A sorsom vagy (Marics Peti ff.)

6. rész

-Majd szólok ha szükségem lesz az életvezetési tanácsaidra!-nyomtam el a csikket, majd elindultam volna vissza a lakásba, de elállta az utamat.

-Ha nem ettél, akko' legalább egy kis bort igyál, attól hátha megjön az étvagyad!-nyomta a kezembe az egyik poharat, majd rám kacsintott.

-Hát jó!-ittam meg egyszuszra a pohár tartalmát.-De most már szeretnék végre lezuhanyozni!-toltam el a kezét a derekamról.

-Oké, megyek én is!-jött utánam.

-Nemm!-szóltam rá erélyesen miután a pizsimmel a kezemben kijöttem a szobámból.

-Akkor mi megyünk is!-kiabált be az előszobából Ági.

*Marics szemszöge*

-Köszi hogy átjöttetek!-kiabált ki Rebi a fürdőszobából.

-Na végre má'!-mentem ki gyors a srácokhoz.

-Hogy te milyen kedves házigazda vagy!-csudázott Laca miközben segítettem nekik minél hamarabb távozni.

-Ezt is vigyétek!-fogtam meg a tányéron lévő bundás kenyereket és becsomagoltam, majd Brúnó kezébe nyomtam.

-Hm, köszi szépen tesi!-nyalta meg a száját.-Máskor is főzhetsz ám nekünk!-nézett vissza az ajtóból.

-Jól van, de most már gyere!-ráncigálta el az ajtóból Májló jó tesa módjára.-Egy kalappal Peti!-mutatta felém a hüvelykujját.-mivel ő legalább levette a viselkedésemből, hogy terveim vannak még ma estére.

-Holnap reggel átmegyek Májló!-kiabáltam utánuk.

-Te meg mit keresel itt?-jött be a szobájába Rebi és rendes látszott rajta, hogy meglepte amiér' az ágyában fekszem.

-Téged vártalak!-álltam fel az ágyból és odamentem hozzá.-Hm, de jó illatod van!-szippantottam egyet a hajába.

-Még jó, hogy megzavartak minket Ágiék.-tolt el magától és kiment a konyhába.-Csak a pia miatt voltam annyira laza, de már józan vagyok.-magyarázkodott miközben elkezdett mosogatni.

-Má' én is józan vagyok, de szerintem nem ártana befejezni, amit elkezdtünk.-léptem mögé és szorosan hozzábújtam.

-Miért énekelted azt a számot?-kíváncsiskodott anélkül hogy megfordult volna.

-Nem tudom melyikre gondolsz!-játszottam a hülyegyereket.

-Tudod te nagyon jól, hogy melyikre céloztam.-hagyta félbe a mosogatást, megfordult és a konyhapultnak támasztotta magát, majd mindenttudó tekintettel nézett rám.

-A-akarsz róla beszélni?-érdeklődtem óvatosan.

-Miről? Arról, hogy annakidején megerőszakoltak? Hm!?-túrt a hajába, majd megfordult és újra nekilátott a mosogatásnak.

-Igen.-ültem le az egyik bárszékre.-Nekem nyugodtan elmondhatsz bármit!-doboltam a lábaimmal idegesen.

-Szóval már tudod...-mondta alig hallhatóan.

-Neem, igazából csak sejtettem!-hazudtam.-De ha kínos beszélned róla vagy bármi, akko' offoljuk a témát nyugodtan.-hagytam magára és elindultam a szobámba, amikor meghallottam, hogy egy csomó üzenetet kapott Rebi, ezér' gyors bementem a szobájába és gondoltam, hogy kiviszem neki a telóját, de akaratom ellenére megpillantottam a kijelzőn hogy valami pasi írogat neki.

*Rebeka szemszöge*

-Elárulnád, hogy ki a picsa az a Gábor!?-vont kérdőre.

-Nem és mi ez a hangnem!?-dobtam meg a konyharuhával miután végeztem a konyha kitakarításával.-Nem tartozom neked magyarázattal, ahogy te sem nekem!-vettem ki a kezéből a telómat.

