Már szinte nem is emlékszem azokra a napokra mikor még egyedül voltam. Jó mindig ott van az emlékeim közt de mikor tükörbe nézek nem a csatatér, a vér, a gyilkolás vagy ilyesmik jutnak eszembe hanem a családom akik megtisztítottak. Bosszúállók.
Sok minden van még a rovásomon de ők elfogadtak. Nem tudom, hogyan de azt igen, hogy örülök neki és próbálok tenni is értük.
Azt is lehetne mondani, hogy minden jó most körülöttem de az marha nagy hazugság lenne. HIDRA bázisokat rombolunk szinte éjjel nappal. Steve-vel 1 randin voltunk mert azóta mindig terepen vagyunk szinte. A helyzetet csak Sharon Carter csúfítja kettőnk között ugyanis ahogy csak tud próbál felhúzni. Eddig mindig tűrtem és csak vissza szóltam de ha az kell neki, hogy valaki lélegeztetőre tegye...hát állok elébe. Én lennék az első önként jelentkező.
Apa még mindig 2 hét után is azt hiszi, hogy a fogadásunk miatt vagyunk ilyen jóba és igaz többször vallatott de nem volt szívem elmondani.
Apropó 2 hét alatt aludtunk vagy 20 órát összesen. Mindig volt valami. Vagy a városban robbantgattak idegen tárgyal vagy bázist mentünk rombolni. Egyszóval szar volt a hét. De később vissza sírtam ezt a "szar" hetet.
YOU ARE READING
Üldöző múlt (Befejezett) (Bosszúállók f.f)
Fanfiction!Titkokkal körbevéve folytatása! Lilibet Barnes élete eléggé pörgős volt. Árva volt mióta eszét tudja, utána katona lett, majd megismerte édesapját. Utána csakis fölfelé ment az élete. De valamit soha nem lehet kitörölni. Az ember múltját és ez van...
