9.fejezet

121 9 2
                                    

Sziasztok! Elnézést kérek a kihagyásért, ennek több oka is volt. Igyekszem mostantól sűrűben posztolni! Jó olvasást kívánok! :)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel Joseph ébresztőjére keltem, ami pontban 5 órakor jelzett. Kómásan nyújtóztam egyet egy nyöszörgéssel kísérve majd Joe-ra néztem aki azzal a lendülettel húzta a párnát a fejébe mondván, hogy túl korán van ahhoz, hogy Őt kivesse a jó meleg ágy.

- Muszáj. - hisztiztem én is majd meglestem a telefonom. A kijelzője tele volt Lexi és anya értesítéseivel.
- Tudom. - durmolta reggeli rekedtes hangjával majd magához húzott gyengéden.
- Várj.. - kezdtem eltolni magamtól, ahogy az üzeneteket olvastam.
- Történt valami? - érdeklődött és eltűrte a hajam a fülem mögé.
- Apa kórházban van.. - motyogtam, ahogy próbáltam hajnalok hajnalán felfogni és összerakni a dolgokat, hogy mi is történhetett. - Autóbalesete volt az este, az intenzíven van. - pattantam fel és elkezdtem felvenni a ruháim, ami a szobában szanaszét hevertek a földön.
- Oh.. remélem rendben van. - motyogta Joe és elkezdte összeszedni magát ő is.
- Te csak haladj a megszokott tempódba én bemegyek előbb, megnézem mi van vele.. aztán majd átmegyek a sebészetre. - sóhajtva nyomtam egy csókot ajkaira.
- Kapni akarok még egy kicsit belőled! - húzott vissza nagy szemekkel és megcsókolt. Viszonoztam és végig simítottam az arcát.
- Most már tényleg mennem kell Joe. - néztem fel a fiúra aki beszívott ajkakkal bólintott felém.

**********************

Berontottam az osztály ajtaján és a nővérpult felé siettem.

- Miben segíthetek kisasszony? - nézett rám a nővér.
- Édesapámhoz jöttem. Thomas Rosón. - lihegtem kissé.
- És Ön kicsoda? - nézte a kórlapot miközben a rágóját csámcsogta.
- Carla. Carla Rosón a lánya. - vágtam rá. - Ki más lennék? - kérdeztem egy feszült nevetéssel.
- Sajnálom, ide csak Alexa Rosón neve van megjelölve, mint hozzátartozó, illetve a felesége és Nate Jacobs.
- Ez valami tévedés. - háborodtam fel. - Nate még csak nem is a családhoz tartozik. - néztem hülyén. - Itt dolgozom a kórházban.. Sebész rezidens vagyok.. - motyogtam és csípőre tettem a kezem.
- Sajnálom.. ha nem a családhoz tartozik és nem a maga betege, nem mehet be Mr. Rosón-hoz.. - nézett vissza a monitorra.
Biztos Nate intézte így.. ki más lehetne, ha nem Ő? És a dolog is sántít, hogy baleset történt..
- Carla? Hát itt vagy szívem. - csendült fel Nate hangja a hátam mögül mire én felvont szemöldökkel néztem a hangirányába.
- Ó, hát persze kedvesem. - erőltettem ki magamból a becézést majd elindultam Nate felé.
- Hölgyem, félreértés történt, hogy a menyasszonyom neve nem szerepel a látogatói listán. - legyintett egyet a nővér felé aki vállat vont és a védőfelszerelésre mutatott tollával.

Szó nélkül beöltöztem és felkötöttem a maszkot majd bementem a kórterembe.
Édesapa az ágyon feküdt. Nem számítottam rá, hogy ennyire rossz az állapota. Csövek, EKG, szonda, katéter és még sorolhatnám megannyi gép volt felállítva körülötte.
- Mi a szart csináltál? - csikartam ki a fogaim közül és Nate-re néztem mikor bejött a kórterembe.
- Én? - nevette el magát Nate. - Te mit csináltál Carla? - támaszkodott az ágy rácsának míg én apa életfunkcióit néztem és a kezét fogtam.
- Hogy lehet ennyire undorító? - fintorogtam. - Ehhez neki semmi köze nincs.. miért nem tudjuk végre érett felnőttek módjára megbeszélni ezt az egészet? Miért kell neked a nagy embert játszani, mint a filmekben? Szerinted ezt normális? Szerinted normális vagy? - néztem rá hülyén.
- Kezdjük akkor az elején. Apád és apám szerződést kötöttek anno 3 éve, nem? Csak apád sajnos olyan hülye, hogy nem ért az üzleti élethez. Másodszor én próbáltam veled normális lenni.. mindent megadni, amitől te boldog leszel, de te ezt mind semmibe vetted.. Aztán rájöttem, hogy így nem fog menni, ezért mondtam drága apósomnak.
- Ne hívd így! - vágtam közbe idegesen.
- Nos mondtam neki, hogy rendben. Maradjon a cégnél, kapjatok temérdek juttatást, kocsikat, házat, ilyen-olyan utakat.. de cserébe te az enyém leszel.. legyen annak bármi is az ára. Aztán jött Quinn aki tönkre tett mindent azzal, hogy egy jegyes nő-t próbál meg elcsábítani. Tőlem. Nate Jacobstól. Így mikor tegnap este megtaláltam a hálóban a kis patkány nyakkendőjét úgy gondoltam, hogy Carla Rosón még mindig nem tanulta meg, hogy az enyém. Csak az enyém.
Így kénytelen voltam kizökkenteni a kis álom világodból. - bökte fejét apa felé.

A szív dobbanásaWhere stories live. Discover now