~Fekete Angyal I~

~23~

|Tessa szemszöge|

Mikor vissza értünk a földre egyenesen berohantam a toronyba.

-Halihó! Megérkeztem!-kiabáltam el magam de semmi válasz, bementem a nappaliba ahol egy cetlit találtam.

"Elmentünk küldetésre Bostonba, úgy látszik még mindig létezik a Hydra". Csak ennyi volt ráírva.

-Nem hiszem el, megint meg kell menteni a seggüket. Thor öltözz, megyünk Bostonba Hydrakatonákat gyilkolászni.-mondtam neki, majd felrohantam átöltözni.

Felkaptam magamra a fekete bőrruhámat és a maszkot, majd a combtokomba belehelyeztem késeket, egy pisztolyt és golyókat. Ezután Thorral kimentünk, majd elrepültünk Bostonba ő a Mjölnir segítségével én pedig a szárnyaimmal. Nem volt nehéz kiszúrni hol harcoltak. Először Thor csatlakozott hozzájuk, majd én is megérkeztem fekete füsttel a kezeim körül. Rögtön Pietrot kezdtem el keresni a tekintetemmel. Nem látam, ezért odamentem apához.

-Khm, khm. Hiányoztam? Igen tudom hogy utálsz és felelőtlen vagyok, bla bla bla. Csak meg kell ölni őket?-kérdeztem mire bólintott.

Ezután elmentem gyilkolászni. Hehehe. Már nyerésre álltam, amikor az egyik hátulról fojtogatni kezdett. Az előttem lévő 4-et amivel harcoltam megfojtottam az erőmmel.

-Öhm, szia. Nem akarlak megzavarni a meggyilkolásomban, de kikötődött a cipőfüződ.-mondtam, neki mire lenézett a földre ezt kihasználva, tököm rúgtam, majd megajándékozram egy késsel a hasába.-Amatőrök.

Ezután tovább mentem gyilkolászni. Honnan vannak ezek ennyien? Már vagy 100-at megöltem és még mindig voltak.

-Honnan a francból vagytok ennyien?-kérdeztem az egyiktől akit folytogattam.

Viszont nem tudott vaszolni, ugyanis megöltem. Aztán elkezdtek fogyatkozni. Már nem voltak sokan. Max 50-en. Őket is gyorsan lerendeztük, viszont harc közben leesett a maszkom. Nem foglalkoztam vele. Miután az utolsó is alulról kezdte el szagolni az ibolyát, összegyűltünk egy helyen. Harc közben az egyik belelőtt a vállamba, és egy másik egy kést döfött a combomba.  Mindannyian ott voltunk. Oda bicegtem Pietrohoz, és csókot nyomtam az ajkaira.

-Menjünk haza. Van valakinek komolyabb sérülése?-kérdezte apa, mire senki nem mondott semmit rajtam kívűl.

-Lőtt seb jobb vál, tőr általi szúrás bal comb elég mély.-válaszoltam neki.

-Gyógyítsd meg.-mondta Nat.

-Nem fog menni. Fáradt vagyok és ha most annyira megerőltetném magam annak nagyon rossz vége is lehet.-válaszoltam neki.

-Mint például?-kérdezte Steve.

-Elájulhatok, elveszíthetem az erőm, mégtöbb sebet okozhatott magamnak vagy akár bele is halhatok.-mondtam neki, mire kikerekedett szemmel meredt maga elé.

-Mennyi vért veszítettél?-kérdezte Bruce.

Kissé elszédültem, ezért majdnem leestem de Thor elkapott.

-Jól vagyok. Hát úgy...sokat.-válaszoltam Brucenak.-Amikor ideértünk akkor kaptam ezeket.

-Jézusom. Tony siess!-mondta apának.

Thor már a kezeiben tartott, ugyanis megpróbáltam felállni de nem sikerült.
Apáék bevittek a Quinjetbe, majd lefektettek egy ágyra. Közben Pietro ott állt mellettem és a kezemet szorongatta idegesen. Miután kiszedték a golyót és lefertőtlenítették majd összevarrták az egyik sebemet, már nagyon szenvedtem. Nagyon fájt és igen, tudom hogy a múltkor kb. 10 helyen lőttek meg de akkor volt erőm meggyógyítani magam, most viszont az erőm nélkül sokkal fájdalmasabb. Gyerünk Tessa, kibírod.
Aztán apa lefertőtlenítette a szúrt sebemet is és nekikezdett bevarrni azt, már nagyon nehezen bírtam ki, de végül azt is befelyezte.

-Ügyes vagy kincsem.-mondta apa, majd puszit nyomott a hajamba és elment.

-Tess, nnyira sajnálom, hogy nem védtelek meg, az én hibám.-hallottam meg Pietro hangját mellőlem.

-Nem a te hibád. Szeretlek.-mondtam, majd sötétség.

