Lonely - Kim Namjoon × Reader (I. RÉSZ)

9. Fejezet

  Hosszú ideig sétáltatok, és már Namjoon sem volt a régi, sőt, talán még rosszabbul viselte az egészet, mint te. Ne értsd félre, nem te voltál a nehéz, de karja és lábai is égtek az izomláztól. Így még plusz súllyal sétálni azért nehéz volt. Neked gyengültek a csípőfájdalmaid, és mellkasán pihentetve a fejed, igyekeztél valami elfogadható bocsánatkéréssel elődrukkolni, de nehezen ment, ugyanis az agyad elhomályosult, a szemeid, pedig elnehezedtek. Hamarosan csupán csak szusszogtál az erős karok fogásában. RM észrevette, hogy lazult a nyakánál a fogás, ezért mivel ő sem bírta már sokáig óvatosan letett a földre. Egy ideig téged próbált téged felmérni, de nem sokat látott belőled a sötétben, ezért inkább ő is ledőlt a földre, és kifújta magát. A bandára gondolt, sorra mindegyikőjükre. Elgondolni sem tudta, hogy milyen idegesek lesznek, ha nem megy be próbára másnap. Mármint... mennyi lehet most az idő? A fenébe ezekkel az álomvilágokkal...
Kicsit bánta, hogy úgy döntött, néhány éjszakát a dorm-on kívül, saját lakásán tölt. Otthonosabb közegre vágyott, hátha megszállja az ihlet, azonban a BigHit nem éppen most akart szünetet adni. Nem számított arra, hogy a csend, ami rendezett lakásán várt rá, a folyamatos nyüzsgés után rendesen allergiát okoz neki. Testét átjárás a fagyos levegő, és a nedvesség, amitől megborzongott, és karjába temette a fejét. Hamarosan ő is elszundított...

>Namjoon szemszög<

  Idegesítő pittyegésre nyitottam meg szemeimet, méghozzá a parnába is kellett fúrnom a fejem. Aki feltalálta az ébresztőt... Várjunk... ÉBRESZTŐT?! MEDDIG ALUDTAM?
Általában magamtól ébredek, csupán a biztonság kedvéért állítok ébresztő, ha mégis túlalszom az időkorlátom, akkor legyen egy 30 percem beérni még így is. Ijedten kaptam fel a fejem, de fejetlenségemben el is ejtettem; betört az üvegfóliája. Hát ez remek. 

- Haló? - mondtam álmosan a telefonban, meg sem nézve ki hív ilyen kitartóan.

- Szevasz drága leader! - hallottam Tae hangját a telefonba - Van kedved bejönni amúgy próbára vagy valami?

- Tényleg baszki... - ásítottam bele a telefonba - Van bármi különleges?

- Suga le akarja gyilkolni Jimint, szóval igazából semmi. Jungkook másnapos, szintén nem új. Jin az...Beszélget Hope-pal ők okék. De Suga az nem viccel - fejezte be komolyan a mondandóját.

- Árvaházba adom őket - esküdtem meg inkább magamnak, mint V-nek.

- 2027, szerződés, BigHit... dereng valami ? - kérdezte ő.

- Ja, kösz - húztam el a számat - most miért akarja megölni Jimint? - utaltam Yoongira.

- Hosszú sztori, de Jimin elpattíntotta a gitárján a húrt - mesélte, miközben én a szememet dörzsöltem.

- De hát tud venni újat, nem? - dörzsöltem meg a zárkózott, ami rögtön fájni kezdett, fel is szisszentettem.

- A FEKETE gitárján pattant el a húr - tiszta magát Tae, mire kikerekedtek a szemeim.

- A fekete... ugye nem? Ugye nem a kedvenc YAMAHA NTX700 -zát? - kérdeztem ijedten. Jimin-nek vége.

- Nem 'tom - vetette oda V, és elemelte a telefont - SUGA A YAMAHÁD HÚRA PATTANT EL?! - kiáltotta oda.

- SZERINTED MI MÁSÉRT AKARNÉK GYILKOLNI?!! - hallottam Suga dühös ordítását.

- Igen az - mondta beszélgetőtársam, én meg a tenyerembe temettem az arcom - 15 perc és ott vagyok.

- Oké - hallottam az egyetértés -  És leader!

- Igen? - könyököltem fel.

- Nem, sőt határozottan nem tesz jót,  ha távol vagy tőlünk. Vissza kellene költöznöd a közösbe. Már, ha rám hallgatsz.

- Ezt azért, mert kések? - szedtem kissé össze magam.

- Ezt azért, mert nem ittál kávét - és letette.

Felkeltem és megigazítottam az ágyam. Az üvegfóliával most nem tudok mit kezdeni, mert már így is késésben vagyok. Kinéztem az ablakon és láttam, hogy esik. Habár nyugtató volt a hangja, de most fizethetek taxiért. Lekötött egy ideig, hogy ezt nézegethettem, de két percnél nem több ideig, mivel eszembe jutott Jimin soraa, ha nem érek oda időben. Elkezdtem felöltözni civil ruhákba, de a fejem megint fájni kezdett. Most előről. Megtappogattam a homlokomat, és egy kis kitülemkedést éreztem rajta. Meglepetten néztem a tükörbe, és egy kékes-lilás foltot láttam.
Ez nem csak egy álom volt... Istenem... Ez hogy lehetséges... oké akkor tér-idő elmélet... Mivel nem egy álom volt, ezért ez a gyanúm. Egy lyuk keletkezett az időben és ez befolyásolta a teret - mivel az idő befolyásolhatja a teret, vagyis pontosabban egy periódus alatti tevékenységek, de a lényeg: a tér sose befolyásolhatja a teret. Szóval tegyük fel, hogy keletkezett egy ilyen lyuk: az idő zavarodottsága miatt új teret kellett létrehozni e világ mintájára, vagyis inkább az Indigo mintájára. Ez megmagyaráza, miért kerültem pont én és egy ARMY oda. Azt már kevésbé, hogy mikor fog lezároódni...
Mivel minden keletkezésnek oka van, ezért valószínű ennek az okát csak ott találhatjuk meg. De ameddig nem találjuk meg, ez ismétlődni fog bizonyos periódusonként. Vagyis erre jó sok éjszaka rá fog menni, sőt ki tudja milyen veszélyes ilyesmit csinálni? Én nem. Ez akár egy ARMY, hovatovább, az én életemet is követelheti.... MEG JIMINT!!!
Felkaptam a kabátomat, a táskámmal együtt és siettem ki a házból. Stopoltam magamnak egy taxit, megadtam a címet és 5 perc múlva már ott is voltam. Fájó fejjel és egy titokkal... mert nem akarok reklámcikk után, kísérleti nyúl lenni.