Bűnös lelkek /Hazbin Hotel fanfic/

1. Fejezet Hazbin Hotel és a Rádió Démon

Itt is volnék az első fejezettel. Jó szórakozást! 

Luna szemszöge:

Idegesen nézem a TV-ét amiben Charlie szerepel és, mint mindig most is énekelve fejezi ki magát. Felsóhajtva fésülöm tovább fekete hajamat, közben Árnyékra is figyelek, ahogy az ágyamon játszik a játékával. Árnyék egy kicsi fekete színű farkaskutya, ahogy én sem, úgy ő sem öregszik, ezért kölyökként tengeti mellettem minden napjait. Ahogy befejezem a hajammal való küzdelmet, vigyázva persze a füleimre, oda sétálok az ágyamhoz és kis kedvencemet finoman félrelökdösve befekszem mellé a jó puha ágyba. Közben a TV-ben szegény nővéremet beégeti felelőtlen tettével Angel Dust. Aj, szegény lány. Apa és anya ennek nem fognak örülni. Remélem apa nem lesz hozzá annyira szigorú. Charlie mindent megtesz, hogy Lucifer kedvére tegyen. De sajna Charlieban túl sok az angyali rész, bár ha találna maga mellé egy sokkal gonoszabb, vezető személyiséget, aki jobb, mint Vagatha akkor már is sínen lenne az élete. Nem vagyok a kapcsolatuk ellen, felőlem lehetnek szeretők. Csak hát a pokol hercegnőjére ez nincs jó hatással és, ha ez így megy tovább Lucifer engem fog megtenni vezetőnek, amit meg nem akarok. Talán, ha egy lelket is sikerülne át rugdosnia a mennybe, akkor talán közelebb lenne a trónhoz, mint én. Segítenem kell neki, hiszen erre valók gondolom a testvérek, még ha csak fogadott. Kimászok az ágyból és pakolni kezdek.

- Árnyék, szedd össze, ami neked kell! Egy időre elhagyjuk az otthonunkat. – szólók kedvencemhez, aki már is leugrik az ágyról és játékai keresésére indul. Csak engem ért meg és csak is rám hallgat, nem is baj. Egy óra pakolás után úgy döntök felhívom a kis szőke hercegnőt. Majd ha vele beszéltem, csak azután megyek Lucifer elé. Telefonomat elvéve a fésülködőasztalról egyből kikeresem a nevét a névjegyek közül. Utálom ezt a szart, bár körülbelül az összes elektronikus eszközt gyűlölöm. Harmadik csengésre fel is veszi a telefont, Charlie.

- Szia! Láttad az adást? - kezdi egyből a kis hercegnő.

- Szia! Én is jól vagyok. Köszönöm, hogy megkérdezted nővérkém. – kérdésére nem is válaszolok.

- Luna ne csináld már! De örülök, hogy jól vagy. Hiányzol, ahogy a többiek is. – mondja bűnbánóan.

- Te is nekem hercegnőm. Nem is ezért hívlak. Láttam a műsort és úgy gondoltam, hogy segítek nektek. Ha be is indul a Happy Hotel akkor is, csak ketten lesztek Wagathával, szóval személyzet még mindig kell. – lelkesedek egy kicsit én is az ötlet miatt.

- De Luna... – szakítom félbe.

- Apával ne törődj, megbeszélem vele a dolgokat. Szóval... - szakít félbe most ő engem.

- Már van személyzet hála Alastornak. Szóval nem kell jönnöd. – hallom, ahogy kínosan felnevet.

- Hogy KI? Charlie ismételd meg! – kiabálok magamból kikelve. Közben érzem, hogy átjár az erő és a bőröm is egyre hidegebb lesz, úgy jelenek meg a kék színű lángok is körülöttem. Árnyék felnyüszítve húzódik a szoba egyik sarkába.

- Hát... Tudod, a Rádió Démon felajánlotta, hogy segít nekünk. – motyogja félénken.

