt most miért kaptam? - fordult felém értetlenkedve - 22:45 - olvasta fel a telefonjáról az időt - Mit szeretnél csinálni? - állt elém majd nyomott egy puszit a homlokomra

-Menjünk el sétálni! - néztem fel rá izgatottan

-Ilyenkor Kincsem? - kérdezte mosolyogva

-Uhum - biggyesztettem le az ajkaimat

-Akkor öltözz és mehetünk - puszilt arcon majd indult a kabátjáért

-Szerinted ebben a vékony pulcsiban megfagyok? - kaptam magamra a rucimat - Ebbe jöttem csak mert nappal még meleg volt... - kuncogtam magamon

-Biztos hogy megfagysz, plusz amúgy sem engedlek így el - rázta meg a fejét - Tessék, ez a kabátom volt rajtad szilveszterkor is - nyújtotta felém mosolyogva

-Jeejj - bújtam bele boldogan - Köszi! - pusziltam arcon

-Ne máár! Ezért legalább egy rendes csókot érdemlek! - húzott vissza, majd hosszan megcsókolt - Okés, mostmár mehetünk!

-Let's go hülyegyerek! - fogtam meg a kezét nevetve

-Nem is vagyok hülye...annyira...vészesen - nevette el magát, majd kiléptünk a lakásból a februári zimankóba

-Nézd már, esik a hó! - mutattam boldogan az égre

-Látom - vigyorgott Peti is, viszont a mosolya hamar elszállt mikor arcon dobtam egy méretes hógolyóval