4

23 2 36
                                    

S

- Titokban kell maradnia. Nem mondhatjuk el nekik. - mondtam, miközben végig néztem a két srácon.

- Ezt már ezerszer átbeszéltük. Miért kell megint? Nem vagyunk hülyék! - sóhajtott a barna hajú.

- Én még mindig azt mondom, hogy ez hülyeség! Valljátok már be nekik! Ha saját maguk jönnek rá jóval később, nagyobb baj lesz belőle! Gyerekesek vagytok mindketten! - állt fel a fekete hajú. - De ha gondoljátok, én is elmondhatom nekik. - rántott vállat és kiment a szobából.

- Igaza van, Sohee.... - nézett rám Taeha.

- Leszarom, akkor sem fogjuk elmondani. Semmi bizonyítékuk nincs rá, hogy mi tettük volna tönkre azt a fa cuccot.

J

- Jiwoo... Minden oké? - kérdezte Taehyung aggódva.

- Persze, miért? - néztem fel a fiúra, miközben megtartottam a fejem.

- Nagyon sápadt vagy... Mennyit aludtál? - tette kezét a homlokomra.

- Azt hiszem 5... - ásítottam egyet.

- Órát? - vette el hideg tenyerét, és leült mellém.

- Percet. - hunytam le szemeim, és fejemet letettem az asztalra.

- Mi történt az éjjel? - sóhajtott idegesen.

- Semmi. Csak nem tudtam aludni. - rántottam vállat.

- Hah, Jiwoo... Ez így nem lesz jó. Össze fogsz esni. - idegeskedett Tae.

***

Taehyung megérzései nem csaltak, mert ahogy felálltunk az asztaltól, valóban összeestem. Taehyung idegesen sietett oda hozzám, míg én próbáltam felállni, de nem igazán sikerült.

- Basszus, Ji... - sóhajtott feldúltan, és felsegített. Észre sem vettem, de nem két kar, hanem négy állított fel...


—————
most megjelöltelek, így jó? 😂❤️
Bwoo_shipper

☆ our wooden house || bwooWhere stories live. Discover now