Veszedelmes Kuba

7.Rész

A hét többi része elég gyorsan eltelelt. Mire észbe kaptam már csak két nap volt hátra az esküvőig. A kis vacsorai incidens óta nem igazán találkoztam Hugoval. Csak néha láttam amint épp telefonál vagy sietős léptekkel megy a dolgozó szobájába. De ha teljesen őszinte akarok lenni nem is bántam. Azóta az este óta nem igazán tudom kiverni a fejemből lágy csókjait, és édes érintéseit. Még most is megborzongok ahogy visszaemlékszek puha ajka érintésére, ahogy kezei érintésére lángra lobbant a bőröm. Már nem tudom mit érezzek. Utálnom kellene ezt a férfit hiszen elrabolt és megfenyegetett. De ezen kívül semmi olyat nem tett amiért utálnom kellene vagy elítélni kivéve persze azt az elkerülhetetlen tényt hogy a legnagyobb maffia feje és hogy két nap múlva a felesége leszek.

Az elmúlt pár nap elég unalmasan telt. Az esküvőt szerveztük vagy éppen Mariaval voltam. Az elmúlt napoknak köszönhetően nagyon össze barátkoztunk egymással. Amolyan anya figura lett nekem. Igaz az én drága édes anyukámat senki sem helyettesítheti de be kell valljam nagyon örülök hogy legalább Maria itt van nekem.

Most is éppen a konyhában segétkezek a főzésnél mire felcsendül egy ismerős dallam a rádióból mire mosolyogva felhangosítom és Maria kezéért nyúlok így hívom táncolni.

Nem is tudom mikor tácoltam utoljára de most mintha saját életre kelne a testem és elkezdek táncolni.

Végreee... Olyan mintha napokon keresztül nem vettem volna levegőt és most ahogy rázom a csípőm hirtelen oxigénhez jutna a szervezetem.

Miközben járom az ismerős mozdulatokat nem is figyelem a külvilágot csak akkor térek észhez amikor valaki megköszörüli a torkát. Oda kapom a fejem kiszakítva magam a mozdulatsorból és megpillantom Hugot ahogy az ajtófélfának van támaszkodva összefont karokkal.

-Ha nem bánod Maria elrabolnám leendőbelimet egy kicsit mivel van egy két megbeszélni valónk.- mondja hideg hangon közben le sem véve rólam a szemét. Biccent fejével a dolgozó szoba irányába és elindul ezzel értésemre adva hogy vár.

Hirtelen nagyot nyelek. Nem nagyon hiszem hogy tanácsos vele ketteseben maradnom egy helységbe. De hát mit tehetnék. Ha nem megyek akkor kinézem belőle azt is hogy feldob a vállára és úgy cipel el.

Így ejtek egy halvány mosolyt Mariara és elindulok a dolgozó szoba felé.

Megyek végig a folyosón amikor megpillantom a tölgyfaajtót amit Maria úgy mutattot meg mint Hugo dolgozószobája. Résnyire nyitva volt az ajtó így beléptem.

Szemügyre akartam vanni a kis helységet ahol Hugo képes napokat tölteni de erre nem volt alkalmam mert ahogy beléptem és becsuktam az ajtót nem tudom honnan de Hugo hirtelen ott termett előttem és a csípőmnél fogva neki tolt a becsukott ajtónak:

-Figyelmeztettelek hogy ne provokálj Miel....- mondja vágytól izzó tekintettel miközben szavakat lehelve ajkamra egyre erősebben szorítja csípőmet.

-És mégis honnan veszed hogy provokálni akartalak hiszen honnan is tudhattam volna hogy erre jársz amikor egész héten alig láttalak?....- mondom ugyan úgy suttogva.

Hirtelen elindul a jobb keze felfedező útra a testemen. Egy kicsit időzik a derekamon majd lassan halad fel egészen a mellemig amit szemtelenül meg is gyömöszöl és még ha akaratlanul is de kicsúszik egy halk nyögés a számon.

-Tehát így akarsz játszani Sonia?....- kérdi vágytól túlfűtött hangon.

-Versenyezni szeretnél hogy ki adja be a másiknak hamarabb a derekát...hmm?..- suttogja fülembe a szavakat miközben édes ajkai közé szippantja fülcimpámat. Közben a keze át tért másik mellemre és a ruha anyagán keresztül elkezdi dörzsölgetni megkeményedett mellbimbómat miközben én lehunyt szemmel élvezem minden egyes érintését.

-Hidd el eddig egy nő se tudott ellenállni nekem...- mondja és érzem hogy mennyire el van szállva attól hogy nem tud neki senki ellenállni.

-Akkor úgy gondolom ideje lenne elkezdeni ezt a sort nem gondolod?..- kérdezem tőle rekedtes hangon mivel nem nagyon tudok megszólalni mivel keze még mindig mellbimbómat gyömöszöli és közbe elkezdi csókolgatni a nyakam legérzékenyebb területeit.

-Remélem akkor is ezt fogod mondani amikor éjszaka hallod más nők sikolyait az élvezettől arra gondolva hogy akár te is lehetnél a helyükben.- suttogja miközben a nyakam és fülem  találkozásánál kezdi csókolgatni.

Újra kiszakad belőlem egy halk nyögés. Egyszerűen elkap a forró vágy és a féltékenység elegye ahogy elképzelem mit csinálhat más nőkkel. Érzem hogy egyre jobban nedvesedek alul. Szerintem a falatnyi tangám már rég átázott.

Maradék erőmet össze szedve suttogom a levegőbe a szavakat:

-Ne legyél ennyire biztos magadban. Lehet nem használ minden nőnél a csáberőd erre még nem gondoltál.....?- mondom behunyt szemmel.

Hirtelen abba hagyta amit eddig csinált és kihívásokkal teli tekintettel nézett a szemembe de a csípőmet továbbra sem engedte el.

-Fogadjunk....- mondja majd ellép tőlem hideget hagyva érintése és közelsége nyomán és leül a nagy dolgozó asztal mögötti székbe és rátámaszkodik az asztalra.

-Ha én nyerek és el tudlak csábítani akkor kérhetek valamit tőled és nem ellenkezhetsz.- mondja ravasz mosolyra húzva húsos ajkát ami előbb még a nyakamat csókolta.

-És ha én nyerek....?- kérdem tőle kíváncsian.

-Akkor azt kérsz tőlem amit csak szeretnél....- mondja vállat vonva.

Elgondolkodtam. Imádom a kihívást és a versengést. De ez egy olyan játék lenne amiből nem szállhatok ki győztesen. Erre a lábam között nedvességtől átázott bugyim a bízonyíték. Mégis a szám saját életre kelt és mintha magától mozgott volna.

-Áll az alku...

Nem is értem miért mondtam igent. Talán a bizonyítási vágy lobbant fel bennem. Nem tudom.

-Remek akkor hát kezdődjék a játék...- mondja gonosz mosollyal az arcán.

Ezt egyáltalán nem gondoltam át. Viszont azzal tisztában voltam hogy ennek nem lesz fényes vége.