Hiányzol te hiányzok én, eltűnt szememből már a fény.
Eltűnt és csak bolyong valahol, sír és szenved mert te reá haragszol.
Szenved ő, mert már nem szereted, szenved mert hiányát nem keresed.
Tudja, ő hibáit, tudja nem tett eleget,
Melléd vágyik, és nem kér egyebet.
Hiányzol neki, nekem, hiányzunk mint emlék, mert nem vagy velem.
Ha lennél még hiányunk se lenne, új útra térnénk megint... De csak egyre.
Ami nem érne véget, nem lenne vége, érted küzdök most is, meg érte.
Ne tedd, ne menj el messze, ha akarod még most bármi lehetne.
Hiányzol, hiányzunk, van olyan, hogy mindketten hibázunk.
De megoldjuk és helyre hozzuk, ez jobb lehet mint valaha gondoltuk.
