~Fekete Angyal I~

~30~

|Tessa szemszöge|

Mikor beléptem a szobába,mind felém néztek.Végül apa szólalt meg.

-Beszélnünk kell.-mondta nekem lehajtott fejjel.

-Szerintem meg nem kell.-vágtam rá,majd ki akartam menni,de Steve az ajtó elé állt,bezárta azt és nem engedte, hogy kimenjek.

-Tessa,segíteni akarunk.-nézett rám szomorúan Nat.

-Nem kell a segítségetek.Tudjátok miket mondott ma nekem a saját apám? Az interneten sem mondanak ilyeneket és ott elfogadnak engem. Ott majdnem mindenki támogat.-néztem rá semleges arccal.

-Nem gondolta komolyan őket.-vágta rá Pepper.

-Akkor is kimondta azokat a szavakat. Konkrétan azt mondta,hogy jobb lett volna ha meghalok,és nem ölöm meg azokat az embereket. Szerintetek meg akartam ölni őket? Tudjátok milyen érzés? Szerintem sem. Csak Barnes tudja és ő megérti a helyzetem.-néztem rájuk könnyekkel a szememben.

-Tessa,hiányzol nekünk. Gyászoltunk téged.Legalább 1 évig. Hiányzol nekünk és új ez az egész helyzet,hogy élsz és itt vagy. Mi csak jót akarunk neked.-mondta Wanda,majd azt éreztem,hogy a kezeimre valamit rátesznek.

Blokkolják az erőm,nem hiszem el.

-Aha,szóval bizalom. Tudod mit Wanda. Gyerünk,nézd csak meg azokat az istenverte emlékeket.Ha ettől jobban alszol majd. Mondjuk inkább rosszabbul fogsz.De hajrá.-néztem mélyen a szemébe.

Dühös voltam rájuk.Majd Wanda megnézte az emlékeim. Az első naptól fogva az utolsóig.Ez úgy 15 percbe telt. A végén annyira zaklatott volt,hogy leengedte a kezeit és leesett Pietro karjaiba.Én csak dühösen leszedtem a bilincseket,majd bezárkóztam a fürdőbe. A tükör darabjai még ott voltak ezért felvettem egyet.Gondolom innen kitaláljátok mit csináltam.

|Tony szemszöge|

-Wanda,mit láttál?-kérdeztem a fiatal lánytól,mire nagyon koncentrálva megmutatta nekünk Tessa emlékeit.

Jézus Isten.Ájulásig kínzás,verés, megerőszakolták,kivették a méhét, kitörölték az emlékeit,beadták neki a szérumot,aztán a szavak,edzették, aztán éheztették és katonát csináltak belőle, aztán megint megerőszakolták, aztán kínzás,aztán megint verés,aztán az első célpont és így tovább. Ha jól számolom hatszor erőszakolták meg, verni és kínozni nem számoltam de nagyon sokszor.Vagyis számoltam de 270 után elvesztettem a fonalat. Pontosan 1042 embert ölt meg. Kilencszer törölték ki az emlékeit és mondták el neki a szavakat. Hogy lehetek ennyire idióta. Mindenki ugyan olyan állapotban volt mint én,sőt néhányan még rosszabban is.Csendbe búrkolózott a szoba,amit végül Sam tört meg.

-Beszélnünk kellene vele.-nézett ránk.

Mindannyian bólintottunk.Bekopogtunk a fürdőbe,viszont az ajtó nem nyílt ki. Aztán megint bekopogtunk és megint de nem nyílt ki. Aztán Barnes behúzott egyet a faajtónak a fémkarjával ami így ki is repült a helyéről.A fürdőbe belépve először nem láttuk Tessát.A földön üvegdarabok voltak,amelyek a tükörből kerültek oda ugyanis az nem volt teljesen ép.A szilánkok között friss vércseppek területek el és az egyik nagyobb szilánkon friss vér volt. Itt sajnos már sejtettem mi történt de reméltem nem.Végül a reményeimmel felhagytam amikor megláttam Tessát a sarokban kuporogva.A karjait és a kezeit vér lepte míg ő remegett és sírt. Mintha nem kapott volna levegőt.

-JARVIS!Mi van Tessával?-kérdeztem az androditól,amit én hoztam létre.

-Pánikrohama van Mr. Stark.-válaszolt nekem a program.

Oda mentem hozzá és fel akartam venni őt a karjaimba.

-Ne...-mondta halkan elhaló hangon.

-Tess,nem akarlak bántani.-néztem rá, majd közelebb mentem hozzá de erre ő csak távolabb húzódott.

-FÉLEK TŐLETEK!MEGERŐSZAKOLTAK HATSZOR.FOGJÁTOK MÁR FEL HOGY NEM BÍZOK MEG A FÉRFIAKBAN. JOGOSAN.-ordított ránk ilyedten.

Láttam a félelmet és a bizonytalanságot a szemében.Az egész teste remegett.

-Tessa,figyelj.Tudom,hogy félsz tőlünk és jogosan. Tudom miken mentél keresztül ebben a 2 évben.Hidd el,hogy soha sem bántanák és csak segíteni akarunk. Kérlek bízz meg bennünk.-nézett Barnes a szemeibe,miközben megtartotta a kellő távolságot.

