Csillag az égen|✓|

diez

A S T R A E A
P O R T O K A L O S

A napok roham gyorsasággal teltek és már március közepén vagyunk. Most szombaton és vasárnap lesz a Szent József napi ünnepség vagyis ez azt jelenti, hogy nagyiék ilyenkor nem itthon töltik a hétvégét hanem Valencia-ban hiszen ott kerül megrendezésre. Mi nekünk ezen a héten nem kellett bemennünk, általában be szoktunk járni de csak az ekkor szokásos égetésre váró bábukat készítünk név szerint ninots-kat. De most különös alkalomból kiírtak minket egy hétre.

Jul-al ki is használtuk ezt az egy hét szabadságot és mindennap mentünk valahova. Sétáltunk a tengerparton, tartottunk csajos estét, elmentünk vásárolgatni, volt egy nap mikor átmentünk a másikhoz és filmmaratont rendeztünk.

Ma korán keltem mivel elszerettem volna köszönni nagyiéktól. Szememet dörzsölgetve keltem ki az ágyból, felvettem köntösömet és lementem hozzájuk.

-Jó reggelt.

-Kincsem te, hogy-hogy ilyen korán?

-Csak elszerettem volna köszönni tőletek.

-Kincsem vasárnap délután már itthon is vagyunk.

-Nem baj, de úgy éreztem, hogy muszáj elköszönnöm tőletek.

-Hozzunk valamit?

-Nem kell abuela.

-Rendben, hát akkor elindulunk. Legyél jó, este zárkózz be. Ha jönnének megrendelők őket engedd be aztán írd fel a jegyzeteimbe mi a kérésük.

-Így lesz nagyi. Amúgy is már 18 éves felnőtt nő vagyok.

-Csak féltelek, na adj egy utolsó ölelést-tárta szét karjait nagyi amibe nagy lendülettel bele is simultam majd eltávolodtunk aztán papától is kaptam egy jó nagy ölelést. Kikísértem őket aztán visszasétáltam a házba. Feltettem magamnak egy adag kávét mivel nem tudok már visszaaludni így kell valami ami ébren tart.

***

Ebéd után átjött hozzám Jul, hozott magával finomabbnál finomabb nassolni valókat, be is indította a laptopján a szokásos sorozatunkat és majszolni kezdtük a nasikat. Két részt már megnéztünk de én mégsem tudtam ráösszpontosítani. Valami mindig elterelte a figyelmemet.

-Látom nagyon nem érdekel téged ez-állította le a sorozatot Jul.

-Én magam se tudom a miértjét.

-Van valami baj?

-Nem, nincsen. Csak Déliá jár az eszembe.

-Anyukád?

-Hm. Biztos, hogy kell lennie itt egy képnek róla vagy levél vagy valami.

-Hát akkor nézzük meg, nagyidék úgyis holnap jönnek csak haza.

-Először megnézzük a hálójukba, ha nem találunk semmit akkor megyünk fel a padlásra.

Jul kikapcsolta laptopját majd félrerakta és mindketten kikeltünk az ágyból. Át is mentünk nagyiék hálószobájába ahol elsőnek az éjjeli szekrényeket forgattuk át. Sajnos ott nem találtunk semmit sem így folytattuk a nagy szekrényekben a kutatgatást.

-Ezt nézd-egyenesedett fel.

Egy fekete-fehér fényképet tartott kezében melyen két felnőtt és két kisgyerek szerepelt. A háttér a homokos tengerpart volt, a két kislányon virágos fordos ruhácska volt úgy ahogy az anyukán is, az apukán pedig egy színű fehér ing volt lezseren begombolva egy farmer térdig érő nadrág volt és egy szalma kalapot viselt fején.