»𝙏𝙞𝙯𝙚𝙣𝙝𝙚𝙩𝙚𝙙𝙞𝙠 𝙧𝙚́𝙨𝙯 «

1.8K 67 4
                                    


-Sziasztok! - köszönt mosolyogva Milo

-Hali - köszönt vissza kicsit zavarban Kyra

-Szia Milán! - néztem rá, mintha a Maricsot elsőnek észre sem vettem volna - jah, ó hogy te is itt vaagy, bocsi csak...tudod olyan alacsony vagy hogy először észre sem vettelek - tettem a mellkasomra a kezemet

-Te meg még mindig roppant mókás vagy kicsi lány - biggyesztette le ajkait - de azért te pont annyival alacsonyabb vagy mint én, hogy le tudok nézni rád - lépett elég közel

-Hát Isten úgy gondolta hogy akkor már hozzád toldja azt a pár centit...ha már egyszer máshová nem rakott többet - veregettem meg a mellkasát

-Na hát ez az ami nem hiányzott... - mondta nagy sóhajjal Milán, majd ők ketten elindultak előre mi pedig ketten a Mariccsal követtük őket.
Először melléjük csapódtunk, én a húgom mellé Marics pedig a haverja mellé, de kis idő múlva mivel nem akartunk nyomulósnak tűnni plusz hallottuk hogy elég jól elbeszélgetnek, mindketten lemaradtunk tőlük egy picivel.
Elsőre nem vettem észre, hogy nem csak én egyedül kullogok a végén hanem a Marics is, bár szerintem ő sem vette észre hogy mostmár egymás mellett sétálunk.
Ő nyomkodja a mobilját, én pedig gyönyörködöm a szigeten.
Megunhatatlan.
Ez a kis terület, talán egy kicsit kiszakít a nagyvárosi életből és egy kis deja vu-m lesz tőle, vissza a falusi élethez.
Volt már rá alkalom hogy csak egyedül jöttem ki, kicsit kiszellőztetni a fejemet vagy akár szöveget írni. Ez ilyen szerelem hely.
A nagy gondolkodásomat egy felkaromba érkező könyök szakította meg.
Egyet találhattok.
A mellettem baktató fiúra néztem, aki hirtelen a másik irányba kapta a fejét és hallottam a kuncogását.
Mint egy kisgyerek komolyan.
Jól van na, mivel én sem vagyok jobb, visszakapta azt a könyököst az izmos felkarjába.
Majd ő megint enyhén visszalökött.
Én megint.
Így ment ez addig, amíg a VAL meg nem fordult, és szokása szerint lebaszott minket. Na már tudom mi hiányzott az életemből

-Ti sosem fogjátok befejezni ezt ugye? - nézett ránk reménytelen arccal

-M-m - ráztuk nemlegesen a fejünket, de nem löktük meg egymást mivel míg a Milán felénk volt fordulva szinte megmozdulni sem mertünk.
Viszont ahogy elkezdtek újra előrefelé sétálni, több sem kellett a Maricsnak kihasználta hogy éppen a szökőkút mellett mentünk el és egy hatalmasat lökött rajtam. Gyorsan kapcsoltam, ezért hirtelen megragadtam a karjánál és magammal rántottam. Így végeztük mindketten a szökőkútban.
A Kyráék csak fogták a fejüket hogy milyen eszméletlen nagy barmok vagyunk, a körülöttünk elhaladó emberek pedig tágra nyílt szemekkel nézték végig hogy mi mégis mi a jó büdös lószart csinálunk. Hát na, nyár van, melegünk volt, kellett egy kis frissítő, hideg a víz, éget a nap...
Csurom vizesen, nagy nehezen kimásztunk a szökőkútból majd eltűrtem egy hajtincset az arcomból

-A kurva anyádat Marics - néztem rá komolyan

-Faszért kellett magaddal ránts?!

-Faszért kellett belelökj?! - kezdtünk el újból veszekedni

-Jól van gyerekek elég legyen, mostmár igazán indulnunk kéne a moziba mivel már nyolc óra és mire átjutunk a város túlsó végébe lesz háromnegyed, viszont ti ketten vizesen be nem ültök egyik kocsiba sem, szóval átöltöztök szépen - osztotta ki a parancsot a Valkusz

-És mi a szart vegyek fel? Az oké hogy nektek van a kocsiban ruha, de nekem nincs - mondtam nekik miközben a kezeimmel hadonásztam

-Heh, így maradsz - nevetett a Marics

-Te kussolj hozzád senki nem szólt - fordultam felé

-...majd felveszed a Peti ruháit, az övéi kisebbek mint az enyémek - dobta be az ötletet a Milán, mivel most jöttek a Heavenből, újabb adag Hooded-es cuccokkal

