Ragyogó napfény

5. fejezet

Már egy hete itt  nyaraltunk Atlantába.
Mióta beszélgettem Jayla-val azóta nem keresett. Be sem követett egyik közösségi oldalon sem. Pedig én bíztam benne...
Lehet, hogy nem voltam neki szimpatikus? Nem szeretett? Mármint... nyílván barátként. Voltak neki más barátnői, miért lett volna szüksége plusz egyre.
  Csak egy nyarat tervezünk ide, nyílván ő sem szerette volna azt, hogy el kezd hozzám kötődni, aztán már megyek is haza. Megtudom őt érteni, de akkor is! Olyan kedves volt, és még azt is megígérte, hogy találkozunk még. Csak azért mondta, mert nem akart nekem csalódást okozni? Jaj, ne! Lehet észrevette, hogy belé voltam esve. Nem, ez nem lehet!
   Annyira rossz érzés, hogy senki nem tudta, hogy biszexuális vagyok, ezért nem tudtam beszélni senkinek Jayla-ról. De szerencsére volt egy titkos naplóm.
Mindig a naplómba írtam le mindent. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de nekem a naplóm volt a legjobb barátnőm.
   Nem is az volt a legnagyobb bajom, hogy mindig a naplómnak panaszkodtam. Hanem az, hogy már semmi nem tudott felvidítani. Csak ő.
   Unatkoztam, ezért elkezdtem nyomkodni a telefont, és TikTok-on szembe jött velem egy olyan videó, amiben Jayla volt. A videó arról szólt, hogy, aki a videót szerkesztette Jayla-ról, ő azt kívánta, hogy bárcsak találkozhatna vele, és itt értettem meg. Már az is nagy mázli, hogy egyáltalán találkozhattam vele. Én kurva szerencsésnek éreztem magam. Szomorú voltam csak azért, mert egy hírességet nem érdekeltem. Valakinek meg az az álma, hogy legalább találkozhasson vele. Aztán eszembe jutott, hogy egy hete még annyi is elég lett volna, ha az interneten megnézi az üzenetem. Most meg ezért szomorkodom.
   Ez volt az én egyik hibám...
Mindig többet és többet akartam, de ennek valahogy véget akartam vetni. Csak simán örültem annak, hogy találkozhattam Jayla-val, és ennyi. Közben a kedvenc zenémet hallgattam, majd megjött a kedvem kint sétálni, mert már hűlt egy kicsit a levegő, mivel este volt.
    Sétálgattam azokon az utcákon, amiken Jayla-val sétáltunk nem régen, mert csak azt az utat ismertem. Féltem azokon az utcákon, ahol kevés volt az ember, mert mi van, ha el akart az egyik rabolni?
   Már egy ideje sétálgatok egyedül, kezdett sötétedni, alig voltak emberek az utcákon, üres padok, minden olyan ijesztő volt.
Aztán még ijesztőbb lett, amikor meghallottam sírdogálni valakit. Olyan volt, mintha messziről sírna valaki, de közelebb volt, mint hittem.
  Mentem a hang felé, és nem is sokat kellett mennem, alig ötven centit. Meg is találtam a sírdogáló lányt. A szerelmem vol az, Jayla. Magányosan ült az egyik padon, és csak sírt.
–Jayla, én vagyok az...
–Lana?–Szipogta nevem
Leültem mellé a padra, és csak ennyit kérdeztem.
–Mi a baj? Tudok segíteni?
–Csak egy hülyeség... Menj tovább nyugodtan.
–Jayla... addig úgy sem megyek el, amíg el nem mondod.
–Csak annyi, hogy már megint elkezdtek nagyon sokan bántó megjegyzéseket tenni rám. Mint például, hogy én kurva vagyok, és még sorolhatnám. Látod, mondtam, hogy hülyeség lesz...
–Ez egyáltalán nem hülyeség. És te nem ezt érdemled. És örülök neki, hogy elmondtad nekem.
  Megölelt, és elkezdte közben a hátam simogatni. Nagyon jól esett. Úgy tűnt, megbízik bennem.
–Sötét van. Haza kísérlek. Közben beszélgethetünk.
–Ez kedves, de te is a sötétben fogsz haza menni. Ne aggódj, haza találok.
–Engem apa fel vesz útközben. És különben is, alig beszélgettünk pár mondatot. Szóval Lana, nem semmi "haza találok egyedül is"–az ujjával mutatta az idéző jelet.–Hanem megyek veled.
–Hát jó. Kérdezhetek valamit?
–Persze, kérdezz bármit.
–Milyen kor alatt nem jössz össze egy emberrel, mennyi a minimum?
–Tizenhat, de inkább tizenhét.
–Értem.
–Te hány éves vagy?
–Tizenöt, de augusztusba már tizenhat leszek.
–Neked mi a szexualitásod? Nem muszáj rá válaszolnod....
–Biszex vagyok.
–Én is biszexuális vagyok, és tudom, ilyet csak a heterók szoktak mondani, de te egyáltalán nem nézel ki melegnek. Én végig azt hittem, hogy te heteró vagy.
–Ez elég nehéz téma, hiszen a szüleim homofóbok, és nem tudják, hogy nem  vagyok heteró.
–Óhh, őszintén sajnálom. És amugy mi a hobbid?
–Szeretek edzeni, zenét hallgatni, filmeket, sorozatokat nézni és még sok más unalmas dolog.
–Szerintem nem vagy unalmas. Én szeretek veled lógni.
–Én is szeretek veled lógni...
–Király, akkor majd holnap találkozunk, mert már megérkeztünk a szállásotokhoz.
–Ó, észre sem vettem. Hát akkor jó éjt!
–Jó éjt neked is, csodálkozó lány!
Ismét ölelkezdtünk, de most én öleltem meg először, csodálatos érzés volt, mint mindig.
   Valahogy úgy éreztem, hogy ez több lesz, mint barátság. Jayla úgy viselkedett, mint a romantikus filmekben azok a rossz fiúk, akik beléd szeretnek, és hopp, megváltoztatod őket... De, mivel ő nem is volt rossz és nem is volt fiú, ezért nem tudtam hová rakni a történetet. Lehet, hogy csak viccből viselkedett így.