quinzième

41 1 0
                                    

Később sem jött be Kook az iskolába.Relémem nem tettem semmi rosszat,esteleg a Jiminnel való vásárlás miatt lenne mérges?

Mondjuk azt nem hinném hiszen az ő baráti körébe tartozik Jimin.
Ahj Tae ne agyald túl,az sem biztos hogy a te hibád!

Lehet csak fáradt.Ez az biztos vagyok benne hogy fárdt azért nem jött ma be!De mi van ha mégsem?

-Tae!-ugrott valaki a nyakamba várarlanul,ezzel kiszabadítva gondolataim sokaságából
-Hyun?-fordultam testvérem felé

-Kim Taehyun szolgálatra jelentkezik uram!-kezdett el hülyülni Hyun
-Miért jöttél?-kérdeztem

-Azért mert velem kell jönnöd.-közölte egyszerűen
-Várj,egyáltalán vége van már az óráidnak?-néztem rá fürkésző tekintettel

-Az most mindegy,de te még egy örök hálával tartozol nekem!-jelentette ki határozottan és karomon fogva indult meg velem az ajtó felé
Még gyorsan felkaptam a táskámat és indultam meg vele.

-És miért most váltod be az örök háládat öcskös?-érdeklődtem mikor már a buszon ültünk
-Mert nagyon keveset beszéltünk az elmúlt időben.-vallotta be

Hirtelen nagyon sajnáltam őt.Ő mindig ott volt nekem és segített én viszont elhanyagotam.
-Bocsáss meg,ma egész nap a tiéd vagyok!-mondtam őszintén

-Nem baj Tae ,viszont akkor gyere el velem ebbe az új kávézóba nemrég nyílt!-lelkesedett be azonnal Hyun
-Rendben menjünk!-kuncogtam fel halkan,majd a buszútat már csendbe egymás vállára hajtott fejjel tettük meg

Lassan odaértünk a kávézóba amiről beszélt,és hogy őszinte legyek nekem nagyon bejött!A dekoráció egyszerű de szép volt és az egésznek egy különleges hangulta volt.

-Te mit kérsz?-zökkentett ki gondolataimból az öcsém
-Hát én akkor egy expresszót kérnék.-vágtam rá gyorsan és már vettem is elő a pénztárcámat,hiszen én ígértem Hyunnak egy napot akkor már illik is nekem fizetnem.

Amint megvoltunk,kersetünk egy helyet ahová le tudtunk ülni és várni kezdtünk.

Nemsokára kihozták a kávénkat,amit én nagy szeretettel kezdtem el fogyasztani.Taehyun valami kék kotyvalékot ivatt,az ő elmondása szerint az egy áfonyás szőlős jegeskávé volt.

Amikor ezt mondta nevetni kezdtem mert ez mindennek néz ki csak nem annak.
Lassan iszogattam a kávémat közben meg nézelődtem.

Egyszer megpillantottam egy ismerős alakot de azt nem tudtam volna megmondani honnan ismerem.

Egyre csak közelített a kávézóhoz.És akkor ránéztem,Kook volt az.

Fekete szövetkabátban,garbóban,bakancsban,nadrágban és baseball sapkában.Célirányosan sétált a púlt felé ahonnan kért valamit majd távozott az egyik sarokban lévő asztalhoz.

Ezek szerint nem vett észre.Úgy döntöttem,akármennyire is odamennék és kisírnám neki a lelkem hogy mennyire hiányzott nem teszem.Biztos okkal nem keresett engem.

És én pedig nem szeretnék neki kellemetlenséget okozni szóval inkább csöndben figyelem.Most belegondolva lehet azért nem ismert fel mert kint szakadni az eső mielőtt beértünk ide és rajtam maradt a kapucni.

Na mostmár azért sem fogom le venni,hogy ne ismerjen meg mert akkor lőttek a bulimnak.

Testvérem csendben telefonozott és iszogatta azt a valamit amit én nem neveznék kávénak,de ha neki ízlik had igya.Én addig Kookot fogom vizslatni és megtudom mit keres itt ahelyett hogy suliban lenne.

Hirltelen betoppant egy menta hajú férfi.Várjunk csak.Ez Yoongi?Mit keres itt ő is?

Egyből Kookhoz ment,leült és a kezébe csúsztatott valamit.

Hirtelen felálltak és egy maszk volt már mindkettőjük arcán.Erre már több kávézóban lévő vendég felkpata a fejét az öcsémmel az élükön aki még egy csodás káromkodást is megeresztett halkan.

-Kezeket a magasba és mindenki egyesével idejön most!-kiabálta Yoongi Kook pedig egy fegyverrel lőtt egyet a padlóba.Ezek ők vagy csak képzelődöm?........

............
-Abban a pillanatban jöttem rá nagyon sok dologra mi egyben meg is lepett de aggódást is váltott ki belőlem.
..............

Segíts Nekem!-TaekookWhere stories live. Discover now