~Fekete Angyal I~

~37~

|Tessa szemszöge|

Úgy 5 percembe telt, amíg visszaértem a Quinjeethez. Gyorsan felszálltam és feltettem a vibrániumot, majd beindítottam a gépet és felemeltem a levegőbe és elkeztem haza vezetni.

-Peter hogy van?-törtem meg a csendet.

-Többnyire jól. Kicsit fáj a feje.-mondta Bucky, mire az egyik kezemben egy fekete füstlabdát formáltam és Peter mellkasába küldtem azt.

-Mindjárt jól lesz.-vontam vállat, miközben nem is foglalkoztam s vérző sebeimmel.

-Te hogy vagy Tessa? Miért van egy vágás és egy lyuk a ruhádon?-kérdezte tőlem, mire én a tudatlant játszva vállat vontam és tovább vezettem a gépet.

-Jézusom, te vérzel.-hallottam meg Peter hangját is.

-Felébredtél csipkerózsika?-kérdeztem ironikusan, majd a lőtt sebemre szorítottam a kezem.-Ugye tudod, hogy kb. még 100 ember felkerült a nevem alá, a többi 1042 mellé.

-Többet ölettek meg veled 2 év alatt mint velem 70 év alatt.-mondta Bucky elszörnyedve.

-Ez van.-mondtam, majd csendben burkolóztam.

Az út felénél Peter bealudt, majd nem sokkal később Barnes is. Csak csendben vezettem a gépet, majd úgy reggel hatra visszaértünk a toronyhoz. A gépet letettem. Persze Bucky és Peter már rég ébren voltak. Megpróbáltam felállni, de éles fájdalom nyilalt a sebeimbe. Felszisszentem de komolyabb reakciót nem váltott ki belőlem.

-Tessa, mi a baj?-kérdezte Barnes, miközben végig vezette rajtam a tekintetét, majd megállt az oldalamnál és a lábamnál.-Te nem vagy normális, el is vérezhettél volna, 7 kibaszott órája utazunk Te meg nem, hogy meg gyógyítottad volna magad, még szólni sem szóltál nekem.

-Ezzel nem segítesz.-néztem rá szemforgatva, mire oda jött hozzám és óvatosan felvett menyasszony pózba.

-Így jó?-nézett rám aggódva, mire bólintottam ő pedig bevitt a toronyba.

-Stark a lányod nemnormális. Úgy tett meg egy 7 órás utat, hogy volt egy lőtt sebe és egy mély vágása, amiket nem gyógyított be, nem kötözött be, vagy egyeltalán nem is szólt róluk.-vitt be a főbejárat ajtaján.

-Mi?-nézett rám apa, aki a nappaliban ült és meccset nézett Pietroval, Sammal, Stevevel, Thorral, Bruceval és Clinttel.

-Jól vagyok. Megyek és veszek egy autót.- mondtam félig ájult állapotban.

Nem tudom, hogy hogy tudtam így repülöt vezetni.

-Egy, nem tudsz autót vezetni és nincs jogsid. Kettő, nincs pénzed.-mondta Clint nevetve.

-Ahányszor visszajöttek az emlékeim annyiszor húztam le a Hydrát. Billiomos vagyok.-vágtam rá, majd eldöltem Barnes kezeiben, ugyanis nem tudtam tovább tartani magam.

|Bucky szemszöge|

Miután Tessa eldölt a kezeimben tudtam, hogy nem ájult el, csupán nem tudta tartani magát. Gyorsan Bruce laborjába vittem, ahol le akartam fektetni őt egy ágyba.

-Ne Barnes. Így is túl sok vért vesztett. Minnél többet mozgatjuk annál többet fog.-nézett rám Tony idegesen, majd elővett egy nagyobb csipeszt.

A combjánál eltéptem Tessa ruháját, de csak azért mert Tony megkért rá. Ő kiszedte a golyót, majd lefertőtlenítette a sebet és elkezdte bevarrni azt.

-Tessa, ha fáj akkor szólj.-mondta Tony, mire az említett bólintott egyet.

Persze szó nélkül tűrte amíg Stark befelyezte a folyamatot. Majd jött az oldala. Ott is lefertőtlenítette és bevarrta, persze Tessa továbbra is csak csendben tűrte.