Ma van a Dalhét utolsó napja. Elsem hiszem, hogy már vége, pedig olyan mintha csak most kezdődött volna. Miközben írtam a dalomat, eltűnődtem azon mennyi mindent történet ezalatt a 2 hét alatt. Új barátaim lettek, szakítottam Todoroki-val, félig összejöttem 3 sráccal és elvesztettem Kirishima-t. Meg persze 24 lettem. Borzasztóan gyorsan telik az idő, sőt mindent megkell tegyek, hogy Kirishima itt maradjon velem, nem hagyhatom, hogy elhagyjon megint. A ki check-olás este 8-kor van, és akkor van az utolsó koncert, mármint az enyém utána következő nap maradok társalogni az itt lévő közönséggel.
De mindenek előtt tisztáznom kell magam, Deku-ék többet nem jönnek már vissza, Kirishima került, ezért a maradék embert behívtam a szobámba.
- Ami elsődleges, hogy szeretnék bocsánatot kérni. Mindenkitől. Elég nagy szart kavartam a héten, Bakugou-t megverték miattam, Axl-nek muszáj volt velem foglalkoznia, mert Kirishima azt mondta neki ezért megromlott a kapcsolatuk Baku-val, Denki-nek mínusz egy banda tag miattam, Jirou neked meg nem foglalkoztam időben a problémáddal és még egy csomó minden, ezekért és a többiért szeretnék bocsánatot kérni - mondtam mire kedves kis mosolyokkal találtam szembe magam
- [Név], menj már. Nem haragszik rád senki, mind bírunk téged és ezek olyan dolog amik idő után jók lettek. - mondta Bakugou és a többiek helyeselve bólintottak - engem lehet kicsit megvertek, de nem izgat, mert Axl-nek bejönnek a sebhelyes pasik
- Na igen, én meg szívesen lógtam veled annak ellenére, hogy Kirishima megkért - mondta és neki dőlt Bakugou-nak
- Ami meg Cis-el történt azon ne emészd magad, mert egy ilyen nárcisztikus perverzet nem látok szívesen, akármennyire is "jól" játszik, Sero beszáll helyette - mondta mire Sero annyit mondott hogy: "ja"
- Amúgy meg miattam se aggódj, a napokban megoldott a problémám - mondta Jirou és a fejével Momo felé biccentett aki felénk nézett és mosolygott, aha, hát ez gyors volt.
- Csak ezt szeretnéd, vagy még van valami?- kérdezte mosolyogva Bakugou, lehet Kirishima haverja csak és keveset dumáltunk, de úgy érzem ő ismer a legjobban.
- Még van valami, nagyon elcsesztem a dolgokat Kiri-vel is, aki nem tudta, igen Kirishima-val gyerek korunk óta együtt vagyunk - mondta mire csak Axl, Denki és Sero akadt ki, vagy inkább kicsit meglepődtek, hát most na. Ez nem olyan nagy dolog, hogy bekerüljön az újságba vagy hasonló. - igen szóval, akkor is úgymond miattam szakítottunk és most megint miattam, de még nem késő. Ma este én vagyok az egyetlen és az utolsó fellépő, megvan a dalom, csak minden hangszeres már haza ment ezért azt szeretném kérni ha segítenétek nekem. Hiszen mind tudunk valamin játszani és tök jó is lenne így utoljára
- Miért nem mentél oda hozzá, hogy dumáljátok meg? - kérdezte Denki érdeklődve
- Próbáltam, az üzeneteimre és a hívásaimra nem válaszol, gondoltambenézek hozzá de azajtó zárva volt és ha szólitottam nem válaszolt. Nem tudom, hogy akkor nem volt ott vagy csak na - mondtam mire Bakugou elhúzta a száját, szóval csak nem akartam velem beszélni? Megteszem amit tudok úgyis
- Segítünk, de tudod, hogy csak ötven százalékos esély van arra, hogy megenyhül a szíve és újra öszzejöttök?- kérdezte Axl, mert Kirishima-ról van szó aki elég makacs tud lenni, sőt nem enyhül meg néhány kis dalocskára, de nem tudok másképpen komunikálni, mert látni sem akar, de nem adom fel
- Tudom, de ez nem azt jelenti, hogy végig nézzem ahogy elmegy. Sok volt ez nekem, oké? Nekem is csak egy gyenge pillanatom volt ahol póbáltam megmutatni neki, hogy én is könnyedén letudom cserélni, mert ti is becsaptatok engem és egy kicist sem esett jól, de próbálom ezt elengedni, mert nem volt semmi komoly ugye és szerretném ha megint jóban lennék Kirishima-val, mert akármit is tesz nem tudok rá haragudni, és még mindig szeretem- mondtam és éreztem ahogy kihagy egy-egy ütemet a szívem, annyira rossz nélküle
- Nyugi, megoldjuk.- mondta Denki mosolyogva és azzal neki is keztünk a gyakorlásnak
★★★
Itt az idő, kissé voltam csak ideges. HIszen mi múlik ezen a fellépésen? Csak a Kiri-vel való kapcsolatom. De ezen ponton már minden mindegy, hiszen ha elmegy legalább tudni fogja mit érzek, ez a lényeg, de ha mégis marad akkor meg hátha ad mégegy esélyt. Mikor majdnem kezdtünk volna megszólalt valami zene mire mind a színpad felé kaptuk a fejünket ahol Kirishima volt.
