- Jimin eltűnt! - rontott be Jin a főnöke irodájába. Még a reggeli kávé is kilöttyent amilyen lendülettel befordult az ajtón.
- Mi az, hogy eltűnt? - kérdezte Nam, de Tae is érdeklődve követte az eseményeket Kook mellől.
Nincs a szobájában! - lihegte Jin. - Kávét akartam vinni neki, de nem találtam ott. - magyarázta tovább. - Megnéztem mindenhol, de nincs a Fészekben!
Jungkook nem szólt egy árva szót sem, csak nézte tovább a monitort, amin adatok tömkelege volt látható, különböző fegyvertípusokról.
- Biztos jól megnézted? - kérdezte Namjoon.
- Én vagyok az alaposság mintaképe. Szerinted? - háborodott fel Jin.
Jungkook sóhajtott.
- A lőtéren is megnézted? - kérdezte Tae is.
- Mondtam már, hogy nincs sehol! - tagolta a szavakat Jin, hátha attól érthetőbb lesz az, amit mondd.
Jungkook elővette a telefonját, hogy megbizonyosodjon az útvonalról még egyszer, mielőtt rábólintana.
- Kint is megnézted? - tudakolta Namjoon.
- Igen! - mondta Jin idegesen, amit az előtte állók hoztak ki belőle. Nem igaz, hogy nem értik, hogy mi az a „mindenhol"!
- Kamerák? - kérdezte Taehyung, mire Jin fejbe csapta magát, a szabad kezével, és elővette a telefonját. Nam és Tae körülvették, hogy ők is lássák a kis kijelzőt.
- Mindjárt meglesz. - nyomkodta Jin a készüléket.
- Menj még visszább. Itt nem látszik semmi! - szólt rá Tae.
- Keress egy másik kamerát. - tanácsolta Nam.
- Ez nem jó! - szólt rá Tae. - A bejáratot keresd meg.
- Mikor láttátok utoljára? - kérdezte Jin.
- Én tegnap. - válaszolta Nam. - Te is ott voltál.
Akkor tekerd még visszább. - tanácsolta Tae.
- Ott van! - kiáltott fel Jin.
- Oké, most pörgesd kicsit fel! - ajánlotta Namjoon.
Aztán elhalt a hangzavar.
Jungkook az asztalnál ült, és kezdett belegabalyodni az utolsó pillanatban módosított rendelés részleteibe. Nem szerette, ha ennyire ki voltak centizve a dolgok, mert a fegyverek már készenlétben álltak, de így át kellett nézniük, és kicserélniük legalább tíz ládát.
- Akkor, ha végre megoldódott a rejtély, akár dolgozhatnánk is, nem? - tudakolta Kook, mindenféle további magyarázat nélkül.
A másik három, még egy utolsó pillantást vetett a kis kijelzőre, amin a főnökük éppen Jimint cipeli a saját szobájába, ahonnan azóta sem távozott, legalábbis a felvételek szerint.
- Hogyne! - köszörülte meg a torkát Namjoon.
- Add már ide! - rángatta ki Taehyung kezéből a telefont Jin, mert a fiút hulla merevre sokkolta az, amit az imént látott.
- Taehyung! - szólt rá kicsit erélyesebben Kook.
- Megyek! - tért vissza közéjük Tae. - Vagyis nem. Itt vagyok!
- Remek! - nyugtázta Jungkook. - Akkor menj el, és nézzétek át ezt. - rakta le az asztalra a megrendelőlapot.
- Akkor tényleg megyek! - bólintott Tae, majd a papírral a kezében távozott.
ESTÁS LEYENDO
Fehér Holló (Jikook)
FanficSzervezett bűnözés... Ahol a rosszfiúk tényleg rosszak. Kinek mi jut eszébe ezekről a szavakról? Biztos vagyok benne, hogy nem az, ami nekem. Barátság, kitartás, bátorság, hűség, ösztön, becsületesség, büszkeség, fáradhatatlanság, boldogság és... sz...