-Akárhogy is nézzük, igenis jogom van megkérdezni, hogy kikkel trécselsz a hátam mögött.-kötötte az ebet a karóhoz.

-Szerintem meg nem, mivel akárhogy is nézzük, nem vagy a pasim, sőt a "barátság extrákkal" dolgot is felejtsük el!-ültem le a kanapéra és megnéztem az üzeneteimet.

-Hát jó!-túrt a hajába.-Ahogy a kisasszony óhajtja!-nézett rám durcásan.-Akko' én megyek és letusolok.-hagyott faképnél.

Tudom, hogy egy kicsit bunkó voltam, de jobb még most eltávolodnom tőle, még mielőtt beleszeretnék, mert a vége úgyis az lenne, hogy megint összetörnék lelkileg, ugyanis biztos vagyok benne, hogy csak egy-két alkalomra kellenék neki.

-Rebeka te fogyatékos!-járkáltam idegesen fel-alá, miközben magamban beszélgettem.-Nem, nincs gáz, úgyse változna meg, főleg nem miattad.-nyugtatgattam magam, miközben meghallottam, ahogy nagy csörtetéssel kirontott Peti a fürdőből, ezért gyorsan visszaültem a kanapéra és úgy tettem, mint aki valami nagyon cuki üzit kapott és a telefonomat nézegetve elkezdtem nevetgélni.

-Valszeg későn fogok hazaérni!-jelent meg pacekban.-Elmentem csajozni!-csapta be maga után a bejáratit.

-Vigyázz magadra!-kiabáltam utána, de már úgysem hallotta meg.

Csalódottan mentem be a szobámba és zokogva estem be az ágyba.

*Marics szemszöge*

-Ezt nem hiszem el!-ültem be a kocsimba miután Rebeka full felbaszta az agyamat.-Nem baj, ha ő pasizhat, akko' én sem fogok görcsöt kötni a farkamra.-gondoltam magamban, majd felhívtam Manut, hogyha nincs estére jobb programja, akko' jöjjön el velem piálgatni.

-Csá faszikám!-pottyant be mellém az anyósra.-Na mik a terveid estére!?-érdeklődött jókedvűen.

-Szevassz báttya!-veregettem meg a vállát.-A terv a következő: -néztem rá amíg leállítottam a motort a pirosnál.-Addig inni, amíg el nem felejtek mindent!-indultam el kapartatva miután a mögöttünk álló köcsög Audi-s úgy ránk dudált, hogy rendes kedvem támadt volna büntetőzni egyet.

-Csaj van a dologban, ugye?-faggatózott miközben leparkoltam az első útunkba eső szórakozóhely előtt.

-Az.-lógattam az orromat.-De elég volt a búslakodásból, ugyanis nem ezér' rángattalak el magammal!-vigyorogtam egyet erőltetetten és besétáltunk, majd egyből kértem 1 üveg whisky-t.

*Rebeka szemszöge*

-Ho-holnap erre lehet, nem-nem emlékszem-szem
És soha többet nem iszok, má' megin' megígértem
Egy valamit tegyetek meg értem
Ha nem leszek itt, mondjátok el mindenkinek, éltem...-hallottam meg ahogy az ablakom alatt kicsit sem józanul és alig érthetően énekelget valaki.

-Petii!?-másztam ki az ágyamból félkómásan és még mielőtt kinéztem volna, gondoltam gyorsan vetek magamra egy pillanatást a tükörben.-Hát ez remek!-ijedtem meg a saját tükörképemtől, mivel a sírástól úgy bedagadtak a szemeim, hogy nem tudtam eldönteni, hogy sírjak-e vagy nevessek.-Hogy ez milyen kitartó!-túrtam a hajamba, hogy legalább az ne álljon úgy mint egy rakás széna boglya, majd az esélytelenek nyugalmával kimentem az erkélyre.

-Nulla negatív, meg két-há' liter vodka
Te voltál a gyógyszer, a szívem darabokban áll, va-vagyis ül...-énekelgetett tovább, majd a fenekére esett.-Mеgöl a hiányod
Miattad olyan vagyok, baby, mint egy élőhalott.-nézett fel rám az udvaron a kocsija mellett egy szál vörös rózsával a kezében ücsörögve.