Ellenség extrákkal

Mivan ha?

Elmondtam Danielnek hogy nem fogunk lefeküdni!
Csupán csak megjátszuk az egészet!
A fiú fel állt az ágyra és elkezdett rajta ugrálni én alig bírtam ki nevetés nélkül,  a falat kezdtem csapkodni és halk nyögések hagyták el számat.
Daniel egyre gyorsabban ugrált az ágyamon
-Eltörik az ágy!-szóltam rá majdnem elnevetve magamat.-Nyögj már te is!-suttogtam mire valami haldokló kecske hangot kezdett kiadni.
Számhoz kaptam hogy nehogy elnevessem magam.
Daniellel sem szexelnék ilyen halott kecske hanggal már bocsánat!
Csináltuk egy ideig ezt a színjátékot majd abbahagytuk, eskü fárasztóbb volt mint egy menet!
-Jók voltunk!-emelte meg kezét Daniel hogy belecsaphassak.
-Jók!-csaptam bele halkan.

Kis idő múlva amikor hallottuk hogy elmentek a kotnyeles szülők leültünk az ágy szélére és beszélgetni kezdtünk, ő is azon a véleményen volt mint én!
Szerinte is tök beteg dolog egy idegenhez hozzá menni de valójában egy hét és mi is ezt fogjuk tenni...
Elmesélte a fiú az ő volt szerelmével való románcát aminek sajnálatos módon én vagyis inkább a családom tett tönkre, én is meséltem neki Adamről!
Szinte az egész éjszakát végig beszélgettük és jobban megismerkedtünk hogy azért mégsem olyan elé álljak majd akit egyáltalán nem ismerek!
Jó volt azért tudni hogy van aki megért engem és az oldalamra áll!
Jófej volt Daniel az egész esti beszélgetésünk Adamhez fűzött...

Másnap reggel az ágyba ébredtünk egymás mellett.
-Gyerekek!-kopogtattak az ajtón mire kómásan felkaptam fejem.
-Várjon bárki is az!-mondtam mintha épp nagy öltözésekbe lennénk de csak a mellettem alvó fiút kezdtem el rázni.
-Daniel!-pofozgattam.-Mivan meghaltál??-ébresztgettem egyre csak a fiút aki kénytelen volt kinyitni szemét.
Pár percig tényleg azt hittem hogy meghalt!
De kinyitotta egyik szemét a balt és rám nézett vele nagyon kicsi választott el attól hogy ne kapjon el a röhögő görcs!
Daniel éppen felült az ágyon mikor berontott anyám.
-Na jó éjszakátok volt!-kuncogott mire benézett Mary és Maya is.
-Gratulálok gyerekek!-örvendezett Mary.
Egy pillantást vetettem Mayára és Danielre akik egymás szemeibe vesztek teljesen el...
Remélem nővérem nem hiszi azt hogy lefeküdtünk!
Kis idő múlva elmentem Danielék és anyuék is bevásárolni mentek én pedig kihasználtam az alkalmat hogy Mayának iszonyatos nagy magyarázkodásba kezdjek!

-Tudod a vak is észrevenné hogy hogy néztek egymásra Daniellel!-rontottam be hozzá.
-Jaj Cassandra!-forgatta meg szemeit.
-Tudod nem értem hogy miért nekem kell összeházasodnom vele miközben ti mellettem flörtöltök!-dőltem ágyába.
-Miért nem helyes?
-Hát nekem nem az esetem!
-Szerintem cuki...
-Basszus annyira igazságtalanság!-csaptam az ágyra.
-Nem tudunk mit kezdeni vele Cassie...-mondta szomorkásan Maya.
-De ilyen nincs basszameg!-harsantam fel.-Én mást szeretek ti pedig egymást és mégis én fogok hozzá menni ÉN!!!-pattantam fel az ágyról és idegességembe fel alá kezdtem járkálni.
-Cassie hagyjuk ezt a témát jó?
-De...Maya!
-Most menj ki légyszi egyedül akarok lenni!

Kb Maya ki baszott a szobájából annyira egy fhú látszik hogy nem az igazi nővérem!
Ahogy lenne neki egy zöld pályája megfutamodik...Inkább hagyja az egészet a picsába minthogy harcolna az miatt és az iránt akit szeret!
Miért várja meg azt hogy más elvigye előle?
Méghozzá én...Bárcsak minden máshogy lenne!
Este ahogyan ágyamba feküdtem elgondolkoztam azon hogy már csak napok választanak el az esküvőmig...
Ez megrémített nagyon is megrémített!
Az eddigi életemnek annyi...Hisz még a tinédzser koromat sem élhettem ki igazán!

Hétfő:
Egy újabb reggel...Újabb szenvedés újabb monoton nap és az idő egyre csak rövidül az esküvő napjáig!
Az első órám matek volt őszintén ki az az állat aki hétfőn első órára matekot rak be...!???
Méghozzá ahogy bementem a terembe megpillantottam Adamet...
Leültem szokásos helyemre és az asztalra hajtottam fejemet olyan fáradt voltam hogy eltudtam volna állva aludni!
Ahogy elkezdődött az óra muszáj voltam fel éledni és nem tovább mumifikálódni különben a tanár elkezdte volna szokásos hegyi beszédét hogy ez mennyire pofátlanság stb stb ehhez pedig semmi kedvem nem volt.
Mindenki kinyitotta füzetét és írni kezdte amit a tanár diktált, ahogy Adam Andersonra pillantottam láttam ahogy a bal oldali lapokat kihagyja...Ezt akkor tanulta el tőlem amikor együtt írtuk a házit én is mindig kihagyom a bal oldalt hogy miért?
Fogalmam sincs egyszerűen nem esik kézre vagy nem is tudom!
Először a fiú is furcsállta és tök hülyének nézett emiatt de mára már...
Elbambultam ahogy néztem hogy ír olyan szépen írt!
Mindig is arról álmodoztam hogy egyszer valaki majd ír nekem egy szerelmes levelet akár csak a filmekbe, lovagiasan és drámaian megfogalmazza érzéseit irántam és szememet végtelenbe nyúló univerumhoz hasonlítja talán kicsi korom óta ez volt a legnagyobb vágyam...
Mindig is megakartam tapasztalni milyen érzés ez de azóta sem kaptam semmilyen szerelmes levelet senkitől csak a rendőrségtől egyszer de az sem szerelmes levél volt na mindegy...
Szóval teljesen eltudtam volna képzelni Adam gyönyörű kézírásával egy szerelmes levelet, de Cassandra Steelnek ezt is sikerült elbasznia és az egyetlen ember aki vele volt jóban rosszban most távozott az életéből...
Elbasztam mindent!
Jó de amúgy valamilyen módon Adam is hibás volt!!!

Fura volt de egyszer kétszer még az is megfordult a fejembe hogy Daniellel új életet kezdek és örökre elfelejtem Adam Andersont hisz más mód is lehetett volna arra hogy elfeledtessen!
Amikor erre gondoltam felhúztam magamat és már jobbnak találtam össze házasodni Daniellel...
Talán ő a jövőm kulcsa s nem pedig Adam Anderson!