A Sors akarta így ( szünetel)

Bosszú, édes bosszú

Másnap reggel szinte azonnal kipattantam az ágyból. Ébresztő sem kellett, ami elég bizarr dolog még tőlem is. Egy gyors zuhany után felhúztam a kedvenc sötét színű farmerom és egy fekete csipkés toppot amire a fekete kardigánom vettem fel. Egyszerű és kényelmes. Egy halvány smink, haj lófarokba kötve és már kész is! Felkapva a táskám, lesétáltam az emeletről, majd a konyhába érve Rose már a reggelivel várt. 

- Csodálatosan néz ki!- ámúltam az asztalra nézve. Gyümölcs tál, palacsinta, bacon és még sorolhatnám annyi finomság volt.

- Köszönöm kedvesem, lásson csak neki! Vegye ami jól esik önnek! - mondta kedvesen Rose mire anya is belépett a konyhába. Egy homlokpuszival köszöntött és ő is leült az asztalhoz

- Ma is Ares visz suliba? - kérdezte anya mire hevesen megráztam a fejem

- Nem. Ma egyedül megyek busszal... Tegnap megbeszéltem Sarah-val, hogy ma együtt megyünk suliba. - hazudtam. Nem akartam azzal a majommal újra találkozni főleg nem együtt utazni

- Ezek szerint már lett is egy barátnőd?

- Igen anya, és szuper kedves ígérem hamarosan megismered!

A reggelit hamar elfogyasztottam és már indultam is a buszhoz. A sulihoz érve amint leszálltam a jármű utolsó lépcsőfokáról, elégedetten vettem egy mély levegőt. " Ez a nap csodálatos lesz" mondtam magamban, és mosollyal az arcomon elindultam az iskola kapuja felé. A gimi udvarán hatalmas nyüzsgés volt. Tinik tömkelege, akik valószínűleg ugyan olyan lelkesen indultak neki napnak mint én. Vagy nem...A táskámat szorongatva sétáltam végig az iskola folyosóján, szememmel Sarah után kutatva, amikor hirtelen nekiütköztem valakinek. Az egyensúlyom megingott mire az idegen keze a derekam után kapott. Friss, kellemes, és drága parfüm lengte körül. Ha vak lennék is tudnám kinek van ilyen illata...

- Ares! - fintorogtam. Nem éppen őt szerettem volna először látni ezen a napon

- Hobbitka! - vigyorgott mintha egy régi kedves barátja lennék - Direkt jöttél nekem, hogy megérinthess?

- Hamarabb vetném le magam egy szikláról Ares! - mondtam ellökve magamtól

- Kár, pedig már kezdtem azt hinni, hogy kedvelsz! - húzta mosolyra a száját miközben közelebb lépve hozzám kisimított egy kósza hajszálat az arcomról - Finom volt a Ramen?

- Ne érj hozzám! - préseltem ki a szavakat hátra lépve egyet

- Én csak segíteni akartam Whinchester! De tudod mit? Rajtad már nem segíthet semmi. Reménytelen vagy...

- Tudom mire megy ki a játék, ám nem fog sikerülni! Ez a nap csodálatos lesz és nem engedem meg, hogy elrontsd értetted?! - fenyegetőztem mire Ares kacagni kezdett

- Szánalmas vagy hobbitka!

- Gyűlőllek téged Ares Montgomery! - néztem farkas szemet az előttem álló magas sráccal. Kék szemei csak úgy csillogtak, ahogyan állta a tekintetemet

- Ez az érzés kölcsönös! - dünnyögte majd megbökve a homlokom elsétált.

Dühösen csörtettem végig a folyosón, majd hamarosan megtaláltam Sarah-t a szekrényénél. Egy kicsit beszélgettünk és mire sikerült lenyugodom, már be is csöngettek.
Az első óra történelem volt, ám felvettem egy új tantárgyat erre az évre, amin felsőfokú művészetet fogok tanulni. Szerencsére Sarah mutatott egy lányt akiben biztos volt, hogy ő is járni fog rá, így csak követnem kellett. Izgatottan foglaltam el a helyemet az ablak meletti hátsó padban. Elővettem a füzetem és a rózsaszín bojtos tollat, amit még anyától kaptam tavaly és vártam, hogy az óra elkezdődjön.