- Yeah. I saw you dancing in a crowded room. You look so happy when I'm not with you. But then you saw me, caught you by surprise.A single teardrop falling from your eye.- énekelte és eszembe jutott maikor az első nap láttam, akkor igazán meglepődtem, de a szöveg arra utal amikor megjelent Axl és táncoltunk, ő meg egyből elment onnan, biztos látta mennyire beleestem és nem akart többet látni - I don't know why I run away. I make you cry when I run away. You could've asked me why I broke your heart. You could've told me that you fell apart. But you walked past me like I wasn't there. And just pretended like you didn't care- énekelte és egyre jobban kezdtem rosszul érezni magam hiszen minden szava igaz, mert karierem alatt mindig elkerültem, sőt soha nem vettem emberszámba azóta és mindig csak elmentem, mint tegnap este mikor megszólitott én meg elmentem.- made you think that I would always stay. I said some things that I should never say. Yeah, I broke your heart like someone did to mine. And now you won't love me for a second time.- mondta majd rám nézett és éreztem ahogy az irántam érzett szánalma mind rám zuhant közben lényegében összenyom és megsemmisít. Annyira szar érzés ez, te legbelül érzem, hogy ezt megérdemeltem.
Mint meglepetés fellépő nagyon tetszett és díjjazta a közönség az előadást, mégis csak Kirishima-ról volt szó. De most rajtam a sor. Kimentünk a színpadra miután ő lejött és kezdtük az első dallal. A "Lover"-el. Miközben énekeltem próbáltam a közönség soraiban vagy a mi helyünkön keresni Kirishima-t de sehol nem volt. Próbáltam tartani magamban a lelket és úgy voltam vele, hogy majd eljön. Utána jött a következő dal, az "Angel eyes" de még mindig nem volt sehol, talán nem is érdekelte. Talán ez az egész nem ér neki semmit. Hiszen megmondta, hogy többet nem akar látni. De ennyi munka után amit ebbe a 3 dalba tettem nem fogom csak úgy hagyni magam.
- He may contain the urge to run away. But hold her down with soggy clothes and breezeblocks. Cetirizine your fever's gripped me again. Never kisses—all you ever send are full stops, la, la, la.- énekeltem mikor láttam, hogy az ajtó kinyílt és ő bement ahol mi szoktuk egymást nézni, ledobta magát a kanapéra és mikor még egy halvány esélyt is láttam arra, hogy maradjon röktün utána jött a testöre aki hozta a csomagjait.- Do you know where the wild things go? They go along to take your honey, la, la, la. Break down, now weep. Build up breakfast, now let's eat. My love, my love, love, love, la, la, la.- próbáltam vele felvenni vele a szemkotaktust de ő ide sem nézett közben meg telefonált - Muscle to muscle and toe to toe. The fear has gripped me but here I go. My heart sinks as I jump up. Your hand grips hand as my eyes shut. He bruises, coughs, she splutters pistol shots. Hold him down with soggy clothes and breezeblocks. He's morphine, queen of my vaccine. My love, my love, love, love, la, la, la.- mikoözben énekeltem ők felkeltek és elindultak kifelé. Éreztem ahogy az arcom elfehéredik és kicsit megcsuklott a hangom- He may contain the urge to run away. But hold him down with soggy clothes and breezeblocks. Germolene, disinfect the scene. My love, my love, love, love Please don't go, please don't goI love you so, I love you so. Please break my heart!- énekeltem kicsit erélyesebben mikor találkozott a tekintettünk és könnyes szemekkel néztem ahogy lehajtja a fejét és kimegy. Kétszer már hagytam, hogy elmenjen anélkül, hogy tennék bármit is. Leugrottam a színpadról és elkezdtem futni, tudtam, hogy mire az én sebességemmel oda érek ő már rég nem lesz ott, mert nagyon messze an az ajtó.
- Gyere!- oritótta oda nekem egy srác oda néztem és bakot tartott nekem, hamar leesett mit akar ezért felmásztam és megtartott a derekamnál - az ajtó felé! - mondta és a közönség addig adogatott előre meddig oda nem értem az ajtóhoz. Nem tudom ki volt az a srác, de örök hála. Kirohantam az ajtón majd végig futottam a folyóson, az ajtó magától kinyílt ekkor újságírok százain törtem át magam amikor is egy ajtó csapodást hallottam és a kocsijuk elhajtott. Lerogytam a földre és elkezdtem sírni. Mostmár mindennek vége, elbasztam minden esélyemet. A szívem jobban fájt mint valaha, mert milló darabokra tört. Kirishima Eijirou.. már most baromira hiányzol, és valamiért azt érzem ma láttalak útóljára..
YOU ARE READING
|𝗦𝗶𝗻𝗴 𝗽𝗲𝗯𝗯𝗹𝗲, 𝘀𝗶𝗻𝗴| -𝗞𝗶𝗿𝗶𝘀𝗵𝗶𝗺𝗮 𝘅 𝗥𝗲𝗮𝗱𝗲𝗿-
Fanfiction「 A 23 éves [Teljes név] Japán sztárjaként ismert, bár szakmájában nem egyedüli mégis hamar hirességre tett szert, amire nagyon büszke, de inkább arra, hogy végre sikerült neki. Mindene megvan, hirnév, álom munka, lelkes rajongók és persze a barátja...
