a megtört omega

18

- Csak engem zavar, hogy ő egy omega?!-csattant fel Mr. Kim.

- Igen!- jólesett, hogy Nam anyja is elfogadó velem szemben.

- Mi?! Normálisak vagytok?! Ha ez fogja megszülni a falkánk új vezérét, oda minden becsület, amit eddig kaptunk a szomszédoktól!

- Nem ez! Ha nem ő! És már várjuk az új vezéreket!- Nam szemei vörösen villogtak, ahogy az apjáé is.

- Mi van?!- Mr. Kim fenyegetően morogva jött egyre közelebb hozzám. Az alfa határozottan felém jött. NamJoon a háta mögé tolt és átváltozva, támadóállásban volt felkészülve arra, hogy megvédjen ha kell. Könnyes szemekkel bújtam az alfám mögé. Csak legyen vége!

- Jin. Gyere ki! Most!- kapott el YoonGi és kezdett el kifelé húzni.

- De ott kell maradnom!- tudtam, hogy hiába küzdök az alfa ellen, de bent akartam maradni. Nem akartam, hogy Namnak baja legyen abból, hogy omega vagyok.

- Ez most nem csak a te biztonságodról szól! Gyere!- mire elérte, hogy kint legyünk, addigra már a két Kim farkasként tépte egymást.

- Eszedbe se jusson!- szólt rám Suga, de már eldöntöttem. Én is átváltoztam és a két alfa közé vetettem magam. Nam azonnal megállt, de az apja az még mindig támadásra kész volt. Hátat fordítottam NamJoonak és szembenéztem az ex vezérrel.

- Jin, állj félre!- szólt rám az alfám.

- Nem. Nem akarom, hogy azért kapj te, mert én omega vagyok. Senki sem tehet erről, de..- nem tudtam befejezni. Nem szakított félbe senki, csak egyszerűen nem tudtam, hogy folytathatnám.

- Ha tudod, hogy ő alfa, te meg omega, akkor miért kezdtél ki vele? Mert nem bírtál a véreddel, ugye?- fájtak az idősebb Kim szavai, de nem tudtam mit kezdeni vele. Ez egy patt helyzet. Ő semmit nem tud tenni az ellen, hogy Nammal legyek, mi pedig nem tudunk azért, hogy kedveljen engem, illetve az unokáit. Lemondóan sóhajtottam és kiálltam a két farkas közül. Részünkről nincs helyes döntés. - Hülye vagy te, ha azt hiszed, hogy valaha is kedvelni foglak!- kiáltott utánam, majd inkább sarkon fordult és lelépett. Bájos!

- Minden rendben!- ölelt meg Nam.

- Visszamegyünk anyukádhoz?- szedtem ki a fejem a bundájából.

- Persze. Gyere!- azzal visszaváltoztunk és visszamentünk a házba. Jimin és Mrs. Kim békésen beszélgettek a kanapén ülve. Jimin, ahogy meglátta YoonGit a nyakába vetette magát és csak lógott róla. Tényleg aranyosak együtt!

- Ne is figyeljetek rá! Majd megnyugszik. Ha meg nem, akkor meg megszívta.- hallottam meg Mrs. Kim hangját. Megengedte, hogy hívjam Anyunak, ha tetszik és még sokáig beszélgettünk, de neki mennie kellett haza az ideges férjéhez, a Yoonmin páros is indulni készült, mert Jimint is lefárasztotta a mai nap, pont mint engem is.

Szóval, miután mindenki lelépett én ismét kettesben maradtam Nammal. Kezdem azt hinni, hogy nekünk már volt bevésődésünk, csak nem tudtuk, hogy az az volt.

- Én tudom, hogy volt és azt is, hogy mikor.- szólalt meg az éppen hasammal szórakozó alfa. - Amikor először megláttam az emberi alakod, akkor volt. A te gondolataid is kuszák voltak, ezért biztos vagyok benne, hogy az volt.- magyarázta tovább. Nekem miért nem tűnt fel? Csak megrántottam a vállam és Nam teljes tenyerét tettem a hasamra, hogy hátha érzi a piciket.

- Név ötleteken esetleg gondolkoztál már?- néztem fel rá kíváncsian. Nekem csak egy volt, de azt is inkább adná az ember egy omegának, mintsem alfának.

- Egy van, de az nagyon alfásan hangzik, ezért is remélem egy alfa és egy omega lesz.- mosolygott rám. Még mindig szívdöglesztő a mosolya! - egy WanZoo nevű alfához mit szólnál?

- És te egy HoSeok nevű omegához?- kérdeztem vissza. Egy- egy néma mosollyal megbeszéltük, hogy meg vannak a neveik, ha tényleg egy alfánk és egy omegánk lesz. - És ha két alfa vagy két omega lesz?- jutott hirtelen eszembe.

-Akkor én kitalálok még egy omegásabb nevet, te pedig egy alfásabbat és akkor mind a ketten elneveztünk egyet, oké?- Nam lehet nem vette észre, de egyre lejjebb simogatta a hasam, ami lehet nem volt éppen jóötlet.

- Oké. Akkor az én alfa nevem.. legyen Rowoon!- csillantak fel a szemeim. Ugyan nem ismertem senkit, akit így hívnának, de tetszett ez a név.

- Nekem is tetszik. És másik omegának a Woozi?- lehet csak a pillanat varázsa miatt, de akkor mind a négy név tetszett és egy másodpercig sajnáltam, hogy csak kettő kölykünk lesz. - Ha gondolod, majd később összehozhatjuk azt a másik kettőt is!- csókolt szájon és döntött el a kanapén.

- Nam, mire készülsz?- fogtam a mellkasára.

- Semmi olyanra, ami ne tetszene neked!- azzal a nyakamra is tapadt.