A szív dobbanása

22.fejezet

Sziasztok! Meghoztam a 22.fejezetet. Sajnálom, hogy nem lett hosszabb, de most ennyire telt tőlem éjszaka.
Ismét Joe szemszögét írtam le hatalmas örömmel nektek!
Jó olvasást kívánok!

**Joe szemszöge:**

Reggel arra ébredtem, hogy valaki az arcom cirógatja. Elsőnek Carla-ra gondoltam majd mikor rá jöttem, hogy itthon vagyok gyorsan elvetettem ezt a gondolatot. Kinyitottam a szemeim.
- Anya?! - lepődtem meg. - Hogy keltél ki az ágyból?! - pánikoltam be és felültem.
- Apád át tett a kerekesszékbe és gondoltam megnézem az első szülött gyerekem! - nevette el magát.
- Ne ijesztegess.. bármi történhetett volna. -  dörzsöltem meg az arcom.
- Túlságosan is aggódsz Joseph. - simogatta az arcom.
- Tudod, hogy te vagy a legnagyobb kincsem.. persze, hogy aggódok.. - pusziltam meg a tenyerét. - Ha nem bánod ma kölcsön kérném a kocsitokat, találkozok Jamie-vel.
- Megszerezted  a jogsit? - csillantak fel a szemeim.
- Igen anya! Érettségi után. - bólogattam.
- Jamie még mindig olyan problémás gyerek? - nézett maga elé elmélkedve.
- Jamie már felnőtt, van egy kislánya Claire, de sajnos nem élnek együtt az anyjával. Jamie megváltozott, az apja műhelyét viszi. - vettem fel a melegítő nadrágom.
- Jamie apuka? - nézett rám nagy szemekkel.
- És te miért nem?!
- Anya, ez nem olyan egyszerű.. de dolgozok rajta, hidd el. - nevettem halkan és elkezdtem kitolni a szobából, rá biztosítottam a lépcsőnél lévő mozgáskorlátozott liftre majd megnyomtam a lefele gombot.
- Jó reggelt.. - jött ki Billy a szobájából kómásan. - Anya? - érdeklődött.
- Most küldtem le. - nevettem halkan. - Figyelnél rá egy pillanatra? Elintéznék egy telefont. - fogtam meg az öcsém vállát majd mikor bólintott, hogy persze vissza mentem a szobába. Felhívtam Carla-t.

- Haló? - vette fel kómásan egy kis idő múlva. Francba.. náluk éjszaka van.
- Szia.. ne haragudj.. elfelejtettem, hogy nálatok éjszaka van.. csak aggódtam, mert nem válaszoltál az üzenetemre. - sóhajtottam. - Hogy vagy? Apukád? - érdeklődtem.

Nem kaptam választ csak halk szipogásokat.

- Carla? - kérdeztem halkan, mikor elkezdett zokogni megértettem a válaszát. - Fogadd őszinte részvétem kicsim.. - mondtam miközben az orrnyergem masszíroztam. - Mi történt?
- Ismét tachycardiás lett.. leállt a keringése.. 30 percig próbálták újra éleszteni, de nem sikerült.. - mondta halkan.
- Annyira sajnálom kicsim.. és azt is, hogy most nem tudok veled ott lenni..
- Mikor jössz haza? - próbált megnyugodni.
- Még 2 nap.. Csak jó kicsit itthon lenni.. nem gondoltam volna, hogy ez történik.. - motyogtam. - Anyukád, Lexi? Hogy vannak?
- Hát ugyan úgy, mint én.. de valahogy én rosszabbul viselem.. én mindig is apás voltam ellenben Lexi-vel.
- Annyira szeretnélek most átölelni.. - fújtam ki magam és eldőltem az ágyon.
- Mindegy.. csak siess haza.. ennyit kérek! - fújta ki az orrát.
- Mindenképp! Tarts ki! Hívlak majd! - piszkáltam a hajam.
- Szeretlek Joe! - mondta halkan.
- Én is szeretlek bébi! - mondta halkan majd kinyomtam a hívást és felöltöztem, lementem, hogy megreggelizzek a családdal.

