A FALLEN varázslatos történet a halandók és az égiek világáról,hűségről és árulásról, barátságról és szerelemről, sorsról és döntésekről. (BTS💜)
(2022.12.01.-2023.05.30.)
(Luna:) "Kedvesem,nemsokára jövök. Találkozom Jiminnel,ne várj meg,menj csak be a céghez amint végzünk én is oda megyek." (-Hagyott egy cetlit az asztalon.)
Jungkook nem furcsálta a dolgot, felöltözött majd el indult dolgozni. Luna apukája szülőházába hívta Jimint, mivel évek óta nem lakták úgy gondolta hogy senki sem fogja őket zavarni. Jimin megérkezett majd próbálta felkészíteni a hosszú út előtt álló Lunát:
(Jimin:) - Biztos vagy benne hogy ezt szeretnéd? Ha egyszer megmutatom a múltat,nem tudom vissza forgatni... Vagyis de... De roppant veszélyes.
(Luna:) - Öhm... Egészen biztos vagyok benne! De Jimin... Nem szeretnék kötözködni vagy bármi.... De... Te egy sámán vagy? (Ekkor Jimin hangos nevetésben tört ki...)
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
(Jimin:) - Hahaha! Még hogy sámán... Figyelj... Hívj csak aminek szeretnél,de tudnod kell hogy én nem holmi csaló vagyok... Amit most mutatni fogok teljesen valódi. Minden amit hallasz vagy érzel pontosan úgy történt akkor... Próbálj meg minden apró részletet meg jegyezni, viszont ha túlságosan nagy a trauma, sajnos sosem fogod tudni elfelejteni. Mivel régen történt, most nem emlékezhetsz mindenre. De amint ennek vége élénken vetül majd a szemeid elé minden egyes képkocka. Készen állsz újra élni azt a napot?
(Luna:) - Be vallom hogy félek,de csak így tudhatom meg hogy ki is vagyok.... Kezdjük el!
Ekkor Jimin megkérte a lány hogy feküdjön le a földre lehetőleg úgy hogy kezeit és lábait össze külcsolva tartsa. Luna lefeküdt majd elhelyezkedett. Jimin a lány feje fölé térdelt, mindkét oldalt fejére fogott és így szólt: - MOST CSUKD BE A SZEMED!
Luna már a mondat végét mintha visszhangozva hallotta volna. Hirtelen újra ott ült az autóban, ugyanúgy 5 éves volt, mégis a 19 éves Luna gondolatai és hangja csengett a fülébe... Hátul ült és a kedvenc maciját szorongatta. Ahogy tisztult a kép előtte, látta hogy anyukája egyre csak sír. Nagyot dobbant a szíve, hiszen évek óta nem látta anyukáját,aki mindennél jobban hiányzik neki nap mint nap. Éppen közelebb hajolt volna hozzá de teste nem engedelmeskedett. Pontosan úgy ült ott mint 14 évvel ezelőtt. Miközben úticéljuk felé tartottak,Luna anyukája hívást kapott:
(Nem!Nem!Nem! Egyszerűen lehetetlen! Nem élheti rettegésben az életét. Ha elrejtem a mennyek, és a világ elől nem eshet bántódása. Nem érdekel mibe kerül, ő az enyém és akár az életem árán is megvédem!!) - Mondta keservesen Luna anyukája,miközben könnyei egyre csak patagzottak. Miután letette a telefont, Luna végre meg tudott szólalni, viszont pontosan úgy mint akkor, csak annyit kérdezett: -Jól vagy anyu? - Ne aggódj kicsikém. Minden rendben lesz... Most elkell mennünk egy helyre. Tudod... Ezt csak is a te érdekedben teszem. Ne aggódj, anyu megvéd.
Luna teljesen átérezte az akkor át élt érzéseket, próbált tisztán gondolkodni de a félelem és zavartság kezdte át venni felette az irányítást. Mikor megérkeztek az öreg elhagyatott házhoz lábai mintha földbe gyökereztek volna. Kíváncsi volt de közben rettegett, akárhogyan próbálta nem tudta irányítani testét. Az anyukája megfogta kezét,amitől Luna hirtelen minden porcikájában megremegett. Meleg és odaadó kézfogás volt ez, mégis valami aggasztó ridegség sugárzott belőle. Elindultak a hatalmas ajtó felé,majd beléptek a házba.
