Ellenség extrákkal

Kész rémálom!

-Na és mond csak kedves mivel szeretnél foglalkozni majd!-vetett felém egy pillantást Mary Daniel anyja.
-Vendéglátói iparba szeretnék elhelyezkedni!Ha pedig ez nem sikerülne akkor pedig valami pedagógus szakmát szeretnék!
-Milyen szépen összetetten beszél!-jegyezte meg Mary mire csak elmosolyodtam.
Vajon mitcsinálhat most Adam?
Vajon tiszta szívéből utál engem...
Biztos!
-Na jólvan akkor a jövendőbeli házaspár menjenek csak fel és beszélgessenek!-mondta anyám mire Maya felé vetettem egy "segíts" pillantást.
-Én is menjek anyám?-harsant fel Maya.
-Nem kicsim te most ne menj!
Nem tudom most azt várják el hogy szexeljünk vagy mit is?
Felérve a szobámba leültem az ágyra és magam elé meredtem.
-És miújság?-vetette fel a kérdést Daniel.
-Te komolyan akarod ezt a házasságot?
-Ne haragudj meg de nem is ismerjük egymást...-vont vállat.
-Na ezaz!
-Nem is értem!
-Neked is engem választottak a szüleid?-ráncoltam össze szemöldököm.
-Igen miért neked is?
-Igen!-itt már eldőlt hogy ennek biztos van valami hátul ütője!-Fura...
-Tudod nekem amúgy van egy lány vagyis volt egy lány az életembe...
-Tényleg?Nekem is volt valaki csak hát már nincs...-sújtottam le tekintetem.
Talán nem is annyira rossz fej ez a Daniel, ő is ugyanabba van amibe én úgy hogy meg tud érteni...
Jó tudni hogy nem vagyok egyedül ilyen téren!
Az este hátralévő részében csak ültünk és kussoltunk...

Egyszer csak benyitott anyám majd ránk mosolygott.
-Gyertek le!
Mi egymásra néztünk majd a konyhába indultunk.
-Gyerekek ezentúl nagyon sok közös programunk lesz amiben mindenki jobban megismerheti egymást és örömmel bejelentjük hogy három hét és megesküdtök!-emelte meg poharát és mindenki így tett.
-Igyunk rájuk!-szólalt meg Josh
-Rájuk!-harsant fel Mary
Szuper...Ránk isznak közbe meg rám inkább jó sok föld kéne!
Miután mindenki elment én végre levehettem magamról a sok sok álcát és az ágyamba dőltem.
A plafont bámultam és gondolataim egyre jobban emésztettek fel!
Megeredtek könnyeim megint csak...
Szinte már fuldokoltam bennük bár fulladtam volna meg!

Reggel szemeim olyanok voltak mint akinek bevertek...Fel voltak puffadva a sok sírástól próbáltam egy kis alapozóval hátha jobb lesz de nem lett jobb!
Felfogtam lófarokba hajamat és nem érdekelve milyen ruhát veszek fel kikaptam valamit a szekrényemből.
Nem gondoltam fontosnak se a sminket se a kiöltözést talán ez volt az a pont ahol már minden mindegy volt...
A napok teltek és az esküvő egyre csak közeledett közeledett a nap amelyet inkább kitöröltem volna a naptárból sőt inkább az életemből!
Sosem szerettem volna megházasodni ha ez az illető nem Adam Anderson...
Alapvetően én félek a házasságtól hisz lakva ismeri meg az emberek a társát...
Félek ha megházasodom akkor lekötöm az életem ami így is lesz de ez kicsinek is megrémített és most is megrémít főleg ha Danielről van szó...
Egy olyanról akit nem is ismerek!
De Adammel még ez is más lenne...
Mellette nem félnék mellette soha se féltem...
Adam mellett teljesen más ember voltam megismertem egy másik önmagam ami csak akkor létezik ha Adam velem van...
A boldogabbik énem a jobbik Cass...
És bár megmondtam százszor is neki hogy ne hívjon így mára már követelem hogy valaki így hívjon...Akárki!
Csak hagy halljam...
Talán először azt gondoltam hogy ez tényleg csak szex lesz hisz így is volt eleinte csak akkor kerestük egymást ha jó estét akartunk, de ez időközbe megváltozott és észre sem vettük...
Adam olyanokat tud rólam amit senki más és én is róla!
Ismerem a legnagyobb félelmét a legnagyobb titkát és ő is az enyémeket!
Amikor aludnom kellett volna is vele beszéltem és talán ez volt a baj...Hogy túl sok időt töltöttünk együtt!
Hajnalokba nyúló beszélgetéseink aranyat értek!
Adam más volt...Ő tudta azt amit azelőtt senki például azt hogy egyszer lehúztam a wc-n güntert az aranyhalamat mert azthittem meghalt de ahogy a wc-be dobtam mozogni kezdett de késő volt...
Vagy azt hogy mai napig nem tanultam meg biciklizni...Tudom tudom nagy szégyen de ez van nem tudok biciklizni!

