☆ our wooden house || bwoo

1

J

Rózsaszín haja nem úgy állt, ahogy szokott. Általában zselével hátra simítja tincseit, viszont most azok a fáradt szemeibe lógtak. Oda akartam hozzá menni, de nem tehettem... Ő nem akarta.

- Jó szarul nézel ki, tesó! - karolta át vállát Jackson, majd intett egyet nekem. - Gyere! - rángatta maga után a szótlan fiút. - Szeva, Jiwoo! Somint és Ericet hol hagytad? - kérdezte.

- Sominnal nem beszéltem... Körülbelül egy hete, Eric meg most nem akart jönni. Szóval Somin unokahúga, Taehyung, és neki a bátyja jön. Úgy... Most. - vettem észre az említetteket. Minden második héten összefut így a csapat, és elmegyünk egy szabadulószobába, vagy iszogatni. Most a szabadulószoba mellett döntöttünk - vagyis csak Jackson -, hiszen nem volt kedvünk az ivászathoz.

- Sziasztok! - köszönt vigyorogva Taehyung. Sohee és Taeha is köszöntek, ezután pedig el is indultunk a helyszín felé.

***

Nem is tudom hol járhattunk, de én már kezdtem feladni a kijutást. Én Jacksonnal kerültem egy szobába, Matthew Soheeval, Taeha pedig Taehyunggal. Nem látjuk, de ha megnyomunk egy gombot, hallani halljuk egymást, ami jó, mert tudunk egymásnak segíteni ha valamit nem értünk. De kettőnk közül ezt csak Jackson élvezi, hiszen ő úgy fel van pörögve, hogy meg sem állt, amióta bejöttünk ide.

- Jiwoo jó ember, nem értelek. - hallottam meg Sohee hangját. Erről egyből eszembe jutott az egy héttel ezelőtt történtek, s úgy éreztem, hogy a szívem ismét darabokra hullik.