Kinyújtotta a fém kezét Tessa felé,és legnagyobb meglepetésemre ő is kinyújtotta az övét.Lassan rátette a kezét Barneséra,majd végigvezette azt rajta. Aztán Barnes kinyújtotta a másik kezét is és Tessa azon is végighúzta a kezét. Valamivel nyugodtab volt de még mindig félt.

-Ügyes vagy.Most szépen fogom a tükördarabokat és össze szedem,ilyent pedig soha többé ne csinálj.-nézett a lányom szemébe,majd otthagyta őt a földön.

Összeszedte az üveget,viszont sikeresen elvágta magát.Nem szólt semmit. A szilánkokat kidobta.Persze a többiekkel együtt némán figyeltük Buckyt és Tessát.
Miután végzett,felállt és kihívott minket a fürdőből.Mindenki meglepett volt. Vagyis ki gondolná hogy Barnes,vagyis egy 106 éves ex Hydrakatona,meg tud nyugtatni egy kamaszlányt.

-Barnes elarulnád,hogy miért hagytuk ott?-nézett rá idegesen Natasha.

-Fél tőlünk,ha ott maradunk vele akkor csak rosszabb lesz és fenyegetve fogja magát érezni.Főleg akkor,ha egyszerre ott vagyunk mind.Tudom miken ment át és az elején én is féltem.-válaszolt Barnes a nőnek.

-És akkor most mit csinálunk?-kérdezte Thor idegesen.

-Kimegyünk a szobájából és holnap reggel egy valaki bejön és beszél vele.-mondta Barnes,majd elhagytuk Tessa szobáját.

|Tessa szemszöge|

Miután Barnes rávette a többieket,hogy kimenjenek én is visszamentem a szobámba. A sebeimet persze begyógyítottam ezért már nem látszottak és feltakarítottam a maradék szilánkot és feltöröltem a vért. Eldőltem az ágyamon,majd a plafont keztem el kémlelni. Nem akartam beszélni a többiekkel. Féltem tőlük.Féltem attól, hogy bántanának.Aztán úgy 1 óra után, meguntam a plafon kémlelését. Felkaptam magamra egy fekete leggingst egy szintén fekete sportmelltartót rá pedig egy ugyan ilyen színű pólót. Még felhúztam egy Adidas sportcipőt,majd felkötöttem a hajam és mentem a terembe.Lévén,hogy úgy éjjel 2 volt, senki nem tartózkodott a helyiségben. Nagyon gyorsan bemelegítettem, majd felhúztam egy pár boxkesztyűt. Oda mentem a boxzsákhoz majd püffölni kezdtem azt. A nyugodt kis edzésből stressz és ideg levezetés lett,ugyanis azon kaptam magam,úgy 1 órával később,hogy leütöttem a boxzsákot a helyéről.

-Nem tudsz aludni?-hallottam meg Clint hangját a sarokból,majd közelebb jött hozzám viszont én csak hátráltam.

-Kérlek ne gyere közelebb.-néztem rá, majd lehajtottam a fejem.

-Nem foglak bántani és ezt valahol mélyen te is tudod. Van 3 gyerekem és egy feleségem.-mondta nekem,majd leült a földre.

-Félek.-vágtam rá miközben az ujjaimat tördeltem.

-Megértem.Csak tudod nagyon hiányzol a csapatnak és jó lenne,ha minden a régi lenne.-nézett rám szomorúan.

-Semmi sem lesz a régi.-mondtam,majd kimentem a teremből.

A szobámba érve előkerestem a cigimet, majd kimentem a közös erkélyünkre. Ez is addig került ide amíg én gyilkolósdit játszottam. A csomagból kiszedtem egy szálat,majd meggyújtottam azt az erőmmel,mivel az öngyújtómat elhagytam. Van egy új mutációm. Senki nem tud róla csak én és a Hydra,ezt még Wanda sem láthatta az emlékeim között,ugyanis ez az emlék nagyon mélyre el van ásva,oda ahol senki nem találja meg. Igazából úgy működik,hogy ha akarom akkor lángok jelennek meg a kezem körül.Bármit vagy bákit el tudok égetni vele,ezen kívűl ezzel is ki tudok törni,mint a másik erőmmel és tudok formázni belőle "labdákat",illetve tűzfalat,amit ha valaki felé küldök, akkor az illető elég ahogy hozzáér a fal. Én magam úgymond immunis vagyok a tűzre és a nagy melegre.Sőt nem fázom a hidegben,mivel ez melegen tart. Nagyon tetszik mivel egyszerű használni. Már tökéletesre alakítottam, szóval már kordában tudom tartani.A fal mellé lecsúszva kezdtem el szívni a cigarettát, miközben éreztem, hogy marja a tüdőm. Majd az erkély ajtaja kinyílt és Steve jött ki.

-Mi a fene?Tessa?!-nézett rám meglepetten de egyben szigorúan is.-Mióta cigizel?

-Úgy 1 hónapja és még se próbálj leszoktatni róla,ugyanis nem fog menni.-válaszoltam neki,majd újabbat szívtam a cigarettámból.