FALLEN

26.rész.

Pár órával később...

-Kedvesem elkészültél? - Kérdezte Jungkook miközben kezébe vette a kocsi kulcsot.

-Máris megyek! - Válaszolta Luna.
Aish... Valami azt súgja nem kéne elmennünk erre a hülye bálra... Hm... Lehet csak túl aggódom. És ez a jelmez is... Mindegy,az a lényeg hogy így rajtuk tudom tartani a szemem.- motyogta Luna, majd csatlakozott Jungkookhoz és elindultak.

A bálon....

Luna szemszöge:
-Ahhh ott van ő.... Young-soo.... Hátborzongató az a nézés amivel engem illet. De... Mégis,mi ez a vörös aura körülötte??

-Ahh...Ide jön... Remek...

- Junggoki!! Örülök hogy el jöttél! -Harsongta Young-soo.

- Ahh Hyung,szia. Mi a helyzet mostanság?- Kérdezte Jungkook.

- Azt csak te tudhatod! Mond csak miért kerülsz?- Kérdezett vissza Young-soo cseppetsem barátságos hangnemben.

-Hmmmm... Nem kerülnek Hyung,csak...
Most egy kicsit, csakis Lunára szerettem volna koncentrálni.

- Ahh... Szóval ez a helyzet. Értem...
Szia Luna, örülök hogy eljöttél.- mosolygott a lányra Young-soo.

-Igenn... Hasonlóképpen... -forgatta szemeit.
Jungkook, egészen ki száradt a torkom ettől a fagyos levegőtől. Nem tudom miért van itt ilyen hideg... Beszélgessetek csak, megyek hozok valamit inni.

- Rendben kedvesem, siess vissza.- Mondta Jungkook miközben megcsókolta a lány homlokát.

- Jólvan. Most pedig ha megbocsátotok.

Luna el indult Jungkook pedig mosolyogva nézte a lány egyre távolodó alakját.

- Hát.... Még most sem lett kedvesebb. -Mondta Young-soo mosolyogva.

-Hyung... Nem lényeg másokkal hogyan viselkedik, amíg én tudom hogy milyen is ő valójában.Na gyere menjünk,igyunk valamit.

Át karolta barátját majd el indultak.
Beszélgettek,iszogattak de Jungkooknak fel tűnt hogy Luna elég régóta elment már.
Úgy döntött megkeresi,ám ekkor oda lépett hozzá Young-soo aszisztensel majd meghajolva így szólt Jungkoohoz:
-Uram, meg érkezett a testvére. Kint várja önt.
- Ahh.. Melyik testvérem?
-Taehyung.
- Rendben, köszönöm.
Young-soo nemsokára vissza jövök Hyunggal megnézzük hol időzik eddig Luna.
- Jolvan, addig én itt megvárlak.

Jungkook szemszöge:
- Nem tudtam hogy Hyung is eljön. Végre vele is tölthetek egy kis időt. De vajon merre van?

Jungkook csak sétált és sétált mikor meghallotta hogy valaki beszélget.
-Kis lehet az? Olyan ismerős ez a hang.-gondolta.
-Luna?- Mondta alig hallhatóan.
Teste megdermedt, szíve is megállt dobogni egy pillanatra. Olyat látott amiről sosem hitte volna hogy megtörténhet. Ott állt Luna, Taehyunggal szemben, és szemmel láthatóan bensőségesen beszélgettek.

Jungkook nem mozdult. Várt... Száz gondolat jutott eszébe: -Miért itt beszélgetnek? -Miért áll Hyung ilyen közel hozzá? Mit tervez?
Ösztönösen össze szorította öklét, indulni készült de ekkor Taehyung közelebb húzta magához Lunát ,a lány megfogta Taehyung arcát, és hosszan néztek egymás szemébe,majd lassan közelebb hajolva egymáshoz csókolózni kezdtek.

Jungkook úgy érezte ki tépték a szívét. Ordítani, kiabálni és tombolni akart, de egy szó sem csúszott ki ajkain. Lábai összerogytak, teste reszketni kezdett.
Szemébe könnyek gyűltek, fel állt majd szaladt... Szaladt ahogy csak tudott.
Elmenekült a pusztító valóság elől.
Mikor aztán újra elhagyta ereje, meg állt.
Ütött,rúgott kiabált és tombolt. Könnyei patagzottak,teljesen kétségbe esett. Falnak döntötte a fejét, egyre csak a pokoli jelenetet látta maga előtt.

- Mi a fasz volt ez??? -Kitátotta de válasz nem érkezett, akárhogyan is tombolt.