REVENGE OF AN OMEGA | JIKOOK

💕🌺💕 11. Fejezet💕🌺💕

Jimin

Egy igazán fura, de egyben jó napot tudhatok a hátam mögött. Őszintén nem tudom hova tenni azokat a lopott csókokat, és a viselkedésemet, amikor nem mélyítette el a csókokat.

Több ilyen napot szeretnék még! Jungkook közelségét, és szerelmét szeretném! Magam mellett akarom tudni, mint egy igazi férjet.

Ezekkel a gondolatokkal végeztem el az esti zuhanyzást. Életemben nem voltam ilyen szomorú miközben fürödtem. Nem akarom lemosni magamról az érintéseket...

Sójatva vettem fel a pizsamámat, ami még mindig egy hatalmas póló és egy rövidnadrág. Fogat mostam, majd lemostam a halvány smikemet.

Eltakarítottam magam után, felmostam a padlót, majd kizártam a fürdő ajtót, és kiléptem. Lekapcsoltam a villanyt, és bebújtam a puha ágyba.

Az éjjellámpámat felkapcsolatam, hiszen nem vagyok a bátrak közé sorolható. Mindig is féltem a sötétben, az egyedül alvás pedig sosem segítette a bajomon.

Mikor még gyerek, (inkább mielőtt ide kerültem volna), tizennégy évesen, mindig a bátyámmal aludtam. Mindig engedte, hogy hozzá bújjak. Azt mondta, hogy megvéd majd mindentől, de nem tartotta be.

Hagyjuk is. Nem szeretek a régi családomra gondolni, mert mindig elérzékenyülök. Fáj, hogy nem érdeklődnek irántam, de még az unokáik iránt sem.

Innkább kényelembe helyeztem magam az ágyon, és minden negatív gondolatot kizárva az elmémből megpróbáltam elaludni.

[...]

Halk, majd egyre erősebb kopogásra ébredtem. Ki az aki ilyen későn, (vagy inkább már mondjam azt, hogy korán) zavar?

Nyöszörögve szálltam ki az ágyból, majd ajtót nyitottam. Aecha állt előttem teljesen munkaruhába öltözve.

-Elnézést, a korai zavarásért!-hajolt meg.

-Hány óra van?-dörzsöltem meg a szemeimet.

-Reggel fél öt van, uram.-válaszolt.

-Miért keltettél fel ilyen korán? Csak nem valami baj van a gyerekekkel?-lettem egy fokkal fittebb.

-Nem uram, ne is mondjon ilyet, a gyerekek rendben vannak, mindketten békésen alszanak.-mondta, mire megnyugodtam.-Viszont, Jungkook úr nincs a legjobb állapotban.

-Mi van Jungkookkal?

-Fél órája hívott fel, hogy vigyek neki gyógyszert. mert nem érzi magát jól. Megmértük a lázát, és majdnem 39°-os volt. Azt mondta, hogy ne szóljak önnek, de kötelességemnek éreztem, hogy szóljak erről.

-Köszönöm, hogy szólál! Visszamehetsz a dolgodra.-köszöntem meg.

-Rendben.-mondta, majd egy meghajlás kíséretében már el is tűnt.

Visszaléptem a szobámba a felsőmért. Egy a térdemig érő bundás szvettert vettem fel. Ebben járkáltam még régebb Seoyunhoz, amikor még nem aludta át az éjszakákat.

Óvatosan becsuktam a szobaajtómat, és utamat Jungkook szobája felé vettem. Kopogás nélkül nyitottam be.

Ahogyan láttam, aludt. Lassan bennébb lépdeltem. Láttam egy tálat, amiben hideg víz volt. Jungkook homlokán volt egy fehér vizes rongy.

Megérintettem a rongyot. Már nem volt hideg, átvettem Jungkook forró arcának hőjét. Egy sóhajtás kíséretében, leültem az ágy szélére, és levettem a homlokáról a rongyot, és ismét bevizeztem.

Jól kicsvarva tettem vissza a mostmár hideg rongyot a homlokára. A hideg érzéstől megébredt.

-Jimin?-nyújtotta felém a kezét.