Tiltott románc

Tizedik fejezet

Amint ki értünk, és eleresztette a kezemet, felnéztem a bátor jelentkezőre, aki azt hiszi hogy engem csak úgy rángathat, és ekkor láttam csak hogy az a bátor teremtés Ryan.

-Normális vagy?-akadtam ki
-Itt az a kérdés, hogy te az vagy-e!
-Mi bajod van már megint?- hadonásztam a kezemmel
-Hogy mi a bajom? Képzeld láttam, az egész kis műsorodat!
-Megmondtam, hogy táncolni fogok Diego-val!- fontam össze a  karjaimat mellkasom előtt
-És most örülsz?
-Hm, igen! Örülök!- húztam ki magam
-Megőríjtesz!- mondta, és neki nyomott a falnak

Birtoklóan és hevesen kezdte falni az ajkaimat. Vissza csókoltam. Eddig csókolóztunk már egy párszor, de így még sose. Volt benne valami, valami tüzes...Vágy. Mindketten vágytunk egymásra, és ezt tagadhatni se tudta volna egyikünk sem. Amíg Ryan a testem minden egyes porcikáját simogatta, az én kezeim addig a haját túrták. Éreztem hogy ennél több kell, hogy érezni akarom minden egyes miliméterét forró testének.

Viszont féltem is hogy valaki meglát minket. Vagy ami még rosszabb Diego lát meg minket. Szegénynek akkora fájdalmat okoznék, amit meg magamnak se tudnék megbocsájtani.

-Ryan, ne itt.-mondtam két csók közbe

Ryan nagynehezen elszakadt az ajkaimtól, és a kezemnél fogva vezetett az autójáig.

-Hova viszel?
-Hozzátok.
-Nem gondolod hogy apám nem szívlelné ha veled együtt mennék haza?- néztem rá
-Nincsenek is otthon az apadék, Vipera!

Mégis hogyan felejtettem ezt el? És ami még furcsább, ő honnan tud erről?

-De, te ezt honnan tudod?
-Az én szüleim is ott vannak ahol ők.
-Értem.
-Ne hidd hogy ezzel el van intézve az egész táncos ügy!- szólalt meg hirtelen
-Most komolyan ezért vagy ennyire oda?
-Megmondtam Delilah, te az enyém vagy! Senki más nem nyúlhat, vagy szólhat hozzád! De te ezt megszegted, úgyhogy kénytelen vagyok megbüntetni!- kúszott ravasz mosoly az arcára
-Most félnem kellene?- forgattam meg a szemem unottan
-Az attól függ.
-Mégis mitől? Megkínzol?
-Nem, azt nem. De garantálom hogy elhagyja majd egy párszor a nevem, sikítva a szádat.

Köpni nyelni nem tudtam. Ryan szavai olyan hatással voltak az egész testemre, hogy azt szavakba foglalni nem lehet.
Valamilyen szinten pedig féltem is, hisz egyértelmű volt, hogy Ryan le akar velem feküdni. Én is vágyom rá, de még sose voltam senkivel, és megrémiszt a tudat, hogy valami rosszul sülne el. Annyira el voltam mélyedve a gondolataimba, hogy észre sem vettem azt, amikor meg állt az autó.

-Min gondolkodsz, Vipera?
-Semmin.- ráztam meg a fejem
-Hát jó, ha nem mondod el, képtelen leszek ki szedni belőled!- fel sem tudtam fogni, hogy mit mondott, mert ki csatolta az övemet, és a kezébe kapott.

Óvatosan, ki mászott velem az autóból, és a házunk ajtajáig cipelt. Próbállta ki nyitni az ajtót, de azt természetesen be zártam még mielőtt elindultunk.

-Be van zárva!- kuncogtam
-Akkor nyisd ki.-suttogta a fülembe

Nagy nehezen ki nyitottam az ajtót, és még mindig Ryan kezében voltam. Fel cipelt a szobámig, és le tett a közepére. Közel jött hozzám, kezeit az arcomra tette és megcsókolt. Én a vékony derekára tettem a kezem, és még közelebb húztam magamhoz. Ryan keze egyre lentebb siklott testemen, míg végül megállapodott a szoknyámnál. Rám nézett és engedélyt kért a szemével, hogy le e veheti. Én bólintottam. Ryan bele akasztotta az ujjait a szoknyámba és le húzta rólam. Ezután a felsőmért nyúlt, és azt is le vette rólam. Úgy vetkőztetett le mint egy porcelán babát, aki bármelyik pillanatban össze törhet, hatalmas erős kezei közt. Egy kissé zavart hogy én majdnem meztelenül állok előtte, ő pedig teljes ruházatban.