Első fejezet

7.1K 175 8
                                    

Szeptember 1.

Szeptember elseje van. Ami azt jelenti hogy vége a nyárnak, és megkezdődött az egyetem első éve. Boston utcái már most hemzsegnek a közlekedő emberektől, pedig még csak reggel hat óra van. Erőt vettem magamon, és ki másztam nyugalmat nyújtó ágyamból, majd az ablakhoz csoszogtam, amit ki nyitottam, így a hűvös nyári szél kellemesen járta át az egész testem. Közvetlen az ablakom mellett van a fekete bőr fotelem, amin pedig még az este le dobott köntösöm hevert. Fel kaptam magamra, a papucsommal együtt, és utam a konyha felé vezetett, ahol édesanyám szorgoskodott a reggeli elkészítésén. A lépcsőn lépegetve össze kötöttem a hajam egy laza konytba, hogy borzos hajam ne akadályozzon semmibe.

-Jó reggelt!- köszöntöttem az épp tükörtójást készítő anyámat, és halántékára adtam egy puszit.
-Neked is kincsem!- mosolygott rám -Nemsokára kész van a reggeli, és csináltam neked kávét, amíg azt meg iszod, már kész is lesz!
-Rendben, köszönöm!-megfogtam a konyhapult közepén díszelgő kávés bögrét, és a terasz felé iramodtam.

Út közbe megálltam a kabátom mellett, aminek a zsebéből kivettem a marlboro cigarettámat, és a fekete-fehér márványos gyújtómat, majd miután minden ami a reggeli kávé-cigi műveletemhez kell, kiléptem a teraszra. Bele ültem az ott lévő kerti székbe, meggyújtottam a cigarettámat, és az eget kezdtem el kémlelni. Ebből az idillikus pillanatból pedig Damien reggeli álmos hangja zökkentett ki.

-Reggelt!- mondta két ásítás közt
-Neked is! Kérsz?- nyújtottam felé az izzó cigit
-Jöhet!- somolygott.

És még mielőtt azt feltételeznétek, tudják a szüleink hogy dohányzunk. Én hamarabb kezdtem el mint Damien, és végül én szoktattam rá.

-Gyerekek, kész a reggeli!- hallottuk meg anyánk csilingelő hangját, a konyhából ki szűrődve.
-Megyünk!- vágtuk rá szinte egyszerre, amire össze néztünk és elmosolyodtunk.

Az konyhába belépve mennyei illatok csapták meg az orrom. Leültünk az asztalhoz amit anyánk már gondosan megterített. Damien és én a szokásos helyünkre ültünk ami apánk és anyánk előtt volt. Kivettem a tányéromara egy tükörtójást, paradicsomot és uborkát, majd megkezdtem az elfogyasztását.

-Gyerekek, lenne egy nagyon fontos kérésem hozzátok, amit szeretném ha nem szegnétek meg!- kezdett bele apánk, egy nagy sóhaj kíséretében
-Persze apa, mi lenne az?- szegeztem az előttem ülő férfira kérdő tekintetem
-Kingéket messziről kerüljétek el! Ismerlek titeket, főleg téged Delilah! És te hajlamos vagy elveszteni az önkontrollod!
-Ne félj apa! Levegőnek nézzük majd őket, ezt meg ígérem!- át nyúltam az asztal felett, és megszorítottam apám kezét.
-És én pedig nem hagyom, hogy Kicsi hülyeséget csinálljon!- az ikertestvérem által adott becenevem elmosolyodtam, majd egyetértően bólogattam.

-Annyira büszkék vagyunk rátok! Kevés korotokbeli ilyen érett, mint ti!- mosolygott büszkén anyánk.
-Ezt nem is lehet vitatni!- helyeselt apánk

Miután együtt elfogyasztottuk a reggelinket, mindannyian mentünk a saját dolgunkra. Én felbaktattam a szobámba, ahol első utam az onnan nyíló fürdőszobába vitt. Eper illatú tusfürdőmmel végig mostam testem minden egyes porcikáját, majd le öblítettem azt. Hajamat is megmostam, amit végül egy törülközőbe csavartam, és egy hosszított pólót vettem fel, míg fel nem öltöztem. Nedves hajzuhatagomat ki szabadítottam a már vizes törülközőből, majd szárítani kezdtem azt. Mivel nem annyira hosszú, így hamar kész lettem ezzel a művelettel. Ezután hajvasalómért nyúltam, ami már kellően forró volt ahhoz, hogy hullámos hajamat szögenyesre tudjam vele vasalni. Az arcomat illetve a fogamat megmostam, és egy kisebb törülközőbe töröltem azt. Sminket nem használok. Épített műszempillám pont elég hogy ki emeljem ilyesztően méregzöld szemeimet. Bőrhibáim pedig nincsenek, esetleg korrektort szoktam használni a szemem alá, az alvatlan éjszakák okozta karikák ellen. A szekrényem előtt tanakodtam hogy mégis mit vegyek fel. Fekete fehér az fix, ugyanis ünneplőbe szokás megjelenni az első napon. Valami  elegánsat és egyben kényelmeset választottam, ami egy fehér ing volt, aminek az első két gombját szabadon hagytam. Ehhez választottam egy fekete térd felé érő ceruza szoknyát, aminek az öv részébe, egy fekete gucci övet tettem. Cipőnek pedig egy fekete kocka talpú magassarkút választottam. A szokásos ezüst karika fülbevalómat tettem bele fülembe, és kisebb nagyobb köveseket is. Nyakamba helyeztem az egyetlen nyakláncomat amit el viselek magamon, amin egy szó díszeleg mégis le írja az egész lényemet "Fidelity". Azaz hűség. Hűség a család,  és a szavad felett. Nálam mindig is létfontosságú volt, és az is lesz! Fekete iskola táskámba  bele tettem mindent ami a mai naphoz kellene. Mivel még csak ismertető órák lesznek, így csak egy füzetet, tolltartót, a neszeszeremet, inni-ennivalót és a fülhallgatómat tettem bele. Egy bizonyos dolog még került bele, de még nem jött el az ideje hogy elmondjam mi is az, és mire kell. Felkaptam kezembe telefonomat, és a konyhába vezetett utam ahol Damien már készenlétben várta jöttömet. Ő is ahogyan én is, kicsípte magát, de azt is csak csínyjával. Fehér inge néhol feszül izmos karján és vállán. Fekete-szürke kockás szövet nadrágját egy fekete Luis Vilton övvel párosította. Az egészet pedig meg koronázta egy hófehér airforce cipővel, egy armani órával és az ezüst nyakláncával.

Tiltott románc Where stories live. Discover now