» 𝟮. 𝙚́𝙫𝙖𝙙 𝟰. 𝙧𝙚́𝙨𝙯 « 𝟭𝟴+

2K 56 23
                                    


𝑒𝑛𝑦ℎ𝑒 🔞

-Nem túl gyors? - kérdezte Peti miközben...ja

-Nhem - lihegtem alatta - Mehet gyorsabban is - préseltem ki a számon nagy nehezen a szavakat

-Biztos Baba? - súgta a fülembe, majd a nyakamat kezdte beborítani nyálas puszikkal

-Tuti. - jelentettem ki, majd Peti gyorsabb fokozatra kapcsolt aminek hála kezdtem érezni hogy már nem sok van hátra - Kicsi - nyögtem ki vágytól elcsukló hangon

-Hm?

-Asszem gólhelyzet van - és itt jött el az a pillanat hogy a körmeimet már szinte a hátába vájtam

-Mih? - nem érti a csávó

-Mindjárt elmegyek te suta - kuncogtam fel egy aprót, majd mohón az ajkaimra tapadt

-Úgy szeretlek te majom - suttogta mosolyogva

-Én is téged másik majom - viszonoztam mosolyát, majd az alsó ajkamra haraptam

-Nemár Szivi, szeretem hallani a hangod - nézett rám szemtelenül, majd csak azért is egy piszok nagyot lökött rajtam aminek hála a szájába nyögtem

-Köcsög vagy - majd ahogy ezt kimondtam, szinte teljesen egyszerre mentünk el mindketten, majd Peti kifulladva a mellkasomra feküdt

-Ez jó volt - sóhajtott fel, majd a nyakamba puszilt

-Az - bámultam a plafont mosolyogva - Hány óra van?

-2:36 - mondta drága barátom miközben elment a kukához kidobni a használt gumit

-Fáradt vagyoook - nyavajogtam majd magamra húztam a takarót

-Engem is engedj odaa - huppant le mellém Peti, majd bebújt a takaróm alá. Megsúgom, nem éppen volt elég kettőnknek

-De ez így nem jó te - kuncogtam és felé fordultam

-Szerintem meg de - mosolygott, és gyengéden megcsókolt - Aludjunk

-Aludnék én, de fázok - jelentettem ki, majd Peti mellkasára feküdtem így már úgy, ahogy elfértünk egy takaró alatt - Tökéletes! - mondtam mosolyogva, majd egy cuppanós puszit nyomtam az arcára

-Megfelel Kisasszony? - nézett le rám nevetve

-Uhum - bújtam bele teljesen a nyakhajlatába - Jó éjt Kicsim!

-Jó éjszakát Szerelmem! - suttogta, majd amennyire csak tudott magához szorított. A karjaiban érzem a legnagyobb biztonságban magam. 

Másnap reggel kilenc óra magasságában a telefonom bömbölésére keltem. Vagyis inkább máshogy fogalmazok, ijedtem fel. Nagy nehezen lehámoztam magamról Peti kezeit és a hátamon kiterülve csapkodtam az éjjeli szekrényen a telefonomért több-kevesebb sikerrel.

-Na miva'? - szóltam bele kómásan

-Oké neked is jó reggelt amúgy - hallottam meg a húgom hangját

-Jobb lett volna a reggelem ha nyugiban alhattam volna tovább - ásítottam egy hatalmasat a telefonba

-Jó na, csak gondoltam jelzem hogy szerintem csak estére érünk haza

-Semmi gond, elvagyunk nélkületek ne aggódj emiatt  - vigyorogtam öntelten

-De remélem a lakásunkat azért nem dugtátok szét! - már szinte láttam magam előtt ahogy a röhögést visszafojtott arcával fenyeget

-Ja nem, a miénket nem - válaszoltam kuncogva

-Ti állatok - nevetett ő is - na mindegy nem zavarlak tovább halihó!

-Hali! - köszöntem én is, majd az ágy másik felén éledező Petire pillantottam

-Hány óra van? - kérdezte nyöszörögve

-9:10, jó reggelt Csipkejózsika! - mosolyogtam felé

-Neked is valami ilyesmi - fúrta bele a fejét a párnába - Gyere idee! - nyújtotta a kezét felém, majd már bújtam is oda hozzá - Kivel beszéltél?