-Meg a faszt! - tiltakoztunk egyszerre a Mariccsal

-Nincs más megoldás - tárta szét karjait Milo

Megérkeztünk a kocsijukhoz, ami amúgy nem messze állt az enyémtől. Észre sem vettem mikor leparkoltam.
Felvettem a Maricsnak egy fekete rövidnadrágját ami nekem a térdem alattig ért, egy fekete pólót ami a fenekem alá ért majd kaptam azért egy zoknit is, mivel az is tiszta víz lett. A cipőm meg majd megszárad.
Már a mozi várótermében üldögélünk, még kb. 10 perc van a kezdésig.
Amúgy azt sem tudom mit nézünk, végülis reggel még azt sem tudtam hogy jövök.
Vettünk kettő négy literes popcornt, majd három adag sajtos nachost.
Az egyik popcorn a Kyráéké, a másikon pedig nekem és a Maricsnak kell osztozzunk, a nachosból pedig az egyiket elfelezik a gerlicék, a másik kettő pedig az enyém és a Maricsé.
Legalább ezen nem kell osztozzak.
Végre elkezdődött a film, már bent ülünk a helyünkön egymás mellett úgy, hogy a Marics, mellette én, utána Kyra és végül Milo.
Rák sem tudja hogy miért pont mellém kellett ültetni, de a Milán azt mondta hogy ő nem fogja hallgatni a folytonos pofázását.
Fasza, akkor pofázzon mellettem, hogyne.
Max majd belenyomom a pofáját a sajtszószba.
Már a filmből eltelt körülbelül fél óra, de a Marics feltűnően kussban van.
Ez érdekes.
Kellett nekem elszóljam magam.
Az idióta annyira nézte a filmet hogy a nachos helyett a szószba nyúlt, ezért úgy gondolta hogy ideális lesz törlőkendőnek a nadrágom.

-Chh mi a faszt csinálsz? - csaptam a kezére

-Olyan lett a kezem és nem tudom hova törölni! - nézett rám, de mivel csak suttogva kommunikáltunk roppant közel volt az arcunk egymáshoz, igaz hogy sötét volt, de a néha világosabban felvillanó mozivászonnak köszönhetően láttam a csillogó szemeit, ahogy pont az enyéimbe néznek.

-Ha még egyszer belém törlöd a kezed, letöröm és feldugom neked!

-Hát de most bazdmeg jó hogy nem a sajátomba törlöm! - veszekedtünk tovább suttogva

-Ez is a te gatyád te idióta!

-Shhh! - szólalt meg egy random hang a hátunk mögül, mire mindketten hátra kaptuk a fejünket majd egymásra néztünk unottan.
Nem telt el negyed óra, és valami nedveset érzetem a hasamnál a ruhámon.
Marics és a véletlen kiborított kólája.
Csak cammogtam egyet, majd úgy megütöttem a kezében lévő poharat hogy magára is fröccsent, mire csak egy hangosat nevettem

-Há szoptad! - mondtam neki, majd megdobott egy marék popcornal

-HEHE

-Ooh ezt még visszakapod - mondtam, majd én is megdobtam egy marék popcornal.
Ez a dobálózás addig addig fajul, míg a másikra nem öntöttünk mindketten a négy literes popcornt. Szegény takarítók.
Kifele menet alig néztek minket hülyének az emberek, bár megértem hisz úgy néztünk ki mint két kisgyerek akik még nem tanultak meg rendesen enni.
Mihelyst kiléptünk az ajtón a takarító is elég szúrós szemmel nézett ránk.
Hoppá.
Milántól a szokásos lebaszásunk sem maradhatott el, kiérve a mozi elé

-Mi a faszért nem tudtok nyugodtan végigülni egy mozit? - kérdezte, majd idegesen a hajába túrt

-Belém kente a sajtszószt! - mutattam rá

-Te meg leborítottál kólával!

-Nem is igaz azt te kezdted!

-Rám borítottad az egész popcornos kosarat!

-Mert te kezdtél el dobálózni!

-Úristen könyörgöm fejezzétek már be - nyavajgott Valkusz

_________________________

𝐇𝐚𝐭 𝐬𝐫𝐚𝐜𝐨𝐤 𝐞𝐳 𝐞𝐠𝐲 𝐤𝐢𝐜𝐬𝐢𝐯𝐞𝐥 𝐡𝐨𝐬𝐬𝐳𝐚𝐛𝐛 𝐫𝐞𝐬𝐳 𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐭𝐨𝐛𝐛𝐢, 𝐫𝐞𝐦𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐭𝐞𝐭𝐬𝐳𝐢𝐤!!😛

» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬  «  𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «Donde viven las historias. Descúbrelo ahora