- Menj el az utamból! - morogta dühösen Daemon.
- Biztos vagyok benne, hogy Baelon most nem akar téged látni! - mondta nyugodtan Damian.
- De én látni akarom őt! - kiabált a herceg. - Azt akarom, hogy tudja, hogy az apja miért nincs minden nap mellette!
- És ha rá kérdez Baela-ra és Rhaena-ra? - húzta fel a szemöldökét Damian. - Most akarod megbeszélni vele, hogy van két féltestvére? Most csak ártani tudsz neki, Daemon!
- Te márcsak tudod, igaz? - gúnyolodott Daemon.
- Akár tetszik, akár nem, én voltam mellette! - mondta ingerülten Damian. - Én tudom mit szeret, én tudom mit nem szeret, én tudom miben jó vagy rossz! Én tudom mi az álma, én tudom mi akar lenni a jövőben! Én tudom ki a példaképe!
- Ezeket én is tudom! - ordított összevont szemöldökkel Daemon.
- Baelon! - sóhajtotta Daenaera, miközben a fiát nézte, aki az ágyon ült.
A kis herceg egyetlen válasza, csak egy szipogás volt.
- Nem látom a szemed, fiam! - sóhajtott Daenaera, miközben leült az ágy szélére. - Rám néznél? - kérte halk hangon.
Baelon szipogott egyet, majd lassan felemelte a fejét és a könnyes szemeivel az anyjára nézet.
- Elárulva érzed magad! - jelentette ki kis csend után a hercegnő.
- Sosem értem, hogy honnan tudod mit érzek, ha a szemembe nézel. - motyogta Baelon és letörölte a könnyeit.
- Mondjuk úgy, hogy ez egy anyai adottság! - felelte Daenaera kis mosollyal.
- És mi van a többi gyerekkel? Alig tudsz valamit róluk!
- Ez nem igaz! - rázta meg kissé a fejét Daemon.
- Akkor biztos tudod, hogy Alyssa kijelentette, hogy amikor nagykorú lesz, feleségül fog menni Baelon-hoz! - mondta dühösen Damian, mire a herceg csak csöndben maradt. - Biztos tudod, hogy Valaena és Valerion álma, hogy egész Westerost bejárják! - folytatta kegyetlenül, miközben Daemon ökölbe szorította a kezét. - Biztos tudod, hogy Elaena alig hat évesen esküt tett, hogy bárhová megy Baelon, ő követni fogja!
- Elég! - ordított Daemon. - Nem az én hibám, hogy nem vagyok mellettük!
- De nem is erőltetted meg magad! Elhagytad a gyermekeidet és Daenaera-t is! - felelte ingerülten Damian.
- Ahogy látom mindjányan vigaszt találtak nálad! - mondta hosszú csend után Daemon, keserűséggel a hangjában.
Majd elsétált Damian mellett, ki a szobából.
- Nem akarom! - szólalt meg hosszú csend után Baelon.
- Mit? - vonta össze a szemöldökét Daenaera.
- Hogy ő legyen az apám! - válaszolta halk hangon.
- Hiszen szereted őt! - fordult teljesen a fia felé Daenaera.
- Amíg kinem derült, hogy elhagyott engem és a testvéreimet! - mondta kissé ingerülten Baelon, miközben felállt az ágyról és az anyja felé fordult, háttal az ajtónak.
Nem látva, hogy Daemon az ajtónál áll.
- Baelon, ez nem ilyen egyszerű! - sóhajtott Daenaera, miután vetett egy pillantást Daemon-ra.
- Nekem az! - felelte határozottan a kis herceg. - Elhagyott engem és a testvéreimet! És akár vér, akár nem, nekem Damian Strong az apám! Ő volt mellettünk! És melletted is anya! - folytatta halk hangon, majd közelebb lépett az anyjához és átölelte.
Daenaera vissza ölelte a fiát, miközben ismét Daemon-ra nézett.
Daemon is őt nézte, viszont a férfi tekintetében gyűlölet volt.
És ez a gyűlölet csak is Daenaera-ra és Damian-ra irányult.
STAI LEGGENDO
A te véred, az én vérem!
FanfictionVolt amikor szerették és volt amikor féltek tőlük. 𝗗𝗮𝗲𝗻𝗮𝗲𝗿𝗮 𝗧𝗮𝗿𝗴𝗮𝗿𝘆𝗲𝗻. A birodalom gyönyöre, Viserys Targaryen és Aemma Arryn első szülött lánya. Sárkánykő hercegnője. A Birodalom gyönyöre. Dreamfyre lovasa. A Vastrón igaz örököse...