*************

Leparkoltam Jamie háza előtt és dudáltam egyet.Nem sokkal később megjelent az ajtóban, bezárta kulcsra és a kocsi felé kocogott.
- Szia Joe! - pattant be mellém és kezét nyújtotta köszönésre.
- Szia! - mosolyogva fogtam vele kezet majd elindultam a fesztivál helyszíne felé.
- Mizu? - törte meg a csendet ami idő közben a nyakunkra ült.
- Hát.. meghalt a leendő apósom.. - mondtam halkan. - És nem tudok ott lenni Carla-val.. ezen kívül minden oké. - nevettem halkan és megálltam a pirosnál.
- Őszinte részvétem! - mondta halkan.
- Kösz, haver! - sóhajtva indultam el mikor zöldre váltott a lámpa.
Leparkoltam a rendezvénytől nem messze lévő parkolóba majd lezártam az autót és elindultunk a fesztiválra.
- El kell adjam a műhelyet.. - mondta halkan és zsebre vágta kezeit.
- M.. Mennyi pénz kellene? - kérdeztem halkan.
- Mindegy Joe.. már mindegy.. - nevetett halkan.
- Jamie... - sóhajtottam.
- 150.000$ - bökte ki nagyot nyelve.
- Annyi tartozás maradt apám után..
- Haver a kurva sok.. - fújtam ki magam elsápadva.
- Nekem mondod? - nézett körbe.
- És vagy kifizeted vagy el kell adnod? - érdeklődtem.
- Igen. Ez a két opció van. - tűrt a hajába sóhajtva.
- Sajnálom haver.. a felét még oda tudtam volna adni kölcsönbe.. de így.. - szaglásztam a levegőbe, isteni illatok szálltak.
- Ez az én harcom amit egyedül kell megvívjak.. de kösz! Értékelem a nagy lelkiséged. - veregette meg a vállam.
Beszívtam ajkaim és bólintottam egyet.
- Egy jó kis angol sör? - nevetve böktem oldalba. - Billy is itt van, azt mondta haza visz minket szóval ihatok. - nevettem el magam.
- Akkor én fizetem az első kört! - indult a pult felé. - 2 korsó sör lesz. - mosolyodott el a pultos lányra, de mikor felismerte, hogy Ivona az lefagyott a mosoly arcáról.
- Ivy? - kérdezte halkan.
- Jamie... Joe. - nézett először Jamie-re majd rám. - Te itthon? - lepődött meg szinte ignorálva szegény barátom.
- Egy pár napig maradok és megyek vissza. Veled mi a helyzet? - kérdeztem kínosan, ahogy egyre jobban babrált ujjával Jamie.
- Önkénteskedem, ha már nem ér oda a gyerektartás időbe. - nevetve nézett még mindig engem. - Tudtam én, hogy jó csávó vagy.. de, hogy ennyire az is lettél. - kezdte ezzel húzni Jamie agyát.
- Öhm.. Jamie.. van ott egy másik stand is.. - karoltam belé, hogy elhúzzam Őt, de lábai szinte szöget vertek a talajba.
- Én itt akarok sört inni.. - mormogta.
- Itt az ilyen alkoholista fattyakat nem szolgáljuk ki. - mosolygott bunkón Ivy.
- Hé.. azért nem kéne így beszélned a vásárlóval.. - néztem hülyén. - Van panaszkönyvetek? - vágtam vissza egy bunkó mosollyal.
Hallani lehetett szinte Jamie szívverését, hogy egyre jobban fortyog magában.
- Jamie? Megyünk?! - néztem rá hülyén.
- Hol a lányom? - vonta fel a szemöldökét. - Mert egy kurva papírt se tudtál felmutatni arról a bizonyos tárgyalásról.. - csikarta ki a fogai közül. - Nem fogod látni a lányod.. és nem kell tudnia arról, hogy ilyen alkoholista az apja.. na meg az apja is az volt.. az alma nem esik messze a fájától.. - nevetett.
- Elég legyen! - szóltam Ivona-ra.