Azthittem hogy máshogy lesz vége vagyis inkább hogy nem lesz vége!
Azt legfőkébb sem gondoltam hogy ÍGY!
Talán ő csak egy lecke volt...Fájdalmas de tanulságos lecke!

Szombat 6:50:
-Cassandra Steel!-rontott be anyám szobámba.
-Anya szombat van!-mormogtam.
-Igen és 6:50!!!
-6:50?????-ültem fel az ágyon egy kérdő tekintetet társítva.
-Mennünk kell esküvői ruha próbára úgyhogy igyekezz!
Szóval nagyon jó...Az elkövetkezendő hétvégéim így fognak eltelni?!
Fenomenális!
Jaj Cassie nem lenne egyszerűbb ha mégis inkább felvágnád az ereid????

Hulla fáradtan és nulla életkedvvel készülődni kezdtem a kicseszett ruha próbára...
Amúgy meg nekem oly mindegy volt hogy mibe megyek férjhez!
Nem volt túl sok jelentősége számomra sőt a szüleim paráztak leginkább rá!
Én egy kukás zsákba is oltárhoz vonultam volna ha Daniel áll ott...
Ahogy beértünk a szalonba esküvői ruha hegyek tárultak szemem elé.
Egy nagyon kedves hölgy volt az eladó és körbe is vezetett minket a ruha paradicsomban!
Volt egy ruha ami tetszett semmi extra nem volt egy szűkített fazon volt V alakú kivágással és extra karcsúsítással így amikor felpróbáltam úgy néztem ki benne mint ha a THE KHARDASIANS új évadából szabadultam volna!
Ahogy kimentem anyám és az eladó hölgy elé láttam ahogyan édesanyámnak persze hogy nem tetszik a ruha...
-Kicsim ez hát nem próbálsz inkább valami habos babosat?
-Hát én nem nagyon akarok olyat!
-De na azért próbáld fel ezt!-mutatott egy olyan csicsás és habos babos ruhát amibe igazából még lépni is képtelen voltam!
Ahogy felpróbáltam nem igazán lett a kedvencem...
Dekoltázs része amilyen karcsúsított tudott lenni annyira volt az!
Dekoltázs része strasszkövekkel volt tele és szoknya része akkora volt mint egy hőlégballon igazi hercegnőnek éreztem benne magam!
Maga a ruha szép volt és jól állt de nem annyira volt olyan amilyet én elképzeltem...
Ahogy kimentem a próba fülkéből anyám álla leesett.
-Gyönyörű!-mondta az eladó és anyám egyszerre.
-Jó ez kell!Ez pompás!-vágta rá anyám hát persze igazából nem is a menyasszonynak kell hogy tetszen a ruha hanem az anyjának!
Hát oké...