- NEM! NEM. Ezt nem hagyom! Charlie ted ki a szűrét! Míg nem tesz kárt valamiben. Azonnal oda megyek és nincs ellenkezés. – nyomnám ki a telefont, de az egyszerűen megfagy a kezemben és olyan erősen szorítóm, hogy darabjaira törik. Hisztérikusan felsikítok és az elmémet elborítja a harag és a mérhetetlen düh. Az ajtóm kicsapódik és anya rohan be hozzám.

- Luna, kincsem nyugodj meg! – próbál közelebb jutni hozzám, anya. De a lángjaim nem hagyják, és a padló kezd megfagyni körülöttem.

- Kis farkasom, nincsen semmi baj. Luna, mond el a falkád tagjainak a neveit! Halljam! – parancsol rám erélyesen. Én pedig felzokogva visszaemlékezem rájuk.

- Deres, Foltos, Kölyök, Selyem, Éjszaka... - a nevek hallatán lassan megnyugszom, az elmém megtelik velük, ahogy vigyáztak és szeretek hosszú ideig. Lilithre nézek, kezei között ott van Árnyék is. Sírva rohanok oda hozzájuk. Azonnal átölel engem a szőke nő. Még, ha félelmetes démon is nála jobb anyát nem ismerek.

- Nincs semmi baj. Nyugodj meg szépen! Itt vagyok és nem lesz semmi baj. Elmondod mi borított ki téged ennyire Holdacskám? – kérdezi, miközben a hajamat simogatja, Árnyék a jég padlón ül és a lábainkhoz bújik vigasztalásként.

Lenyugodva elmesélek neki mindent, amit Charleval beszéltem. Ő pedig türelmesen végig hallgat.

- Csak Alastor hiányzott most nekünk. – sóhajt fel, közben az ágyamra roskad le. - Pont azért jöttem hozzád, mert meghallgattam Charlie üzenetét és gondoltam te segíthetnél neki. Apátok is bele ment a dologba. De így, hogy az a szörnyeteg is ott van, nem szívesen engedlek oda. Tudom, hogy mennyire utáljátok egymást. – utal az első találkozásunkra Alastorral. Nem épp volt kellemes és harc mentes.

- Anya pont ezért kell elmennem oda. Vigyáznom kell a nővéremre. – jelentem ki teljes eltökéltséggel.

- Hát jól van. De apád nem tudhatja meg, hogy ő is ott van, ha meg baj van, felhívsz engem. Érteted? – néz rám szülői szigorral.

- Igen, csak tönkre tettem a telefonomat. – motyogom szégyenkezve.

- Semmi baj. Van tartalék telefon a fiókban ilyen esetek miatt. Na, de öltözzél és menjél a hotelhoz! Vigyáz magadra és a lányomra! – szólít fel, mint egy katonát, de rögtön puszit is ad a homlokomra és már távozik is a szobámból. Az ajtón túl csettintést hallok és a szobában, minden olyan lesz, mint a kitörésem előtt. Gyorsan felöltözőm. A megszokott szaggatott neccharisnyámat veszem fel, egy rövidnadrágot, egy sima egyszerű fekete pólót, arra a bőrkabátomat és végül fekete bakancsomat. Mással nem is húzom az időt. Megragadóm a bőröndömet, egy válltáskát, amiben Árnyék dolgai vannak és magát a kis szőr golyót.

- Árnyék csukd be a szemeidet és kapaszkodj! – ahogy ezt elmondom, ő tesz is egyből. Nem vagyok képes teleportálásra, de eszméletlenül gyors vagyok. A szobámból tizenöt perc alatt a hotel ajtaja előtt állók. Árnyékot lerakoma földre és bekopogok az ajtón. Kis várakozás után, addig volt időm megtudni,hogy Happy Hotelből Hazbin Hotel lett. Hm, ez jobban tetszik egy kicsit. Szóval kinyitja nekem az ajtót Charlie és a válla fölött meglátom őt, Alastort a Rádió Démont.