SzJG - Új lány

November 5. péntek

Reggel szokásosan korán keltem fel, majd lesiettem a konyhába. Reggelit ettem és rohantam a sulihoz, ahol, mire én odaértem már majdnem mindenki ott volt.

Így viszont egyik nap sem tudtan igazán felkészülni fejben. Merthogy igen a Halloween buli után Cortez megcsókolt. De azóta meg úgy viselkedik mintha nem is történt volna semmi. Szóval nekem is ehhez kell tartanom magam.

- Jó reggelt! - álltam meg Cortez és Zsolti között. És míg a utóbbi csak téli szájjal válaszolt, addig az előbbi mosolyogva nézett rám, majd meg is ölelt.
Hát igen. Így áll most a helyzet. Nem tudom mit érez, vagy mennyire van túl bármin is... Kicsit idegtépő!

Éppen próbáltam felvenni a beszélgetés fonalát, amikor Ricsi kissé lányos hangot adott ki, majd a domb irányába mutatott, ahonnan Reni érkezett. Vagy legalább is úgy tűnt, hogy ő az, de nem lehettünk benne biztosak, mert a megszokott Renihez képest, máshogy nézett ki.
A haja rövidebb és sokkal szőkébb, az arcán jóval több smink, mint eddig és a ruhái is megváltoztak. A megszokott sima farmer, póló és kardigán helyett, most egy szaggatott nadrág, egy eléggé mély kivágású felső és egy elől kigombolt kabát. Uff.. valami nem oké vele, az tuti!
- Jézusom Renáta, hogy nézel ki? - kiáltott neki Kinga.
- Sziasztok! És a kérdésedre a válasz, hogy jól. - közölte flegmán.
- De Reni eddig nem ilyeneket hordtál! Ez furi..
- Tudom Virág, de most rájöttem, hogy így jobban érzem magam. Sőt, jobb vagyok mint mások! - nézett direkt a szemembe. Ohhó!

Reni és a többiek vitája közben fél szemmel Cortezre néztem, aki végignézett az "új" Renin, majd újra a telefonjába temetkezett.

Becsengetés előtt akartam bemenni a terembe, amikor Kinga szó nélkül betanított magával a női mosdóba. Természetesen Virággal együtt.
- Jesszus minden oké? - néztem rá furán.
- Alapból igen. Csak Renáta nem normális. Mikor veszi észre, hogy ez így nem jó? Nem hiszem el! Fogja fel, hogy Cortez nem akar tőle semmit! - kelt ki magából Kinga.
- De ha egyszer ő ezt akarja, akkor nem tudtunk vele mit csinálni. Ennyi. - ingattam a fejem. Majd Virág mondta ki azt, amire mindannyian gondoltunk.
- Tudjátok, én csalódtam most benne. Ő nem ilyen volt. Remélem egyszer, majd újra önmaga lesz. - gyűltek könnyek a szemében. Szegény!

Ezután épphogy beértünk a terembe a tanár előtt. De persze a mai napnak itt még nem volt vége!

A következő óránk ofő volt, amin kérdésekre kellett válaszolni. És Zsolti eközben Kingát kezdte idegesíteni, aki ultimátumot adott neki. Hogy esetleg összejönne vele. De csak a szünetben derült ki a dolog, mert Haller leállította őket.

