Az egyezség l Befejezett ✔️ l

23.fejezet

Danny

Szerda reggel harmadjára is kinyomtam a szundit és kimásztam az ágyamból. Már korán reggel huszonöt fok volt árnyékban, ami elég fura. New York-ban nyáron ennyi a hőmérséklet átlagosan. Mielőtt lementem volna a konyhába felöltöztem és elvégeztem azokat a reggeli dolgokat, amiket minden ember elvégez és csak ezután léptem ki a szobámból.

Velem ellentétben Sam még pizsamában ült a konyhaszigetnél és-már jól megszokottan- egy bögrével a kezében telefonozott.

-Szia! - nézett fel a készülékéből. - Főztem neked is kávét. Lehet kicsit meg kell melegíteni - mondta.

-Köszi. - Felvettem a pultról a bögrét, amiben a nekem félre tett fekete ébresztő volt és betettem a mikróba.

Vasárnap óta érződik köztünk a levegőváltozás, de egyikőnk sem hozta szóba az aznap történteket.
Az a nap kaotikus volt az én szemszögemből is.

Igazából már szombaton elkezdődött a szerencsétlenségek sorozata.
Sam megtudott mindent Rebecáról. Csak ezt az egyet szerettem volna titokban tartani előtte. De úgy látszik, ha nem belőlem folyik ki az életem egy része akkor Tom mondja el. Mindegy.
Aztán este megint volt egy rémálmom. Igen, elég elfuserált, de ez van. Egyébként már tök régen nem volt ezért elég rosszul érintett. Valamilyen álmos gondolatom az volt, hogy menjek át Samhez. Mint reggel kiderült elég nagy hiba volt. Este még nem gondoltam arra, hogy ki fogja kérdezni, miért mentem át hozzá az éjszaka közepén. Amúgy később nem volt több rémálmom szóval csak megérte egy kicsit.

De másnap nekem szegezte a kérdéseit és kénytelen voltam elmondani neki ezt is. Persze megsajnált, amivel nincs is gond, mert jól esik csak nem szeretem, ha szánnak az emberek. Amikor azt mondom Samnek, hogy ne sajnáljon, nem őt szeretném bántani, egyszerűen csak nem sok ember törődött velem eddig és szokatlan.

De az igazán anarchikus dolgok csak ekkor jöttek.
Amikor a mellkasára húzta a fejemet megmozdult bennem valami. Nem csak lent, hanem belül is.
Aztán, amikor megláttam bikiniben a sok zavarba ejtő beszólásomat elengedtem és csak egy tök light-osat mondtam. Mondjuk attól is teljesen zavarba jött.
Ezután jött az a köcsög Zach. Na őt tényleg szívesen agyon vertem volna. Eddig is tudtam, hogy nem puszipajtások Sammel, de hát azért mindennek van egy határa. Akkor se beszélnék így senkivel-kivéve Jacket- ha jól esne.

És, amikor késő délután melltartóban ült nekem háttal és ő kért meg rá, hogy érintsem meg kicsi férfi agyam összes józan esze elment nyaralni és megszűnt az összes önkontrolom.
Neki kicsit tovább volt józan gondolkodása, de után ő is takarékra állította az agyát. Nekem is csak akkor kapcsolt egy része, amikor meg akart csókolni. Egy okom van arra, hogy nem csókoltam meg. Bár lehet, hogy nem helyt álló.

Ekkor jöttem rá, hogy ez már bőven túl megy a ,,munka kapcsolaton". És ha nem szólal meg az a rohadt telefon biztos, hogy nem állunk meg. Bár nyilván érdekelt, hogy Laurie miért keresett, de akkor egészen más is foglalkoztatott. És miután visszamentem a szobámba csak egy kis idő múlva hívtam vissza.

Aztán az éjszaka csak tovább rontottam a saját helyzetemen.
Egy óra körül megint magamról lerúgott takaróval és hideg verejtékben ázva riadtam fel egy rémálom miatt. Esetlen és szapora légzéssel ültem fentebb az ágyon, hogy lenyugtassam magam. Az a faszfej még az álmaimat is elrontja. Mindent megmérgez a puszta jelenlétével, sőt még távol létében is.
Az undorító szavai és a fájó ütései gyerekkorom óta bekúsznak az elmémbe alvás közben és nem tudok tőlük szabadulni.

Tudtam, hogy úgysem tudnék visszaaludni és ha mégis sikerülne újra álmodnám az egészet szóval inkább bekapcsoltam a tévémet. A csatornákon nem adtak semmi érdek feszítőt csak a nyomozós és a kórházas sorozatokat és teleshopt. Inkább maradtam a Nyomtalanulnál, minthogy a teleshop-pal sorvasszam az agysejtjeimet. Amúgy meg tökre szeretem ezt a sorozatot. Egyszerre nyomasztó, de még is fel kelti az ember érdeklődését. Tök vicces, hogy az egyik nyomozónőt Samanthának, egy másik nyomozót meg Dannynek hívnak.
Nem lettem álmosabb a sorozattól, de, amikor végre megkerült Danny Taylor nyomozó bátyja és vége lett a résznek mégis kikapcsoltam és megpróbáltam vissza aludni. Nem ment. Néztem a plafont, néztem az ajtómat és néztem az ablakon bejövő éjszakai fényeket.
Egyszer hallottam, hogy Sam kiment a fürdőszobájába. Nem tudom milyen gondolat vezérelt, de én is kimentem utána.