A te véred, az én vérem!

6. fejezet

- Bátyám! - köszöntötte Daemon Viserys-t.

- Daemon! - bólintott Viserys az öccsének, majd elfoglalta a helyét az asztalnál.

- Folytasd! Épp a büntetlenségemről beszéltél! - mondta Daemon miközben Ottó-ra nézett, aki leült vele szembe.

- Magyarázatot kell adnod arról, amit az Őrség művelt. - válaszolta Ottó.

A király épp szóra nyitotta a száját amikor az ajtók hirtelen kinyíltak.

- Daenaera! Késtél! Megint! - mondta Viserys amint meglátta a legidősebb lányát.

- Sajnálom! - szavatkozott Daenaera miközben elsétált Ottó Hightower mögött.

- Többé ne forduljon elő! - fogta meg Viserys a lánya kezét, megállítva a lépteiben.

- Igen, atyám! - sóhajtott Daenaera egy kis szemforgatással.

Viserys elengedte a lány csuklóját majd az öccse felé fordult.

- Az új "aranyköpenyeseid" mély benyomást tettek, nemde? - kérdezte Daemon-t, miközben Daenaera ellenőrizte, hogy a kancsóban van-e bor.

- Tényleg? - kérdezett vissza szórakozottan Daemon.

Daenaera megfordult és kissé idegesen ment Daemon oldalára, hogy bort töltsön a poharába.

Daemon az únokahúgára nézett és a tekintetük találkozott pár pillanatig, majd Daenaera tovább ment bort tölteni.

- A Városi Őrség nem kard, amelyet önkényesen forgathatsz. Az Őrség a korona eszköze. - mondta Ottó és Daenaera figyelt a beszélgetésre miközben Lyoner Strong-nak öntött bort.

- Csak a korona törvényeit tartottuk be. Egyetértesz, Strong nagyúr? - fordult Daemon az említett felé.

- Hercegem, nem hiszem...

- A közszemlére tett féktelen kegyetlenkedés aligha áll összhangban a törvényeinkkel. - szakította félbe Lyoner-t Ottó.

- Sorra érkeznek a birodalom nemesei Királyvárba a bátyám lovagi tornájára. - válaszolta Daemon, miközben Daenaera bort töltött a mesternek. - Legyenek lopás vagy erőszak áldozatai? Lehet, hogy a Vörös Erőd biztonságából nem tűnt fel, de a köznép Királyvár nagy részét elvadultnak tartja, és ijesztőnek.

- A város legyen biztonságos mindenki számára! - nézett Daemon most Viserys-re.

- Egyetértek! - mondta a király, miközben Daenaera Corlys Velaryon-nak töltött bort. - De remélem, nem kell megcsonkítanod a város felét, hogy ezt elérd!

- Idővel kiderül! - válaszolta szórakozottan Daemon.

- A törvény betartására neveztük ki Daemon herceget. A bűnözőknek félniük kell az Őrségtől. - szólalt meg Corlys nagyúr, miközben Daenaera elért Ottó mellé.

- Köszönöm a támogatást, Corlys nagyúr! - mondta Daemon és Corlys-ra nézett.

- Bár a hitvese iránt is olyan odaadó  lenne a herceg, mint a munkájában felség! - kötekedett Ottó, miközben Daenaera a poharába bort töltött és vissza tartott egy szemforgatást. - Jó ideje színedet sem látták sem a Völgyben, sem Rovottkőn.

- A bronzszukám boldogabb, amikor távol vagyok! - válaszolta Daemon, mire Daenaera kis mosollyal pillantott rá.

- Rhea úrnő a feleséged, a Völgy tiszteletre méltó asszonya. - mondta kissé ingerülten Ottó, miközben Daenaera az apjának töltött bort.

- A Völgyben a férfiak birkákat hágnak asszonyok helyet. Biztosíthatlak, a birkák szemrevalóbbak! - felelte Daemon, mire Daenaera nem bírta visszatartani és kuncogott.

A teremben mindenki a hercegnőre nézett, aki lehajtott fejjel kuncogott.

- Daenaera, ne bátorítsd a nagybátyád! - sóhajtott Viserys, miközben Daemon kis mosollyal nézett a hercegnő-re.

- Mintha bátorítani kéne! - védekezett Daenaera miközben az említett hercegre pillantott, majd vissza az apjára. - Elmehetek, felség? - kérdezte sóhajtva Daenaera.

- Menj csak! - bólintott Viserys egy kis habozás után.

Daenaera gyorsan letette a kezében lévő kancsót majd az ajtó felé sétált, de még mielőtt kiment volna még vissza nézett Ottó-ra.

- Bocsánat a nyelv használatom miatt, de baromság volt felhozni a bácsikám kapcsolatát a feleségével, Segítő uram! Daemon herceg azért van most itt mert kérdőre vontad a tetteit. Ami egyébként szintén baromság! - fejezte be Daenaera és bólintott egyet a döbbent apja felé  majd megfordult és elhagyta a termet, miközben Daemon kis mosollyal nézett utána.

- Szemtelenség volt kuncogni, tudod igaz? - kérdezte egy hang Daenaera háta mögött.

A hercegnő megállította a lépteit és megfordulva meglátta a bácsikáját, aki a Sötét nővér-el a kezében jön felé.

- Szemtelenség volt így beszélni a feleségedről, tudod igaz? - kérdezett vissza szórakozottan Daenaera.

- Szemtelenség volt, de igaz! - mondta kis mosollyal Daemon, mire Daenaera csak a szemét forgatta.

Daemon az előtte álló hercegnőt nézte és szinte ösztönből végig húzta a nyelvét az ajkán, miközben végig nézett rajta.

- Jó nagy! - jegyezte meg kis áhítattal Daenaera miközben a szeme megakadt valamin.

Daemon követte a tekintetét és kissé elkerekedett szemekkel nézett vissza rá, miután a tekintete az ágyékát találta meg.