|𝗦𝗶𝗻𝗴 𝗽𝗲𝗯𝗯𝗹𝗲, 𝘀𝗶𝗻𝗴| -𝗞𝗶𝗿𝗶𝘀𝗵𝗶𝗺𝗮 𝘅 𝗥𝗲𝗮𝗱𝗲𝗿-

| His real face |

A hajamat téptem volna ki szálanként, de nem tehettem. Mutassam azt ennek a rohadéknak, hogy mennyire összetör minden mozdulata? Hogy mennyire utálom, hogy ő ilyen hamar túl lépett? Én meg nem..
7 év, ez alatt az idő alatt beindult a karrierem, új embereket ismertem meg, barátom lett, mégis túl léptem rajta nem? Igen... Igen! Nincs semmi közöm Kirishima-hoz, és nem is lesz. Utálom őt, és a barátom éppen rám vár egy kávézóban. Szóval oda kell mennem.

- Örülök, kéz és láb törést - mondtam mosolyogva és kimentem a taxim már ott volt beültem megmondtam a címet és elindultunk. Bár tényleg kéz és láb törés lenne, Todoroki számít rám, és én meg mellette állok, csak ő számít nekem senki más. De ki a faszom az a Verosika? Semmi közöm Kirishima-hoz, de érdekel. Soha nem hallottam róla, mégis itt van, és nem utánunk lép fel, hanem akkor mikor mi. Szóval nem lehet valaki kispályás.

Most gondolkodtam azon, hogy utána keressek de azzal azt mutatnám,hogy féltékeny vagyok, ami teljesen nem igaz, mert én egy független nő vagyok, akinek nagyon fontos a jelenlegi barátja, nem az ex barátja.
Todoroki és én egymásnak lettünk teremtve

Ahogy leparkolt egyből bementem oda és tekintetemmel próbáltam őt keresni a tömegben, ott ült és ivott valamit, amit megláttam csillogni kezdett a szemem és hevesebben kezdett el verni a szívem. Ez az igazi szerelem, nem de? Hát igen, én is azt hittem. Oda mentem hozzá és leültem vele szembeni székre.

- Szia - néztem rá mosolyogtam rá és ő komor arccal nézett rám, valahogy a mosoly eltűnt az arcomról...

- Mi az derogált vissza írni? - nézet továbbra úgy rám és éreztem kicsit kellemetlenül érzem magam, nem azért, mert valami nagyon aranyos dolgot csinált volna, hanem ez már kicsit fura..

- Nem.. Én csak fellépésem volt és nem tudtam vissza írni - mondtam kissé már elcsukló hanggal. Gyerünk [Név], ne hagyd el elveszni az egészet azt írta "De látom te nem akarod megmenteni a kapcsolatunkat"
Én.. é-én tényleg megakarom menteni, és nem akarom, hogy vége legyen.

- Valóban? Azzal a nőcsábásszal, aki minden élőlényel kavar és benne is voltatok a hírekben, hogy "uh micsoda szép új pár van a láthatáron" és közben neked van barátod, de az sehol sincs megemlítve - mondta kissé mérgesen és tovább itta a kávéját

- Mi? Nem, nem léptem fel Kirishima-val. Tudod, hogy ő nekem a múlt és csak a nyitó bulin táncoltunk- mondtam mire felvonta egyik szemöldökét és nézett, mi baja?

- Kirishima? Te még azzal a seggfejjel is kavarsz vagy mi?- kérdezte én meg értetlenül néztem rá, ez a beszélgetés kezdett egyre értetlenebbé válni

- Nem! Most mondtam, hogy semmi közöm hozzá- tártam szét a karjaimat ő meg feltolta a szemüvegét a homlokára

- Én Sero-ról beszéltem. De neked már egyből Kiri drágaságod jutt eszedbe. Gimiben sem vetted észre a normális srácokat, neked csak a te Kirishima-ád kellett, mindig ott voltál a seggében és nem tudtál lélegezni nélküle aztán láss csodát uram, szakítot veled. Tökre magadba zuhantál és te is elkezdtél zenélni, saját zenéket írni, nem ironikus kicsit? Mi is volt a közös terv? Ketten híresek leszünk áh, és mi lett belőle semmi! De miért? Mert neked a rosszfiúk kellenek mindig - mondta idegesen és kavargatta a kávét. Kicsit lesokkoltam. Ez lenne az igazi arcod.. Shoto?

- Ne beszélj így, mert neked is voltak rossz döntéseid. Ne hibáztas engem, nem lehet féltékeny minden fiúra akivel beszélgettek, ott van Bakugou, Denki, Sero, Axl meg Deku ők soha nem tennének ellenem semmit - mondtam, már-már idegesen, mert ez kissé tűrhetetlen

- Kirishima-t miért hagyod ki? Hiszen vele is tartod a kapcsolatot, miért nem vallod be? Ugyan, és még azt mondod nem a rossz fiúk jönnek be? Drogfüggők és lányok, nagyon menő vagy, mondhatom - mondta gúnyosan nevetve és ivott