VILLÁMgyors váltás (Manuel ff.)

Red Bull röpnap

A mai egy érdekes napnak ígérkezett. Ma mentem fellépni a srácokkal a röpnapon. De nem egyedül, eljött az egész családom és Dzseni is. Mi Petiékkel mentünk, anyáék pedig külön egy másik kocsival. Mikor odaértünk megtörtént Dzseni bemutatása a családnak, ami nagyon jól ment. Be kell, valljam aggódtam, de minden rendben ment. Ott ültünk nyolcan a backstageben. Azaz, anya, apa, Ruben, Pálma, Rafael, Zalán, Dzseni és én. Beszélgettünk és nagyon jól elvoltunk.

Készülődni kezdtem mivel lassan az Éget a nap következett. Zalán kérlelően nézett rám, hogy had jöjjön el velem a színpadig, így apró kezét megfogva indultam el.

- Hát, sziasztok, srácok, őt Zalánnak hívnák. Szóval Szalai Zalánnak hívják a kistesómat. Öt éves kis srácról van szó, a világ legaranyosabb testvére és nagyon szeretem őt - mondtam miközben besétáltunk a fiúkhoz.

Majd egy kis közönség hype után kezdődhetett is a dal. Elkezdtünk énekelni, Zalán szépen visszament, a rajongók tomboltak. Minden a legnagyobb rendben ment. Viszont a szám utolsó verzéjénél egy sikításra lettem figyelmes. Pontosabban valaki nekem szólt elég hangosan. A színpad szélére pillantottam, és még pont láttam Dzseni kezét a levegőben, majd testét teljesen elnyelte a víz. Lesokkolva vártam, hogy jelenjen meg a víz felszínén, de nem történt semmi. A fiúk énekeltek tovább, de közben feszülten néztek rám és nem értették mi történik. Nekem pedig már csak pár másodperc kellett, hogy rájöjjek, a barátnőm nem tud úszni.

Gondolkodás nélkül levágtam a mikrofont a stégre, nekifutottam, majd fejest ugrottam a vízbe. Lemerülve a felszín alá, úsztam egyre lejjebb, amég meg nem pillantottam Dzsenit. Sikerült eljutnom hozzá és derekát erősen megszorítva kezdtem húzni a felszín felé. Szeme nyitva volt, de a szája is, ami engem eléggé aggasztott. Sietve indultam feljebb, majd hamarosan újra levegőt kaptunk.

Nyugtalanul figyeltem vizes arcát, miközben lábammal fenntartottam magunkat a vízen. Nem telt es túl sok idő, és magához tért. Kiköpte a szájában lévő vizet és gyors levegővétel közben kapaszkodott belém.

- Nyugi, itt vagyok. Nincs semmi baj - kezdtem csitítgatni és közben elindultam kifelé.

Nem szólt semmit, csak a fejét a vállamra hajtotta.

- Miért ugrottál be? - kérdeztem, mikor úgy éreztem nagyjából megnyugodott.

- Zalán bele ejtette a játékát a vízbe és utána akart menni. Én ellöktem és így kötöttem ki a vízben. Bea visszahúzta Zalánt, de én már a vízben voltam - mesélte. - De a dinó nincs meg.

- Viccelsz? Megmentetted az öcsémet és majdnem megfulladtál. Majd kap másik dinót.

- De ez volt a kedvence, nagyon szerette.

- Én viszont téged szeretlek, és nem érdekel az a kurva dinó, majd kap Zalán valami újat. De az, hogy te oda vissza nem mész, az fix - mondtam ki hangsúlyosan az utolsó mondatom szavait. - Olyat, amilyet csak szeretne - tettem hozzá, hogy megnyugtassam.

- Legyen - egyezett bele majd megcsókolt.

Hosszasan belemerülve csókunkba hírtelen zajra lettem figyelmes. Egy motorcsónak közeledett felénk. És közben a bemondóban Bence beszélt.

- Mint mindenki láthatja Manuel és a barátnője is jól van. De a biztonság kedvéért meglátogatják az orvosi szobát. Az ugrást elhalasztjuk, addig is pedig további jó szórakozást - beszélt Bence a közönséggel a színpadról, ahol már egyedül maradt.

Beszálltunk a csónakba és visszamentünk a partra, ahol sokan vártak ránk. Az egész családom valamint Milánék is ott voltak. Az őrült rajongók pedig a kordon mögött tomboltak. Bementünk az orvosi sátorba, majd miután megállapították, hogy nem történt semmi baj, megengedték, hogy ott maradjunk egy kicsit.