FALLEN

28.rész.(16+)

Hmm... Hogy mi és ki vagyok én valójában?
Mostanában ezt a kérdést számtalanszor feltettem magamnak. Egy csődtömeg... A szó szoros értelmében. Még hogy az erő és akarat istene.... Nevetséges!
Megfosztottak a lelkemtől. Nehézségek próbája?? Komolyan,nevetnem kell! Miért? Miért csak nekem kell át élnem ezt a fájdalmat?
Magamba roskadva iszom az italom mely enyhe megnyugvást ad elmémnek... Mégis... Gyötör a kín,hiszen lassan egy hónapja nem láttam... Azt, akivel azt hittem le élehetem az életem,azt aki nélkül nem tudom elképzelni az életet.Bármit meg tettem volna érte. Ő mégis elárult! Kegyetlen, ugye?...
Azt hittem hogy ő legszebb és legőszintébb virág amit valaha láttam. De mint kiderült, csak egy elszáradt rózsa telis tele tövissel, mely olyan mélyen fúródott húsomba hogy felemészti egész lényemet....
Elhagytam Koreát, vele együtt Szöult. Szöul.... Mennyi szépet, és megannyi mocskot adtál nekem! Míg ők boldogan el vannak a saját kis világunkban.... Egymással, nélkülem....AISH!!! Nem bírok együtt élni a tudattal, hogy nyalnják falják egymást!
Beleborzongok még a gondolatba is hogy egymáshoz érnek, pont mint azon az éjszakán. Undorodom tőlük,hányingerem van miközben szívemet egyre csak mardossa a fájdalom. Hiszen a testvérem...
Ő volt nekem a minden, a másik felem,a legjobb barátom, a báttyám akire felnéztem... Tudta,hogy mennyire fontos nekem Luna...
Hahaha! Luna... Utálni és gyűlölni akarom őt! Mégis ha a hangjára gondolok melegség tölt el, ha felidézem a nevetését,a könnyeit még most is ott szeretnék lenni minden pillanatában...  Nem tudom elfelejteni, és nem is akarom... Ezért is gyűlölöm magam,rosszul vagyok ha tükörbe nézek. A Young-soo-tól kapott tabletták elterelik a gondolataim... De csak egy ideig. Az éjszaka elborítja elmém, viszont ha fel kel a nap, és elmúlik a hatás, újra egyedül találom magam a lelkem fullasztó magányában.
Hogyan állhatnék így apám elé? A halandók által készített bűnös szerek rabja lettem. Az a legnagyobb gond ebben az egészben, hogy ha jobban bele gondolok... Egyáltalán nem érdekel apám véleménye, úgy ahogyan senki másé sem. Igen, Young-soo velem tartott, nem akart egyedül hagyni. Nagyon sokat segít hogy itt van velem,tényleg számíthatok rá.
Ő az egyetlen igaz barátom. Azt hiszem....- Gyötrődött magában Jungkook miközben a konyha felé tartott egy újabb adag italért:

-Mi a faszom?! - Adott hangot döbbenetének a vérfagyasztó jelenet láttán:

- Hé Jungkook! Azt hiszem nagyon elcsesztem! Kibaszottul elcsesztem!!!  -Mondta Young-soo,mikor meglátta Jungkookot.

- Hé ember! M-mi folyik itt?? Mit tettél? - Kérdezte Jungkook,miközben fel sem tudta fogni az előtte zajló képsorokat:

Játszani akart! Durván! A kezembe nyomta a kést! Azt mondta szereti az ilyen dolgokat... Én pedig, én pedig azt hiszem, túlzásba estem.- Vászolta Young-soo, miközben a kést törölgette. Arca érzelemmentes, hangja pedig nyugodt volt. Nyoma sem volt bűntudatnak,vagy megbánásnak.

Jungkook még sosem tapasztala ilyen közelről a halál bármely formáját.
Pánikba esett, nem értette barátja hogyan vetemedhetett ilyesmire:
- Te- te beteg vagy! Azonnal húzzunk el innen! - Mondta miközben húzni kezdte Young-soo-t

- De vele mi lesz? - Kérdezte Young-soo kisebb mosollyal az arcán.

- Menj el innen! Ha elkapnak neked véged! Majd én elintézem! Menj! Takarodj! - Kiabálta Jungkook, hangjában színtiszta düh visszhangzott..
Mégis szemeiben aggodalom tükröződött.

Young-soo lelépett, Jungkook pedig ott állt tehetetlenül. Nem tudta mit csináljon vagy hogy csinálja. Állt egy ideig, mire rá tudta venni magát hogy neki lásson eltűnteni a lány holttestét.
- Mi a faszt művelsz Jungkook??- Sóhajtott a levegőbe.
Elvitte egy közeli erdőbe majd eltemette a lányt, miközben egyre csak győzködte magát, hogy nem tett semmi rosszat. Legalábbis próbálta, hiszen mindannyian tudjuk hogy amit tett, cseppetsem volt jó, vagy helyes.
Mikor haza ért, észre vette hogy arcát, kezét, ruháit egyaránt sár és vér borítja. Éppen elszívta volna a cigijét, mely egyébként most nem hozna megnyugvást, mikor könnycsepp csordult végig arcán. Nem értette hogyan került ilyen helyeztbe,hogyan juthatott idáig? Végső elkeseredesében lehajtotta fejét majd egyre csak azt szajkózta:
-Jeon Jungkook.... Van ennél lejjebb??- De  mint sok mindenre, erre sem érkezett válasz.....