-Mit gondoltál? Mit gondoltál, hogy megint nem szóltál és megint kis híján meghaltál. -apa kezdte.
-Szóltam. Szóltam, hogy nem kell aggódni és Tony-nak mondtam, hogy készítsen egy szobát de ezek szerint még nagyon kómás volt. -mondtam a végét kicsit már hanyag. Megértem hiszen én is fáradt voltam és vagyok is de van ami fontosabb mint a fáradság.
-Megölted? -kérdezi Tony mire értetlenül néztem rá -Az előtt tűnt el mielőtt te elmentél volna. A kalózka a nyakamra jár, hogy hova lett. Tehát, ki vele hol van? -meg most sem tudtam, hogy mi történt. Választ várva néztem végig a csapaton és hangot is adtam ennek
-Ki tűnt el és mi van? Engem Nono hívott, hogy elbaszott valamit és a HIDRA el akarja kapni de szar állapotban van ezért érte mentem de még kezelte a sebeit. Bárki is tűnt el nem én voltam.
-Sharon tűnt el. Mivel te láthatóan el akartad tenni láb alól így azt hittük, hogy te vagy. -mondta Natasha kicsit meglepődve.
-Hát az igaz, hogy nem egyszer átkoztam már el de ha megölném akkor a fejét kitűzném az ágyam fölé. -tettem keresztbe a lábamat és kezeimet kecsesen rá helyeztem.
-Én is ezt mondtam de nem akarták elhinni. -mondta apa visszafolytott nevetéssel.
-Most komolyan azt hittétek, hogy vagyok olyan gerinctelen féreg, hogy egy olyan személyt ölök meg a hátatok mögött akiről mindig kérdezik, hogy él-e még. Ne röhögtessetek. Akkor már vagy nem látnátok vagy büszkélkednék a levágott fejével. -mosolyogtam el a gondolatra is, hogy az élettelen feje csak úgy lóg a verek kezeim közt majd a saját vére folyik le a kezemről rá a fejére. Áhh teljesen normális vagyok és kicsit sem egy idegbeteg gyilkoló gép.
-Most így belegondolva tényleg eldicsekednél vele. -mondta elgondolkodva Sam.
-Pedig reménykedtem, hogy te voltál és lesz egy szabad napunk. Akkor irány keresni azt az idiótát. -mondta Tony majd felállt a helyéről és a lift felé vette az irányt. -Ohh...és amíg nem felejtem megcsináltam amit kértél. -mondta majd tovább indult én pedig Nono felé néztem majd biccentettem neki, hogy kövessen.
A folyosóra érve az előző szobája felé vettem az irányt. Direkt úgy kértem Tony-t, hogy ha lehet ugyan azt a szobát adja mint elsőre. Igaz nyögve-nyelve de segített. Bár azt a telefon beszélgetést soha nem felejtem.
-Remélem nem fogod elfelejteni. -azzal benyitottam a teljesen steril szobába ahol rendezett ágy, tiszta polcok. Meg minden.
-Azt tudom, hogy ez és a te szobád hol van de mostmár oda sem fogok csak úgy benyitni. -mondta és azzal elterült az ágyon. Szemet forgatva ültem le mellé majd keresztbe a lábán elfeküdtem én is. Természetesen figyelve a sebeire.
-Még, hogy én ilyen pitiáner módon öljek ez sértő. Sértő a hírnevemre. -duzzogtam az előbb hallottakon
-Hát persze nem mintha nem ők kaptak volna el. -nézett rám mint a hülyére.
-De csak azért mert elárultak és ne felejtsük el azt is, hogy én is adtam nekik jócskán csak nekik volt egy kicseszett vibránium robot-emberük vagyis nem tudom, hogy micsodájuk és így tudtak legyőzni. -csaptam rá a lába olyan részére ahol tudtam, hogy megsérült.
-Áu. Normális vagy? Amúgy meg kényelmes a lábam? -nézett rám sértődötve.
-Én? Teljesen! És igen roppant kényelmes! -mondtam neki nevetve
-Inkább menj a lovagodhoz! Azt nyomd össze. -lökött egy kicsit a vállamon mire sértődötve felálltam és az ajtó felé indultam.
-Igazad van! Ő amúgy is jobban szeret! -mondtam ironizálva majd egy drámai puszit küldtem a levegőbe és kiléptem az ajtón.
Nevetve mentem a saját szobámba majd benyitottam a kis zugomba. Steve ültaz ágyamon és látszólag várt rám. Leültem mellé majd kezét nyújtotta így rákulcsoltam sajátom.
-Mi történt vele? Mint egy harci sérült. -mondta mire ráhajtottam a fejemet a vállára.
-HIDRA. Ki más? -mondtam neki nagyot sóhajtva és fejemet a vállára döntöttem.
Miért kell mindig az életembe lennie ennek a nyomorult szervezetnek?
Sziasztok! Először is bocsánatot szeretnék kérni két dologért is. Az első, hogy ilyen sokáig nem írtam, nagyon sajnálom őszintén engem is rosszul érintett, hogy nem volt időm írni. A második, hogy ilyen rövid lett a rész de ezt is a szabad perceimbe írkáltam és egy hét alatt bírt csak valahova eljutni.
Legyetek jók és amint tudom hozom a következőt de nem ígérhetek semmit❤💋
Valamint vannak másik elérhetőségeim😉
Insta:fkt.parduc
Tiktok: pantherblack02
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Üldöző múlt (Befejezett) (Bosszúállók f.f)
Фанфик!Titkokkal körbevéve folytatása! Lilibet Barnes élete eléggé pörgős volt. Árva volt mióta eszét tudja, utána katona lett, majd megismerte édesapját. Utána csakis fölfelé ment az élete. De valamit soha nem lehet kitörölni. Az ember múltját és ez van...