A szünetben pedig minden volt, csak rend nem... A tv hangosan szólt, mert a rokkerek valamit néztek benne, Zsák és Gábor akasztó-fáztak a táblán, Zsolti és Kinga az első páros veszekedése közepén volt éppen, Dave és Macu valami új Apple termék megjelenését várták, úgyszintén hangosan. Ricsi telefonjából valami szörnyűséges hörgést lehetett halllani, miközben Virág egy teljesen másik számot dudolt. Én pedig ültem Cortez asztalán és fél kézzel film ajánlókat néztem, a másik kezemmel pedig a félig alvó Cortez haját simogattam. Aki az ölébe hajtotta a fejét és átkarolta a csípőmet. Ja és persze Reni is ott volt az ajtóban beszélgetett valami alsóbb éves sráccal.
Viszont berontott Emília néni, de ahogy a többiek szokták, Máday.
- 11. B! Mi ez a ricsaj! Azonnal kapcsoljatok ki mindent! - üvöltött. - Pósa lekapcsolja a zenét, Bernáth és Haraszti szintén, Bencze befejezi a dalolást, ez nem ének óra, Nagy Zsolt és Kinga befejezi a kiabálást, Felmayer és Macuda tegyétek el a laptopot, vagy elveszem! Antai-Kelemen ne most aludjon és ne feküdjön Evelin lábán. Evelin szálljon le az asztalról! - hoppá... - Rentai meg bemegy a terembe, mert becsengettek! És csönd legyen! - fejezte be, majd elviharzott. Ház ezt megkaptuk. Igaz, hogy a zene halkabb lett, de Daveék még mindig laptopoztak, Kinga és Zsolti még mindig hangosan "beszélgettek" és Cortez sem változtatott pozíciót, ahogy én sem.

Péntek révén pedig Irak után Zsoltiék garázsában gyűltünk össze. Ahova Ricsi ismét meghívta a bandáját is, köztük természetesen Gombát is, aki amint megjött Renihez ment oda. Cortez pedig nem is foglalkozott a dologgal, inkább csukott szemmel próbálta nekem eljátszani a Hollywood Hill's dallamát. És persze azért csukott szemmel, mert nyitott szemmel nagyon is jól tudta.

Aztán megérkezett Zsolti és Kinga is, a gyógytornáról, ahová Zsolti Kingát kísérte.
- Egy picit beszélek Kingával, oké? - simítottam meg Cortez vállát, miközben felálltam mellőle.
- Okés, menj csak. Addig Davenek segítek a videójában. - állt fel ő is mosolyogva. Majd mindketten elindultunk egy-egy irányba.

- Kinga, beszélhetünk? - álltam meg mellette.
- Persze. Csak menjünk ki. Itt nem tudok mesélni. - vigyorgott.

Szóval kimentünk a garázs elé, ahol Kinga mindent elmesélt, amit eddig Zsoltival csináltak. Irtó aranyos volt, ahogy mesélt.
- És akkor most minden oké?
- Igen. Most igen. - bólintott Kinga is.
- Borzasztóan örülök nektek! - öleltem át.
- Köszönöm.

Ezután visszamentünk, de ami odabent fogadott arra nem voltunk felkészülve, merthogy Reni és Gomba között Ricsi nézett vörös fejjel, miközben Virág már majdnem sírt és Cortez pedig amint engem meglátott rögtön mellém lépett, mint aki engem akar valamitől megvédeni. Mi van itt?

Aztán kiderült, hogy Ricsi nem akarta, hogy Gomba Reni közelébe menjen, csakhogy a két említett pedig akart egymás közelében lenni. Szóval kijelenthetjük, hogy Reni teljesen megbuggyant.

Végül Ricsi vetett véget mindennek és elküldte a bandát, majd Virággal haza kísérték Renit. Csak sajnos nem jöttek vissza. Szóval mi sem maradunk sokáig.

- Itt vagyunk. - álltam meg a kapunk mellett. Illetve Cortez előtt.
- Igen. Holnap mit fogsz csinálni?
- Lara nénivel megyünk vásárolni, meg kirándulni. - vigyorogtam.
- Akkor jó, mert a mama szerint nekünk is ilyesmi lesz a program. Csak nem akartalak egyedül hagyni.
- Kedves tőled, köszönöm. - néztem rá biztatóan.
- Hát, jó éjszakát Lini! - ölelt meg.
- Neked is! - válaszoltam, majd elengedtük egymást és bementem a házba. És hogy mi lesz még ezt nem nagyon tudnám megmondani...