-Ja, csak a Kyra szólt hogy majd estefelé érnek haza

-Akkor addig az enyém vagy - jelentette ki magabiztosan

-Pontosan - pusziltam meg az arcát - Mi a program mára?

-Mondjuk el kéne menjek egy fotózásra ma azt hiszem...el jössz velem ugye? - nézett rám kiskutya szemekkel. Hogy bírtam volna nemet mondani?

-Hát persze - mosolyogtam rá - Viszont akkor fel kéne kelni

-No para, majd csak 13:00-ra megyek

-Akkor is fel kéne kelni - mondtam, miközben elindultam a szekrény felé szerválni Petitől egy pulcsit, mivel csak egy szál bugyiban voltam

-Nem lehetne hogy így maradsz, vagy esetleg azt is leveszed? - kérdezte egy szemtelen vigyorral még mindig az ágyban fetrengve

-Meg a faszt, majd' megfagyok - kutattam tovább a szekrényben a tökéletes pulóver után - Petiii! - fordultam felé nyavajogva

-Mi az Kicsi? - jött a kérdés a még mindig ágyban fekvő csávótól

-Nem érem fel. - mutattam szomorúan a legfelső polcra

-Igen, és én mit csináljak ezzel? - ült fel az ágyon szórakozottan

-Vedd le nekem. - néztem rá még mindig tehetetlenül

-Mit vegyek le neked? - tök jól elszórakozik amúgy

-Egy pulcsit. - álldigáltam még mindig a szekrény előtt

-Miért nem veszed le magad? - válaszolt még mindig vigyorogva

-Hallod meg leszel verve öcsém! - mutattam felé a mutató ujjam

-Jó, jó, megyek már, megyek! - jött oda a szekrényhez nevetve és lecibált onnan egy pulóvert

-Köszi! - kaptam ki a kezéből örülve a fejemnek - Viszont most meg éhes vagyok

-Én is az vagyok, gyere Baba csinálok valami kaját - húzott maga után a kezemnél fogva

-Te? Kaját? - néztem rá egekig érő szemöldökkel

-Most mit izélsz, rántotta a specialitásom! - fordult felém büszkén
Igaz vagy fél órába telt neki, de készen lett a reggelink ami nem kamuzok egész jó lett, kaja után kimentünk elszívni egy-egy cigit, majd az egész délelőttünket jól megszokott Fifázással töltöttük.
Fél tizenkettő körül elindultunk a Valmar rezidenciáról hogy még a fotózás előtt be tudjunk ülni valahová ebédelni egyet, mivel mindketten belesek vagyunk.
Az idő hamar elrepült, mivel egyszer csak arra eszméltem fel hogy Peti este hét óra környékén éppen visz engem haza a lányokhoz.

-Tök jó volt ez a két nap - fordult felém mosolyogva egy pillanatra miközben vezetett

-Egyet értek - viszonoztam én is

-Annyira jól éreztem magam veled - mosolygott még mindig, majd mancsát a combomra helyezte

-Azt mondod? - kérdeztem vissza hatalmas mosollyal az arcomon, kezemet pedig a kezére raktam

-Aham - láttam rajta hogy elmosolyodik, és abban is biztos vagyok hogy fülig van pirulva. Egyem meg, annyira aranyos
Pár perc elteltével már parkolt is le a tömbház előtt, majd mikor kiszálltunk a kocsiból szoros ölelésbe vont

-Annyira szeretlek! - motyogta a nyakamba

-Én is szeretlek! Nagyon-nagyon - fogtam kezeim közé az arcát, és megcsókoltam.
Komolyan, mint valami nyálas romantikus tinifilm. De nekem tetszik.
-Vigyázz magadra Verstappen! - szóltam utánna, mielőtt szállt volna be a kocsiba

-Vigyázok Baby, csókollak! - majd már pattant is be a kocsiba, én pedig szaladtam fel a lánykáimhoz

» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬  «  𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «Donde viven las historias. Descúbrelo ahora