|𝗦𝗶𝗻𝗴 𝗽𝗲𝗯𝗯𝗹𝗲, 𝘀𝗶𝗻𝗴| -𝗞𝗶𝗿𝗶𝘀𝗵𝗶𝗺𝗮 𝘅 𝗥𝗲𝗮𝗱𝗲𝗿-

| Forever and ever |

2 év telt el mióta utoljára felléptem a Dalheten. Miután megtörtént azaz incidens egy éves szünetet tartottam, egyszerűen nem ment se a dal írás, se az éneklés, valamiért mindig rossz kedvem volt, egyszerűen nem kaptam az élet értelmét és néha gondoltam az öngyilkosságra is. De valljuk be, félek megtenni. Szerencsére nekem vannak a legjobb barátaim, ezért mikor kezdtem lábujjhegyen kilépni a depresszióból egyből felkaroltak és mindenféle programra mentünk. Bár sokszor volt az, hogy hamar vissza estem a depresszív hangulatba, hiszen mindenre ő emlékeztet. Velem nem sok minden változott, 26 lettem, még mindig ugyan olyan magas vagyok és bekerültem a jojó effektusba, mert az alatt az egy év alatt sokszor fogytam le extrém mértékben majd egy gyengébb helyzetben vissza híztam mindent. Ez még nagyon az elején volt, mielőtt nem tartottam volna a szociális médiából is egy nagy szüntet, mert nem akartam letiltani Kirishima-t vagy kikövetni, inkább csendben szenvedve néztem, ahogy hetente tesz ki valamilyen képet ahol mosolyogva pózol vagy éppen egyik fellépéséről egy pillanat kép.

Ahogy mondtam, a srácok velem maradtak mint mentális támaszok. Azért velük történt egy-két dolog. Deku-éknak megszületett a gyerekük aki már 1 és fél éves, Denkiék még mindig együtt vannak, vagyis bocsánat, még mindig játszanak :), Bakugou és Axl nem tétlenkedtek, fél év után össze is házasodtak. Ami elég meglepő és gyors volt nekünk, de ami még meglepő volt számomra, hogy én lehettem Axl tanúja. Természetesen Bakugou-nak Kirishima volt, de úgy oldottuk meg ezt, hogy aláírtam a papírt, majd el is mentem. A lagzira sem mentem el, Kirishima és Bakugou legjobb barátok, nem lehetek önző, hogy ettől megfosszam, plusz így jobb volt mindenkinek. Távol maradtam tőle, ahogy kérte. Nem volt könnyű, de nem akartam elrontani mások nagy napját, hiszen annyira boldogak együtt és nem is tudtam volna egész nap mosolyogva végig ülni. Nem azért, mert nem örülök nekik. Inakbb féltékeny vagyok de a szívem mélyén mégis fáj, hogy régen azt terveztük, hogy összeházasodunk, most meg kerüljük egymást. Jirou végre boldog a barátnőjével, és egy kicsit sem romlott a kapcsolatuk Denki-vel. Hamár Denki, akkor nem felejtem el megemlíteni az új tagot, Tayler-t. Denki-nek egy régi haverja Amerikából, a srác kicsit punkrock-os stílusú, kicsit megijedtem először az égbe álló hajától, de a külső nagyon megtévesztő, mert amúgy nagyon aranyos a srác.

Az emberek néha nehezen lépnek túl valakin vagy valamin, de mások nem. És kérem aki az utóbbiba tartozik hívjon fel és adjon néhány tanácsot hogyan lépjek túl a világ második legtehetségesebb énekesén? Per pillanat én úgy próbálok helyre jönni, hogy engedtem a kísértésnek és igent mondtam arra, hogy elmenjek a srácokkal egy Kirishima koncertre. Hiányzott a hangja, mert telefonon nem ugyan olyan. Nem akartunk nagyon tolakodni, de valahogy mégis a középen lyukadtunk ki, hát ilyen koncerten lenni, izzadt emberek, magas emberek előtted akik miatt semmit sem látsz, csodálatos. Axl-ön kívül mindenki ott volt, eléggé vártam őszintén, bármint megadnék hogy halljam. Rajtam a szokottnál egy kicsit több smink volt, mert nem akartam, hogy lássák mekkora karikák vannak a szemem alatt. Izgi, mert ez az első koncertem amikor a közönség között vagyok, próbáltunk beleolvadni a tömegbe, mi is csak emerek vagyunk akik szeretnék élvezni a koncertet. De a biztonság kedvéért velünk vannak a testőreink, hogy biztos ami biztos, de ők is normál ruhában voltak, hogy ne keltsünk feltűnést.

Ilyenkor nem jó alacsonynak lenni, de nem is vagyok mondjuk az hanem az előttem álló fiúk hatalmasak, ezért lábujjhelyre állva próbáltam valamennyit látni. Oké, hogy ott volt vagy 3 nagy monitor de én a színpadot akartam látni. Ahogy észre vettem Jirou is az én problémámmal küszködött.

- Te sem látsz semmit?- kérdeztem tőle, mire feladta és vissza ereszkedett a talpára

- Nem igazán - mondta majd hátra nézett Sero-ra akik éppen a plákátjukkal fotózkodtak amiket azt írták, hogy "Kirishima vegyél feleségül!!" és a Denki-én meg az állt, hogy "Itt vagyok Eijirou, tégy magaddévá!" - Sero, nem vennél fel a nyakadba, hogy jobban lássak?- mondta mire ő megvonta a vállát