A nagy szívrablás - Larry Stylinson ff - 18+ - teljes

16. Lebukás

A szülinapos Eliza kedvéért :)

– Hívnál inkább úgy? – nyöszörögte.

– Hogyne, cica – markoltam rá a kőkemény farkára, és már kicsit sem fogtam vissza magam.

A mennyekbe fogom repíteni ezt a fiút.

Harry

Egy borzasztó délutánt, és egy fél sikert tudhattam magam mögött, de végre a faház felé tartottam. A lakbér összeszedése gyerekjátéknak bizonyult, nem úgy, mint a felmondás közlése. Kivétel nélkül, mindegyik lakó mélységesen felháborodott, és egyesek nekem akartak ugrani, de szerencsére a két testőr, akit apám mellém adott, leszerelte őket. Nagyon együtt tudtam érezni a lakókkal, és ez meglehetősen megviselt. Louis lakásának ajtajára pedig rá se mertem nézni. Rettenetes bűntudat gyötört, és tisztában voltam vele, hogy emiatt vallottam szerelmet neki. Egyszerűen annyira bántott a dolog, hogy biztosítani akartam a szerelmemről. Persze, nem hazudtam, mert valóban szeretem, csak jobb lett volna, ha nem ilyen körülmények hatására teszem meg.

A fél sikert pedig a kis magánakciómnak köszönhettem, amit apám irodájában követtem el. Amikor átadtam neki a pénzt, annyira feszült voltam, hogy nem ültem le, hanem az ablakhoz sétáltam, és kifelé bámultam. Így sikerült meglátnom azt, hogy az íróasztala harmadik fiókjában tárolja a széf kulcsát. Villámgyorsan kaptam elő a telefonomat, és eljátszva, mint aki épp keresget valamit, felvételt készítettem, ahogyan kinyitja a széfet. Utólag visszanézve rájöttem, hogy csak félig láthatóak a műveletek, mert apám többször belemozdult a képbe, de nagy valószínűséggel, így is használható lesz valamire.

Amikor a ház elé értem, és megláttam Louis-t a tornácon üldögélni, végtelen melegség járta át a szívemet. Minden egyes alkalommal boldog voltam, amikor láthattam, és most különösen szükségem volt arra, hogy kiereszthessem a gőzt. Mielőtt indultam volna, elraktároztam magamban a plüss oroszlán illatát, amit azóta is az ágyamban őriztem. Az a kis játékfigura egyfajta nyugtatószerként hatott rám, mert mindig lehiggadtam, amikor lefekvéskor magam mellé vettem.

Kiszálltam, és egymásra mosolyogtunk. Odasétáltam hozzá, majd a karjaimba zártam.

– Meg fogsz fázni – fúrtam az orrom a nyakhajlatába, az enyhén vizes haja cirógatta az arcomat. Biztosan most zuhanyozhatott.

– Nem bírtam bent ülni. Késtél – vetette a szememre.

Valóban később érkeztem, mert én is lefürödtem és átöltöztem indulás előtt.

– Ne haragudj, most már csak a tiéd vagyok. – Megkerestem az ajkait, hisz alig vártam, hogy újra érezhessem a csókjának az ízét.

Röviden üdvözöltük egymást, és bementünk a házba, egyenesen a szobába. Szó nélkül kezdtük el vetkőztetni egymást, miközben a szánk újra és újra összeforrt. Hagytam, hogy ő döntsön le az ágyra, és kedve szerint kényeztessen. Louis pedig semmivel sem fukarkodott. Majd felfalt az ajkaival, keze bejárta a felhevült testem minden egyes pontját, olyan lágyan cirógatott a nyelvével, hogy a világomat sem tudtam. Megengedte, hogy én is viszonozzam, és csak akkor vette át újra az irányítást, mikor már a végletekig felizgattuk egymást.

Lassan merült el bennem, és végig a szemembe nézve, lágyan mozgott. Igazi érzelmekkel teli szeretkezés volt ez, amilyenben még soha nem volt részem korábban. Szerelmes sem voltam még soha, most pedig mindenem lángolt ezért a fiúért. Gyönyörű volt, ahogy a vakítóan kék szemeivel engem figyelt, és minden egyes rezdülésemre azonnal reagált.