☆ our wooden house || bwoo

60

M

- Jó napokat! Szeretném elvinni Kyungmint. Ezt csak kijelentettem, ugyanis nemleges választ nem fogadok el, ha akar jönni, fog is jönni. - vigyorogtam Jiwoo apja arcába. Egyedül jöttem, ugyanis megbeszéltem párommal, hogy én ezt most egymagamban intézem el.

- Matthew hyung! - futott felém mosolyogva Kyungmin, párom apja pedig szemet forgatva állt arrébb.

- Szevasz, nagyfiú! Szeretnél eljönni hozzánk? - kérdeztem, miközben felvettem őt az ölembe.

- Igen, igen, igen! - kezdett el tapsikolni, én pedig az előttem álló pasasra néztem.

- Nos, kaphatok esetleg ruhákat? - kérdeztem, az ajtóban álló pedig behívott.

- Ne beszélj így velem, Matthew! Az ég adta világon nincs semmi bajom veletek, sem a kapcsolatotokkal. - sóhajtott.

- Akkor miért az ellenkezőjét mutatja? - kérdeztem értetlenül.

- Mert szeretem a feleségem. Szerintem te is megtennéd ezt Jiwooért! - túrt a hajába.

- Lehet, csak nem a gyerekemmel és a párjával. - válaszoltam, és letettem Kyungmint. - Szedj össze magadnak pulcsit, pólót, zoknit, alsót és nadrágot. Lehet melegítő és farmer is. - simítottam a törpe hajába. - Miért ellenzi ennyire a felesége a boldogságunk? - kérdeztem, ahogy a fiú felszaladt a szobájába.

- Nem tudom... De szerintem azért, mert egyszerűen vele nem törődtek. Nektek megvan az a családias légkör, ami neki nem volt. Viszont ahogy Jiwoo megszületett, minden jó volt, semmi problémánk nem akadt. Leginkább csak hiányolja a lányát, és még nem sikerült feldolgoznia, hogy ő már régen felnőtt. - sóhajtott.

- Üljön le és beszéljen vele, mert ez Jiwoonak, és Kyungminnek sem jó. Magának sem, és nekem sem. - mondtam, majd rámosolyogtam a leérkező Kyungminre.

————––———
Bwoo_shipper
jjk_softer

lehet lesz még rész, ugyanis kedves bölcsességfogam imád beleszólni az így is borzalmas alvásomba. 🙃