Mint mindig most is a szobámban ébredtem fel. Nagyon fájt a fejem. A szobámban senki nem volt, ezért megprobáltam felállni, de sikeresen leestem. Szóval valahogy visszakecmeregtem az ágyba, majd vártam. Úgy 10 perc múlva apa jött be.

-Szia, örülök hogy felebredtél.-mondta nekem kissé idegesen.

-Apa, valami baj van?-kérdeztem tőle.

-Ami azt illeti van.-válaszolt nekem, mire értetlenül néztem rá.

Erre a kezembe nyomta a telefonját. Egy videó ment rajta, amin én voltam a Bostoni harc közben és látszott az arcom. Több mint 950 millió megtekintés volt rajta. Szarba vagyok.

-Ne ne ne.-mondtam kissé könnyezve.

Nem akartam, hogy megtudják, hogy én vagyok az új bosszúálló/ nem bosszúálló vagy mit tudom én mi vagyok és mi nem.

-Meg kell tudniuk, hogy Stark vagy.-vágta rá apa.-Tudod, hogy soha semmire sem kényszerítettelek de ezt ma meg kell velük osztani. És kellene neked egy név. Vagyis szuperhős név.

-Megértelek. Azt már tudom. Fekete Angyal. Végül is van értelme.-mondtam apának.

-Ez tetszik. Fel tudsz állni? Két napig ki voltál dőlve szóval megértem ha nem vagy jól. Minden le van már szervezve. Fontos emberek, tévék, minden. A ruhád a fodrászod, a sminkesed, a körmösöd. Még van 4 óra.-mondta apa.

Megpróbáltam felállni és úgy, hogy megkapaszkodtam apában sikerült is.

-Jól vagyok. Hívd be Pietrot.-mondtam, mire elengedett, majd pár perc múlva bejött Pietro.

-Szia.-mosolyogtam rá, mire szenvedélyesen megcsókolt.

-Annyira aggódtam.-mosolygott le rám.-Amíg csipkerózsikásat játszottál híres lettél.

-Vettem észre.-sóhajtottam fel kissé idegesen.

-Minden rendben lesz. Gyere segítek felöltözni, mert fél óra múlva indulsz körmöshöz meg fodrászhoz és az összes többi idiótához.-sétált oda a szekrényemhez, majd kivett belőle egy farmert egy converset és egy haspólót.

Miután felvettem őket, nehezen de lementem a nappaliba. Senki nem tartózkodott ott, hiszen csak reggel 7 volt. Apa úgy 5 perccel később jelent meg. Segített kimenni a garázsba. Beültünk az egyik autójába ami egy matt fekete színű lamborghini volt. Beinditotta a kocsit majd elindultunk.

-Pietroról és rólam nem akarok beszélni.-mondtam apának.

-Arról nem is kell. Elmondom mi lesz. Én ott leszek a helyemen. Egy fekete limuzin meg fog állni pontosan egy vörös szőnyeg előtt. A sofőr majd ajtót nyit neked, te pedig kiszállsz és egy magabiztos mosolyal végigsétálsz a szőnyegen, két testőrrel mögötted. Ők azért vannak, hogy távoltartsák a rajongókat és a paparazzikat. Szóval miközben sétálsz fényképezni fognak. A szőnyeg végén egy kissebb állvány lesz. Te majd oda felmész. Előtted lesz kb. 5 mikrofon de te felemelt fejjel fogsz beszélni. Csak arra válaszolj amit kérdeznek és te magadtól ne mondj semmit. Szolid válaszokat adj. Amire pedig nem akarsz válaszolni, akkor nézz valaki másra, mintha nem hallottad volna. Úgy 2 óráig fog tartani, utána pedig mindenki elmegy. Csak én, te és pár fontos ember fog maradni. Aztán az még úgy 1 óra, utána pedig visszamegyünk a bázisra., És ezután akárhová mész tudni fogják, hogy Tessa Stark vagy egy billiomos lánya és egy szuperhős bosszúálló és autógrammokat meg szelfiket akarnak majd veled csinálni. Egyszóval híres leszel.-magyarázta apa.

-És mi van ha valamit nem jól csinálok. Haragudni fogsz?-kérdeztem tőle félénken.

-Most jól figyelj rám. Nem érdekel, hogy az a lány vagy akit elhoztam Romániából, vagy az a lány vagy aki a vérszerinti gyerekem, esetleg egy híres szuperhős vagy. Nekem akkor is a lányom maradsz és mindig büszke leszek rád. Nagyon szeretlek bármi is történjen.-válaszolt nekem majd leparkolta a kocsit és bementünk egy szalonba.

-Üdvözlöm Mr. Stark és ha jól sejtem Ms. Stark.-mosolygott ránk egy 20-as éveiben járó nő.-Gyere Tessa ülj le. Máris nekilátunk a körmödnek, majd a sminked és a hajad.Én Jenny vagyok.

-Én most megyek, 3 óra múlva Happy itt lesz.-mondta apa, majd kisétált a szalonból.