Ahol újra találkoztunk!

17. rész

Dani szemszöge:

Nagyon elgondolkodtam. A merengésemből, a barátaim rántottak ki, akik vacsora után bejöttek a szobába. Mark azonnal az ágyára vetődött, Leon pedig egy almát vágott hozzám, majd  szintén így cselekedett.

- Vacsora már luxus hősszerelmes?- kérdezi ironikusan Leon.

- Hagyd már békén. - dobja arcon egy párnával Mark, Leont. - Érthető, hogy szar kedve van. A volt csaja megjelent nem sokkal azelőtt, hogy a jelenlegi barátnője is felbukkant. Ráadásul találkozniuk kellett. - emlegeti fel a délután történteket Mark.

- Kösz haver, ez most pont hiányzott. - ülök fel a saját ágyamba és beleharapok a Leon által hozott almába. És csak élvezem az édesen savanykás gyümölcs ízét a számban. - Tény, hogy nem ez volt a legjobb napom. Amúgy meg Zsófi nem a barátnőm. Csak egy barát...Ugyanis még mindig egy hülye barom vagyok.

- Ezt mondtad neki? -kapja fel a fejét Leon, és úgy néz rám, mint aki nem akarja elhinni amit hall.

- Dehogy mondta ezt neki. - ingatja meg nevetve a fejét Mark, de mivel nem erősítek rá az álláspontjára, elkomolyodik és ő is rám néz. - Ugye nem?

Én pedig ott ültem a két legjobb barátom tekintetének kereszttüzében és nem tudtam nekik hazudni.

- De igen. - mondom az ágytámlának vetve a hátam.

- Hülye barom vagy. Mégis mire gondoltál? Tényleg szereted te ezt a lányt egyáltalán? Mert ilyet konkrétan azzal csinálunk, akit nem kedvelünk. - oszt ki azonnal Leon.

- Miért te mit csináltál volna? Ha már ennyire okos vagy.- kérdezem most már kissé ingerülten, hogy állandóan csak az osztás kapom. Főleg Leontól.

- Hát nem tudom haver, én mondjuk már megfektettem volna az első adandó alkalommal a csajt és akkor biztosan együtt lennétek nem rinyálnál itt nekünk hetek óta. - feleli határozottan a barátom, mire annyira felmegy bennem a pumpa, hogy majdnem neki is esek, ha Mark le nem állít minket. 

- Le lehet állni mindkettőtöknek. Ezzel nem megyünk semmire. Majd holnap edzésen mindenki levezeti ami benne van. Addig is Leon te menjél könnyíts magadon, ha ennyire nem bírsz a véreddel! Dániel te meg nyugodjál meg, mert még nincs veszve semmi, ha engem kérdezel.

Ahogy viszont ezt kimondta, Leon már majdnem megszólalt, de Mark azonnal elhallgattatta.

-Te meg ne szólalj! Húzzál el zuhanyozni!- dobja meg egy törölközővel, Mark, mire Leon rossz szájízzel ugyan, de beslattyog a fürdőszobába és ránk csapja az ajtót.

Mi pedig Mark-al elkezdtünk beszélgetni.

Zsófi szemszöge:

Haragudtam rá dühös voltam és csalódott. Nem hiszem el hogy mindezek után Dani még mindig csak a barátot látja bennem. Évek óta nem is beszéltünk egymással aztán hirtelen összefutunk egy idegen ország fővárosában. Neki ez tényleg egyáltalán nem jelent semmit? El sem gondolkodik rajta? Már rég feladtam, hogy megértsem a férfiakat. Ennek ellenére mégis mindig oda jutok, már megint azon filózok mi járhat a fejében. Mert utálom, hogy nem tudom.

Tudtam, hogy ez a harag amit Dani iránt érzek úgysem tartható sokáig, mert következő nap vagy még aznap este mindig kaptam tőle egy nagyon szívhez szóló üzenetet vagy telefonhívást amitől persze rögtön megenyhültem. Nem tudtam rá haragudni, ami valószínűleg szintén azért volt mert olyan nagyon szerettem.

Kedd reggel felkeltem és a telefonom képernyőjén ott állt tőle az üzenet.

Dani:  Ne haragudj Zsófi, ha valamivel megbántottalak. Nagyon sajnálom. Jössz ma is focizni?