Bűnös lelkek /Hazbin Hotel fanfic/

12. Fejezet Messze van még az est vége

Sziasztok! Kicsit el kapott az ötletroham, bár a bálos részt már nagyon régóta tervezgetem. A dalt csak, úgy hallgattam írás közben. Jó olvasást kívánok nektek!

Luna szemszöge:

Fáradtan terülök el az ágyon. Másra sem vágyom, csak hagy aludhassak, nem akarok kiöltözni, és jó pofizni azokkal a démonokkal. Utálom az egészet, nem elég, hogy egész napot Lilith, és Charlie társaságában töltöttem el, és persze, hogy azt csináltuk, amit a Hercegnő akart. Még, hogy rólam szól ez a nap, a nagy francokat azt. Szeretem Charliet, de mikor felpörög, akkor nagyon szívesen elzárnám valahova, hogy ne tudjon semmit se csinálni. Angiet akarom! Persze neki a hotelben kellett maradni, ami szerintem igazságtalan. Bár tény, hogy nem élvezte volna a mai napot, hiszen ki élvezi, hogy úri hölgyek társaságában teázgat, meg ilyenek. Mert, hát egy elit hölgy mi mást csinálhatna, míg a többi nagy kaliberű overlord tanácskozik magával Luciferrel. Inkább ültem volna ott és szereztem volna több területet magamnak. Vagy ülnék, a nyaralom nappalijában egy jó kis horror regény társaságában. Bármi jobb lenne ennél.

Magányos szenvedésemből, hangos kopogás rángat ki. Lustán felemelem a fejemet a párnából.

- Szabad! - morgom kelletlenül. Hallom, ahogy nyílik az ajtó, vele egy időben fordulok arra. Meglepetten nézek Rosiera, hiszen a bálig még egy óra van, és úgy tudtam, hogy csak a személyzet, jöhet fel a palota ezen részére.

- Te még mindig ebbe a borzalomban vagy? Fürdőbe most! - utasít kissé haragosan Rosie. Ez még nagyobb sokkba lök, így bármiféle ellenkezés nélkül indulok el a fürdőbe.

***

- Luna egyszerűen gyönyörű vagy. Bár ez a tény garantálható volt, ha az általam készített ruhában vagy - fényezi magát Rosie, bár van is mire. Ez a ruha egyszerűen elképesztő. A felső része sötét bordó, szinte már fekete színű, szív alakú dekoltázs kissé vaddá teszi, de az alatta húzódó fekete csipke orvosolja ezt a problémát. Karomat a ruhaujjai takarják, amely szintén bordós árnyalatú, s nem csak a csipke köti össze a ruhával, hanem a holdas, és leveles aranyozott díszítő elemek, a szoknya része is lélegzetelállító szerintem. Ahogy lefelé halad a ruha, úgy egyre világosabb színű. Valamint elöl, rövidebbre van szabva így kissé rakott hatást kelt az anyag fodrozódása. A cipő pedig tökéletesen passzol a ruhához, ami kissé magasított sarkú, és a fekete csipkés harisnyám a hold mintákkal, tökéletes elfedi a hegeket.

- Rosie ez egyszerűen mesés. Ez a ruha a legszebb, amit valaha láttam - dicsérem teljes áhítatban. Közben forgok körbe-körbe kiélvezve, ahogy a szoknya pörög körülöttem.

- Ugyan, Luna. Ez a ruha, csak azért lehet ilyen tökéletes, mert te viseled, te teszed azzá. Ó, még valami! Ezek a tieid, ajándék. Hisz mégis csak ez a te napod - nyújt felém egy hosszúkás díszdobozt. Meghatódva veszem el tőle, a fésülködő asztalra teszem, majd visszafordulva hozzá, átölelem a nőt, akit ez a tettem teljesen meglep, így csak áll mereven.

- Köszönöm, Rosie. Már nagyon régóta nem kaptam ilyen szép dolgot senkitől sem, mint most tőled - motyogom halkan. Tényleg nagyon régen kaptam már ajándékot, ami nem fegyverek vagy egy könyv lett volna. Ilyen ajándék volt Árnyék is Lucifertől.

- De, hát még nem is tudod mi az - ad hangot meglepődésének és értetlenségének. Lassan elengedem a nőt, majd rá mosolygok.

- Rosie, már maga a ruha is egy ajándék számomra. Köszönöm - hálálkodom a dolgok miatt. Vissza fordulok az asztalka felé, amire a dobozt raktam, kikötöm a szalagot, ami körbe fogja azt, majd a tetejét is leemelem róla. Az ékszeres doboz tartalma még jobban meglep. Bordó selyem szalagról lóg le egy félhold alakú medál, mellette ugyanolyan növény mintás lánc lóg, mint ami a ruhán is van. A nyakék mellett egy pár fülbevaló is helyet kapott, amiken félhold medál függ.