douzième

62 4 0
                                    

Lassan nyitogatni kezdtem a pilláimat mert valaki vagy valami megállás nélkül pofozgatott.

-Huhh?-adtam ki magamból felismerhetetlen hangokat
-Namjoon felébredt!-szólt egy ismeretlen hang közvetlenül mellőlem
-Megyek Jimin!-hallottam meg egy másik hangot és vele együtt egy nagy puffanást is.

-Gondoltam hogy most se úszod meg esés nélkül Nam!-kuncogott fel a fiú
Kinyitottam teljesen a szemeimet és akkor láttam meg fölöttem egy szőke hajú fiút és egy másik szürke hajút is egy üveg vízzel a kezében.

-Ébren vagy Taehyung?-kérdezte a szőke
-Nyitva van a szeme Jimin,szerinted?-nevetett fel a szürke hajú
-Naa!-kérte ki magának a szőkeség
-Ó,én Park Jimin vagyok ő pedig itt Kim NamJoon.-mosolygott rám kedvesen Jimin

-Mit keresek itt?-tornáztam magam ülőhelyzetbe
-Nem emlékszel?-nézett rám
Pontosan ebben a pillanatban ugrott be minden Kook aggódó pillantásával együtt,de persze ezt társította egy eléggé nem kellemes fejfájás is.

-De.-feletem kurtán
-Kook gyere már be,rég fönt van!-amint Namjoon ezt a mondatot befejezte erőteljesen kicsapódott az ajtó és három személy jelent meg az ajtóban.Egy menta hajú alacsonyabb srác,egy fekete hajú magas karcsú fiú és persze egy ideges Kook.Szó szerint úgy érzem magamat mintha korházban lennék.

Kicsit elkalandoztam negint mert akkor ébredtem föl a gondolataim közül mikor valaki szorosan megölelt.Lenéztem és ő volt az.Szerintem sosem fogom elfelejteni azt a szoros ölelést amiben akkor részesített.

-Minden rendben,Kook?-emeltem fel egy kicsit magamtól és vártam tőle valamiféle magyarázatot.
-Nem tudom ki volt TaeTae,de egyszer találjam meg akkor biztosan nem ússza meg korházlátogatás nélkül!-kezdett el itt méregzsákot játszani,mit ne mondjak szerintem rendkívül aranyos volt.Halkan elnevettem magamat.

-Héj,ez nem ér én csak megakarlak védeni.-dünnyögte égő fejjel
-Khmm,most mi legyen Kook?-fordult felénk Jimin
-Te,Yoongi,Jin és Nam mehettek nyugodtan köszönöm hogy itt voltatok és segítettetek.-szólalt meg őszinte hálával a hangjában Kookie

-Ugyan,ezt teszik a haverok.-ívelte felfelé ajkait a menta hajú srác
-Gyertek menjük.-ezzel a címszóval mindenki kilépett a szobából és magunkra hagyott minket,ketten.

Mi van ha most ő meg én? ÚRISTEN MIKET GONDOLTAM!Na jó Tae állj le minden rendben nyugi,mély levegő és gyerünk.
-TaeTae,ugye nem haragszol rám?-kérdezte és befeküdt mellém az ágyba,majd az ölébe helyezett.

-Nem haragszom,nem a te hibád volt.-mondtam ki kicsit egy paradicsom színét utánozva,és amint végeztem újra megéreztem hogy ajkai találkoznak az enyémmel, szerencsére észbe kaptam és nem restelltem viszonozni.

Az alsó ajkamat megnyalva kért engedélyt amit hezitálás nélkül meg is adtam neki.Lassan és szenvedélyesen táncot jártak a nyelveink, és egy idő után sajnos levegőhiány miatt el kellett válnunk.

Ilyen csókban még nem volt részem,ez gyengéd és szeretetteljes volt.Olyan más,annyira különleges.

-Kook,alszunk?-kezdtem el a hajával játszani
-Fáradt vagy Tae?-nézett föl rám
-Ühüm.
-Akkor gyere!-ügyesen fordított a helyzetünkön úgy ,hogy én lettem alul és a mellkasát átölelve feküdtünk.

........................

-Így aludtunk el a szobájában egymás karjaiban, anélkül hogy bárki is zargatott volna minket egyetlen szóval.Kár,hogy még nem éreztem hogy ez a vihar előtti csend akkoriban.

........................

Köszönöm hogy elolvastad! Remélem tetszett!!💓💓💓💓💓💓

Segíts Nekem!-TaekookWhere stories live. Discover now