» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬 « 𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «

» 𝙃𝙪𝙨𝙯𝙤𝙣𝙣𝙮𝙤𝙡𝙘𝙖𝙙𝙞𝙠 𝙧𝙚́𝙨𝙯 «

Igen, tehát igen. Valkusz és a húgom végre egy párt alkotnak, aminek eszméletlenül örülök. Há' de most mondjátok, hogy nem aranyosak!

𝐴𝑧 𝑖𝑑𝑜̋ 𝑘𝑒𝑡𝑦𝑒𝑔, a novemberi napok hamar elszálltak, hisz semmi érdekes nem történt. A tipikus monoton hétköznapok, felkelek, iszom a kávém egy cigi mellett, stúdió vagy forgatás, konditerem (ha éppen nincs más dolgom) , hétvégenként ha kedve van a brigádnak akkor Pest valamelyik szórakozóhelyén rontjuk a levegőt, és ezt így tovább újra és újra...

Beléptünk a decemberbe, itt a tél.
𝑈́𝑟𝑖𝑠𝑡𝑒𝑛 de szeretem.
Esik a hó, minden fehér (jobb esetben a hótól khm), karácsony, mikulás, minden féle karácsonyi sütik, az All I want for Christmas szól minden áruházban amitől felforr az agyvizem, és még sorolhatnám.
Egy szóval, december.

-Lányok! - szaladt a nappaliba Hamiltont megszégyenítő gyorsasággal a húgom

-Na mi van? - kérdeztem vissza, de még mindig a Tv képernyőjét pásztáztam

-Figyelj már ide! - szólt rám unottan

-Figyelek na! - válaszoltam, bár még mindig nem figyeltem felé

-Hogyne - forgatta a szemét - Mi a faszt nézel? - lépett pár lépéssel közelebb

-Spongyabobot - vágtam rá

-Fantasztikus - forgatta meg újból unottan a szemeit

-Ne forgasd még kiesnek!

-Nyögd már ki mit akarsz végre! - szólalt meg Ildi a konyhából

-Tehát - kezdett el mutogatni - Milánék ma este mennek buliba, és kérdezte hogy nem-e megyünk el velük - újságolta izgatottan

-Nem - vágtam rá nemes egyszerűséggel

-Most miéért?! - tárta szét fennakadva a kezeit Kyra

-Csak szopatlak, mehetünk! - nevettem

-Szerintem is! - vont vállat mosolyogva Ildi

-Kik lesznek ott? - kérdeztem

-Hát ugye a Miloék, Laci, Brúnó, Manuel...asszem ennyi - sorolta a fiúkat - Na de akkor írom is hogy megyünk! - vonult vissza izgatottan Kyra a hálóba
Az este hamar elérkezett, hisz egész nap döglöttünk.
Nyolckor indulunk meg itthonról, ami azt jelenti hogy minimum háromnegyed nyolcra ki kell tűzni az indulást mert biztos késünk, így pont elindulunk nyolcra. Viszont három leányzónak elkészülni egy buliba, nem egy szép sütemény, így már fél hatkor nekiálltunk.

-Én készen vagyok, hogy álltok parasztok? - ordítottam vissza nekik az ajtóból miután felvettem a cipőmet

-Megvagyok! - sétált felém Ildi

-Én is, mehetünk! - követte őt Kyra

Ildi egy bordó csipkés szoknyát választott ma estére és egy fekete magassarkút húzott a lábára.
Kyra egy világoskék selyemszoknyát vett fel egy fehér cipővel, én pedig egy fekete testhez simuló selyem miniszoknyát egy fekete-fehér Jordannel.
Kicsípték magukat a fehérnépek, de megjelenni tudni kell.

Ahogy betoppantunk a szórakozóhelyre messziről kiszúrtuk a fiainkat, akikhez rögtön oda is szaladtunk. Persze a párok nyálas csókokkal köszöntötték egymást és egymás ölébe borultak.

-Nagyon cuki, puszi a pocitokra meg minden, de gondoljatok a szinglikre is, köszönöm a megértést - mondtam mosolyogva, mire mindenki felnevetett

-Látod, tudsz te okosat is mondani ha akarsz! - ütögette meg a vállamat Marics