Örökké a tiéd

Az éjszaka folytatódik

Csupán percekig van nyugta, máris közeledő lépteket hall. Magában elmormol néhány imát, hogy valóban az Uchiha pincében legyen és Sarada, Sasuke vagy Naruto lépteit hallja, ne pedig valaki másét. Például saját magáét egy korábbi, későbbi vagy gonoszabb kiadásban. Hiába mozgatja a láncokat, nem tudja eltépni, így teljesen védtelen. És amúgy is, fáj mindene, gyengének érzi magát. A jobb keze is furán ráng, ha mozgatni akarja.

Nyílik az ajtó. Boruto minden idegszálával figyel. Most eldől: levadásszák vagy megmentik?

Egy magas férfi lép be az ajtón, szőke haja és kék szemei csillognak a halovány holdfényben.

Hát itt a vég, idősebb önmaga fogja elvenni az életét. Pechje van. 

Ennyire könnyen azért mégsem adja magát!

Dühösen vicsorogva néz az ajtón belépőre. Vörös szemei csak úgy világítanak a sötétben, ahogy jobb kezén futó a minta is halovány kék derengésbe kezd. Szinte érzi, ahogy testét átjárja az erő. Az erő, mely életben maradását segítheti.

- Boruto? - kérdezi a férfi tétován. De ez biztosan nem az ő hangja. Furcsán ismerős, de biztosan nem az övé.

- Apa? - jön rá a talányra. - Hát te vagy az? - kérdezi reménykedve, mire a hang gazdája közelebb lép hozzá és most már ő is tisztán látja, valóban ő az. Megmenekült. Tényleg az Uchiha pincében van. Utálja ezt a helyet, de most mégis megnyugvással tölti el. Vége a rémálomnak. - Mi történt? - próbálja felidézni az eseményeket, de csak álmát látja maga előtt. Még csak nem is sejti, miért kötött itt ki megint, ha csak aludt. - Elengedsz? - csörgeti meg kissé a láncait reménykedve. El akar tűnni onnan. Minél előbb. Pontosabban: most azonnal.

- Sajnálom, de nem lehet - rázza meg szomorúan a fejét Naruto. Boruto kétségbeesetten néz rá. Miért nem?! Mit művelt? Csinált valamit? Vagy még rosszabb: megölt valakit? - Még nincs vége az éjszakának. Addig ki kell itt bírnod. Már csak pár óra - néz rá vígasztalóan, amikor meglátja annak arcát. - Hé, ennyire azért nem szörnyű itt! - Válaszul Boruto erősen megrántja a két kezét, mire a láncok élesen megzörrennek.

- Nem-e? - kérdezi dühösen. - Egy kibaszott pincébe vagyok láncra verve! És még csak azt sem tudom, hogy miért! - érzi, hogy elméjét egyre jobban dönti el a düh és a kétségbeesés. Testét pedig egy ismeretlen erő.

- Átváltoztál Boruto. Teljesen - teszi a vállára a kezét. Érzi, hogy egész testében remeg a másik. Hallja, ahogy szíve egyre gyorsabban ver. - És valószínűleg valamilyen különleges erőt is kaptál - néz a jobb kezére. - Arra kérlek, hogy nyugodj meg és bírd ki ezt a kis időt még. Hamarosan felkel a Nap és vége az éjszakának. Ígérem, ahogy megjelennek az első napsugarak, el fogunk engedni. Addig azonban biztonságosabb itt.

Boruto döbbenten hallgatja. Átváltozott? Különleges ereje is van?

Jobb kezére néz, ahol a minta fut végig. Eszébe jutnak az álmában látottak, a fekete örvény, amely átjáró valahova, a fura energialöket és a holdszerű szem. Vajon mindháromra képes? Az a szem vajon mire jó? Mert valamit tudnia kell, ez tiszta. Máskülönben mi értelme lenne? Na ugye.

- Bántottam valakit? - kérdezi halkan, szemeit szorosan becsukva. Fél a választól.

- Szokásodhoz híven csak engem támadtál meg - nyit be Sasuke is a helyiségbe. A hangja nyugodt. Boruto rákapja a tekintetét. Csak Sasukét támadta meg. Az jó. - Bár tudnám, mégis mi bajod van velem? - sóhajt színpadiasan, majd leguggol hozzá.

- Lehet az, hogy most is átküldted a szobám falán? - jelenik meg Sarada is csípőre tett kézzel. Sasuke csak forgatja a szemeit. - Úgy örülök, hogy jól vagy - öleli át szerelmét. Boruto a lány ölébe húzódik, amennyire csak tud, fejét a vállára dönti. Jól esik neki ez a gyengédség. - Tudod, mi történt? Mire emlékszel? Mit láttál? - húzódik el tőle és árasztja el kérdéseivel. Épp szólásra nyitja a száját, amikor föntről csattanás hallatszik.