- Neked ehhez semmi közöd Joseph! - nézett rám hülyén.
- De van ugyan is a legjobb barátomról beszélsz.. - tártam szét a karjaim. - Jamie a picsába is menjünk.
- Hol a lányom?! - emelte fel hangját és megfogta Ivy haját, kihúzta a stand felé.
- Jamie bazd meg! - néztem körbe, a zenének köszönhetően senki nem hallotta a sikítást. - Ezt nem kéne, mert tényleg sose fogod látni a lányod.. - húztam hátra. - Normális vagy?!
- Semmilyen végzés nincs arról, hogy nem láthatom a kis lányom! - magyarázott idegesen.
- És most már tényleg nem is fogod! - akadt ki és a fejét dörzsölte könnyes szemekkel.
- Mami? - hallottunk meg egy angyali hangot mellölünk. Egy szőke kis hercegnő volt aki Lola Scott-tal jött oda kézen fogva. Lola Ivona gyerekkori legjobb barátja. Na viszont vele nem csak egy csók volt részegen.. Jól toltam anno mi? - Tündérem! - nézett hatalmas szemekkel a kislányra Jamie. Megkell hagyni szép munka volt.. - Meg ismersz? - guggolt le.
- Ne merj hozzá érni! - csikarta ki fogai közül Ivona és kijött a stand mögül.
- Mami, ki ez a bácsi? - nézett fel nagy szemekkel Ivy-re majd közelebb lépett Jamie-hez.
- Ne merd.. - mondta ölő tekintette.
- Ivona elég legyen! - szóltam rá.
- Szia szépségem! - mondta meghatódva Jamie. - É.. Én az apukád vagyok! - nyújtotta kezét a kislány felé aki nagyokat pislogott tenyerére.
- A maminak is ilyenje van. - mutatott a csuklójára, ahol egy fordított 8-as volt, örökké mi?
- Tudom kicsim! Együtt csináltattuk mikor kiderült, hogy érkezel hozzánk! - küszködött könnyeivel, amin én is eléggé meghatódtam. - Nagyon vártunk ám téged!
- Te vagy az apukám? - lépett közelebb és megfogta kissé félénken Jamie kezét.
- Claire.. gyere ide.. - nevetett feszülten Ivona mire Claire annyira megijedt, hogy inkább Jamie karjaiba ugrott.
- Anyu szokott téged bántani? - tűrte el a haját ahogy a kezén lévő foltok megszúrták tekintetét.
- Néha kiabál velem és azt mondja a szentségét Claire.. Rossz vagy Claire... Buta vagy! Volt mikor megütött itt. - mutogatta a fejét.
- Ez nem igaz! - nézett hülyén. - Egy gyerek.. azt mond amit akar.. nincs is tisztában a szavakkal.
- Itt aki hülye.. az te vagy Ivona! Az én lányom igen is okos és talán még intelligensebb is, mint te.. - motyogta. - Sőt.. ezerszer is intelligensebb!
- Bántalmazod Őt Ivona? - néztem rá undorodva. - Mondta már, hogy maradj ki ebből Quinn. - akadt ki.
- Hát most már biztos nem fogok. - akadtam ki. - Ezek után kis anyám.. elintézem, hogy te legyél az aki soha többet ne lássa Őt!
- Nálam alszik.. akár tetszik, akár nem.. - mormogta. - És, ha csak egy lépéssel is közelebb jössz most.. nem állok jót magamért.. - csikarta ki fogai közül.
- Menjünk! - öleltem át Jamie vállát és más irányba tereltem Őt. Claire átölelte Jamie nyakát fáradtan.
- Kicsim mik ezek a foltok? - vizsgálta a kezén lévő foltokat.
- A mami hálótársa csinálta, mert nem pakoltam össze. - mondta halkan.
- H... hozzád ért anyu hálótársa? - rángott be a szeme az idegtől.
- Akkor ez bíróság lesz.. - nézett rám Jamie mire bólogattam egyetértésként.