Csillag az égen|✓|

veintiuno

A S T R A E A
P O R T O K A L O S

Egy hét telt el szenvedélyes éjszakánk óta. Azóta nem tudnak minket szétválasztani Gavival, ha nem kellett mennie edzésre akkor elvitt a munkahelyemre és még haza is hozott. Édes, szívmelengető bókokat kapok nap mint nap, csattannak el csókok és puszik, meleg ölelgetések.

Hét elején megkeresett Julieta azzal, hogy szombatra pakoljak össze és persze Gavi is, mert megyünk nyaralni. Eleinte elleneztem, hiszen nekem munkahelyem van és Gavinak is mindennap edzései vannak. De a makacs barátnőmmel nem bírtam vitatkozni így belementem. Kértem a főnökömtől egy hét szabadságot amire keserű megjegyzéssel de rábólintott. Utána felhívtam barátomat és tájékoztattam az én őrült barátnőm tervéről, beszélt ő is Xavival, hogy jövőhéten nem lesz itthon.

-A fuvar előállt-lépett be Gavi az étterembe pontban nyolc órakor. Befejeztem a feladatomat majd elmentem a táskámért, átöltöztem és már robogtam is ki.

-Itt is vagyok.

-Jó nyaralást-ölelt meg Layla.

-Köszönöm. Majd egyszer újra megjelenek. Kitartást nektek a jövőhétre.

Az utunk hazafelé csöndben telt, mindkettőnket kimerített ez a mai nap. El is pilledtem út közben és már csak akkor ébredtem fel mikor megálltunk a feljárón.

-Megérkeztünk-simított végig arcomon. Nyújtózkodva szálltam ki a kocsiból és magamhoz vettem a táskámat. Gavi előresietett és kinyitotta a bejárati ajtót, én pedig az autót zártam be.

-Végre itthon vagyunk-sóhajtottam egy nagyot-Otthonra leltem.

-Ez az jelenti, hogy nem akarsz innen elmenni?-karolta át derekamat.

-Nem, már nem szeretnék és nem is akarok.

Julieta és Ernesto ebédre jönnek hozzánk és utána megyünk a reptérre. A délelőttünk kész katasztrófa volt, mivel tegnap este nem pakoltunk össze így most kellett. 

-Kop-kop-tört be a házban Julieta és őt követte a barátja Ernesto. 

-Milyen háziasan lépkedsz az otthonunkba. 

-Nálunk is ezt csinálta-néztem rá. 

-Mi a kaja?-lépett oda a hűtőhöz. 

-Neked semmi-állt mellé Gavi és arrébb tolta-Egyébként a pizza perceken belül itt lehet. 

-Szuper. Annyira várom ezt a közös nyaralást. Hogy megy a munka?-ültünk le a kanapéra.

-Imádom, annyira megszerettem, hogy nem is várom az iskolát. 

-Na és mi van a szépfiúval?-húzogatta a szemöldökét. 

-Nos. Öhm..-pirultam el. 

-Lefeküdtetek? 

-Igen, elég vággyal és szenvedéllyel fűtött éjszakánk volt.

-Szóval nem csak a normál életben egy isten hanem még az ágyban is? 

-Nem ellenkezek. 

-Lányok megérkezett a pizza-sétált el előttünk Ernesto és ment a bejárati ajtóhoz.

-Az ne is zavarjon Ernesto, hogy hallottuk, hogy csengettek. 

Csak kinyújtotta ránk a nyelvét és kifizette a pizzát, kántálva és táncolva ment be a konyhába mi pedig követtük őt. 

-Amúgy, hogy jött egy a nyaralósdi?-kérdeztem majd haraptam egy nagyot a pizzámból. 

-Még a szülinapomkor kaptam, úgy volt, hogy négyen megyünk de anyáéknak dolguk akadt.