A sorsom vagy (Marics Peti ff.)

18. rész

Egy hét telt el mióta visszaköltöztem Májlóhoz, mégsem tudok másra gondolni csak Rebekára.

-Faszom ebbe az insomniába!-mentem ki full kómásan a szobámból a konyhába egy csésze életmentő kávéért, majd mikor már öntöttem magamnak egy nagy adagot, kimentem az erkélyre cigizni.

-Van egy fél órám indulásig, úgyhogy hallgatlak!-dobta le magát Májló a mellettem lévő székre.

-Aaa, nem mondod hogy te is magamra akarsz hagyni!?-nyavalyogtam.

-Mi van veled Peti?-érdeklődött a hogylétem felől miközben ő is rágyújtott.

-Ne tudd meg milyen pocsékul érzem magam mióta Rebeka lepattintott!-fújtam ki szomorúan a füstöt.-A srácok nem jönnek ma át?-tereltem a témát.

-Hazamentek, estére házibulit szerveznek náluk.-nyomkodta a telójat.

-Jó akko' megyünk mi is, nem?-vetettem gyors pillantást az instámra.-De te hova mész?-érdeklődtem.

-Tudod anyának lesz a szülinapja és apa el akarja vinni egy hétre romantikázni...szóval a fater megkért, hogy ma hozzam el az öcsémet.

-Áhá, szóval neked ma felejtős a hb.-dörzsöltem meg az arcomat.

-Hát majd egy kicsit mi is belépünk Márkóval, de 20:00 körül haza kell majd érjünk, tudod az öcskösnek házija is van.

-Akko' ide vele!-nevettem el magam, mivel én má' a házinak csak a felnőtt változatát fogyasztom.-De most komolyan...Ki fog akko' nekem segíteni terveket szőni Rebeka visszahódítására?-néztem fel az eget kémlelve.

-Nyugi báttya, a srácok biztos szívesen közreműködnek majd, de ha tényleg menni akarsz a buliba, nem ártana lefürödnöd!-célzott a majd két napos szerelésemre.-És borotválkozz is meg, mer' kajak úgy nézel ki mint egy farkasember.-paskolta meg a borostás arcomat.

*Rebeka szemszöge*

-Mit akarsz!?-indultam el a bejárati ajtó felé, ahogy meghallottam, hogy csengetnek.-Nem fogalmaztam elég egyértelműen a telefonban, hogy látni sem akarlak?-nyitottam ki idegesen az ajtót.

-Szia fiam!-ácsorgott az ajtóban a sminkjét igazgatva Ági.-Minden rendben?

-Csá jányom! Fogjuk rá.-indultam el a nappaliba miután bejött a lakásba.-De nem mondod, hogy képes voltál így kicsípni magad csak azért, hogy átgyere hozzám!?

-Még szép, hogy nem csak neked öltöztem így ki!-húzta lejjebb a felsőjét, amiből már így is kint volt a fél melle, majd vidáman elindult a szobámba.-Gyere és keressünk neked is valami dögös szerelést!-intett a kezével.

-Jó, de mégis minek?-mentem utána.

-Mert bulizni megyünk, azért!-borzolta össze a hajamat a gardróbom előtt megállva.

-Hívd el magaddal Bettit vagy akit csak akarsz, de nekem semmi kedvem sincs most bulizni!-feküdtem be az ágyamba.-Különben is vasárnap van.

-Betti nem ér rá, mivel a pasijával romantikázik.-dobálta ki a szekrényből az összes ruhámat.-Neked meg igenis szükséged van egy kis lazulásra!-dobott hozzám egy piros ruhát.

-Igen, valóban lazulásra van szükségem, de ahhoz nekem épp elég lesz egy üveg bor.-másztam ki az ágyból és kimentem a konyhába.-Már egy hete szakítottunk Mariccsal.-mondtam egykedvűen.

-Tisztában vagyok vele.-vette ki az üveget a kezemből és beleivott.

-Honnan tudod?-nyúltam az üvegért.